Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-18 / 140. szám

Békéscsaba, 1920. szeptember 21. Csütörtök I. évfolyam 150. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára I korona 50 fillér Az ellenzék (F.) A Friedrich-párt, mely a hadosztálybiróság ítéletével felszabadult az ; ország minden részében megnyilvánuló nyomás alól, bejelentése szerint újból megkezdi ellenzéki munkáját, még pedig a legszigorúbb keretekben. A kormányzópárt pedig azt jelentette ki, hogy nem hajlandó kitenni magát az ellenzéki kritikának, hanem taktikát változtat és minden ellenzéki támadás alkalmával kivonul a teremből. Mint pártonkívüli keresztéfiy petitpublicisták, akár a fotografálógép érzékeny lemeze, ugy fogjuk fel ezt a híradást. Mi ez ? És hogyan történhetik meg az, hogy egy abszolút többségben levő párt közéleti bajok kritizálása elől elvonul és vattát tesz a fülébe ? Ez nem egyéb, mint úgynevezett strucpoliíika, mely az ellenzék elöl homokba dugja a fejét és elfelejti, hogy a többi künn marad ? A Szózat egyik legutóbbi száma foglalkozik Fangler Béla interpellációjával, aki megkérdezte, hogy Heltai Viktort a millióscsaló vörös városparancsnokot miért engedték kiszökni az országból ? Ezért a Szózat odaírja, hogy Fanglerék rettenetesen.ártanak a keresztény kurzusnak és a kormánynak. Hát mi ezt nem hiszszük el, mert egyszerűen nem igaz. Tudjuk, hogy a Szózat szerkesztője, Ulain dr. is részes az ügyben, dehát elvégre Magyarországon csak meg lehet kérdezni az ilyeneket ? Ha a kormányzópárt ragaszkodik fennti határozatához, szégyenletessé és egyoldalúvá, tehát leheietlenné teszi a magyar politikát. Ellenzék, tehát kritika nélkül állam nem élhet meg, mint azt a Károlyi-periodus csúfos végzete bebizonyította. Ha az ellenzék téved, tessék leszavazni, de követeljük, hogy a kormányzópárt ne bújjék el az elől, hogy végre valaki a fülébe mondhassa tévedéseinek, mulasztásainak számtalan tényét. A közönyösség ilyetén színlelése megint csak a köznek árt. Ha visszatekintünk a kormányok legutóbbi működésére, melyet eddig nem zavart meg a visszavonult ellenzék, észrevesszük az eredményt, mely egyenlő a nullával. Ugy a kormánypart, mint az e''enzék, teljes felelősséggel tartozik a választóknak, igy tehát az, hogy valaki beülhetett a Házba, még nem jogosít arra, hogy a nép kívánságai, panaszai, jajjai és szenvedései felett hangtalanul és fölényesen, nagyúri gesztussal és elintézés nélkül átnyargalhasson. Igenis bírálni kell a közélet visszásságait, melyek épp a kormányzópárt szives jóvoltából esőstől szakadtak a nyakunkba és nem mondhatunk egyebet, minthogy egyoldalú, mindenben a Károlyi-miníára alakuló, a kötelességek elől elsurranó pártot azonnal meg kell semmisíteni, ha mindjárt kormányzópártról is van szó. Gömbös Gyula a numerus olaususról Elfogadták harmadszor is az illetékügyi javaslatot — A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, szept. 17. R ház mai ülésén 3-adszori elolvasásban is elfogadta az illetékügyi javaslatot. A numerus claususról először Dinics Vidor szólott, aki Szabóval együtt ellenezte az elfogadását. Ugrón Gábor Prohászka Ottokárral polemizált s azt hangoztatta, hogy az ország erkölcseit nem a liberális politika, hanem a világháború tette tönkre. Károsnak tartja az egyetemi beiratkozások korlátozását, amit azzal indokol meg, hogy nekünk diplomás embereket kell nevelnünk a megszállott területek számára is és minden menekült diákot fel kell juttatnunk az egyetemekhez. Tiltakozik az ellen is, hogy a nőket elzárják a diplomaszerzés lehetőségétől. Tiltakozik az ellen is, mintha a zsidó faj erösebb volna keresztény fajnál és tágadja, hogy erőszakos intézkedések utján való védekezésre volna szükségük. Szükségesnek tartja, hogy dolgozzon mindenki. Megemlíti, hogy sok ember internálva van birói ítélet nélkül. Egyedüli segítségünk az lehet, ha dolgozni hagyunk mindenkit, aki dolgozni akar és tanulni hagyunk mindenkit, aki tanulni akar. Gömbös Gyula szólalt fel ezután általános érdeklődés közepette. Elsősorban azt hangoztatta, hogy szükséges mentől több diplomás fajmagyart nevelnünk a külföld számára. Ennek a kérdésnek rendkivüli fontosságát bizonyítja a bécsi emigránsok káros szereplése. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy tényleg szükségünk van a zsidóság elleni védekezésre. A forradalmak — sajnos — bebizonyították, hogy a zsidóság nem csak nálunk, hanem a külföldön is uralta a helyzetet. Nálunk a legsúlyosabb hiba az volt, hogy a ki- és bevándorlók kérdése nem volt szabályozva. A magyarság elhagyta hazáját, mig a nem kívánatos elem szakadatlanul ömlött be hozzánk. Állandóan azt a kérdést vetik fel, hogy mit szól a külföld önvédelmi intézkedéseinkhez. Sajnos, ma még tényleg nem olyan erős irányzatunk szervezete, hogy a külföld gondolkodását is irányítani leni^". , ' p/>«\ Annyi azonban bizonyos! nogy a viiag szervezkedése a kereszténység jegyében történik. Hangsúlyozza ismételten a numerus clausus megvalósulásának szükséges voltát. Szűcs Dezső szólott még a javasvasiathoz, aki szintén elfogadásra ajánlotta. Egyszeri szavazással elhatározta a ház, hogy ülései tartamát a numerus clasus letárgyalásának idejére 1 órával meghosszabbítja. R mai ülés délután háromnegyed 3 órakor ért véget. Elérkezett a pillanat Wrangel tábornok nyilatkozata a helyzetről Wrangel tábonok kijelentette, hogy elérkezett az a nagy pillanat, amelyben az összes bolsevistaellenes erőket egyesíteni kell haladéktalanul az ántánt hatalmak irányítása mellett az orosz bolsevizmus teljes letiprására. Belgrád nem ismeri el ' a fiumei köztársaságot Belgrád, szept. 17. A belgrádi kormány nem ismerte el és érvénytelennek jelentette ki Fiúménak D'Annunzio által kinyilatkoztatott függetlenségi proklamációját. A toscanai földrengés áldozatai Milánó, szept. 17. Olasz hivatalos jelentés szerint a toscanai földrengésnek 566 halottja van, 2220 ember sebesült meg. A kár meghaladja a négy milliárd lirát. A népszámlálás költségei Budapest, szeptember 17. Rubinek Gyula az 1921. évi népszámlálás költségeire 7 millió és 100 ezer korona megszavazását kéri. A Duna-bizottság székhelye Bécs, szept. 17. A Duna-bizottság székhelye ügyében még mindig nem történi döntés. Midőn a francia lapok szellőztetni kezdték, hogy Budapesten legyen a bizottság székhelye, a többi dunai államok, különösen Románia, Jugoszlávia és Csehország azonnal interpelláltak, energikusan tiltakoztak Budapest ellen s más megoldást követeltek. Végleges döntés még nem történt, de párisi beavatott diplomáciai körökben ugy tudják, hogy kettéosztják a Duna-bizottságot és pedig Bécsben létesítenek egy általános Duna-bizottságot, Galacban pedig egy részbizottságot. Ezzel a megosztással ugy Jugoszlávia, mint Románia meg volna elégedve, de nem járult még hozzá Magyarország és Csehország. Hegy gondolja a Pester Lloyd az Uj Nemzedék szept. 16-iki számának vezércikkét ? Mind a két lap az ellentétek eltüntetését, a szenvedélyek alábbhagyását kéri, hogy ezen keresztül találkozzanak a kibékülő jobbok s igy legyen behozható az ország gazdaságában beállott 9'65 milliárdos hiány. Harc van. Világnézetek harcolnak. A kereszténység ideális eszméi harcolnak a történelmi szabadelvüséggel és anyagelvüséggel. A keresztény magyarság keresi a maga helyét, amelyet hamis jelszavakkal kacérkodva, saját bűne folytán veszített el. A Pester Lloyd is elismeri, hogy a keresztény magyarságnak ehhez joga van. Egyben békejobbot emleget; azt mondja, hogy a két fajnak, a két felekezetnek békülnie kell. Ebben is igaza van. Hibák, túlzások estek mind a két oldalon, ez is gaz. De ki volt a nagyobb hibás ? Ki volt rudasabb abban, hogy az ország anyagilag is, erköicsileg is 9 milliárdos deficitbe került. A íeíeletei Proiiáázka püspök beszéde adja meg a 16-án mondott kijelentéseiben. Azok tények. Megcáfolni nem lehet. Itt csak a hibák beismeréséről beszélhetünk. Azután jön a helyrehozatal. Ha a zsidóság magyarnak érzi magát s igy csak a vallásbeli különbség marad, akkor: 1. férfiasan, erélyesen itélje el, amit az elődök 50 év alatt erkölcsileg s anyagilag a magyarság ellen vétettek; 2. követelje s adja ki a bűnösöket, követelje a gallicianerek kiutasítását ; 3. a keresztény magyar földön szerzett nagy anyagi tökéjét állítsa bele az ország helyreállításának nagy munkájába s igy egyben jó példával járjon elől, amint hogy a rombolásban elől járt. Ha a keresztény magyarság ezt az önzetlenséget, áldozatkészséget látni fogja, éppen keresztény mivoltánál fogva a feléje nyújtott kezet ellökni nem tudja s nem is akarja. De azt sehogyse gondolja a Pester Lloyd, hogy mi hason fogunk elcsúszni a zsidó pénzeszsákokig. Isten a tudója, hogyan, de valahogyan talpra fogunk állani. Mit gondol a Pester Lloyd, ha a fennt kivánt biztosítékokat nem most nyújtja a zsidóság, ha nem igy keresi a megbékélés útját, maid akkor hinni fogunk nekik ? Akkor a numerus clausust nemcsak az egyetemeken, hanem az egész országban rendszeresítjük. Az ut Palesztinába ma is nyitva; de akkor a szállítási eszközökről is gondoskodunk ugy, mint az oláhok az erdélyi keresztény magyaroknak. Mert aki most nem akar segíteni minden erejével Magyarország helyreállításán, az nem érdemli meg sem a magyar nevet, sem a magyar kenyeret. Ez is liberálizmus kedves Pester Lloyd. Fordítsa le híveinek e soroMz Ébredő Magyarok nyilvános népgyülése vasárnap délután 3 órakor az egyesület helyiségéhen (Fiume-szálló).