Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-12 / 186. szám

2 Siör&svidók Békéscsaba, 1920. november 12. nácsos vezeti, akinek intézkedésére az Egyesület Sörház-utcai hatalmas épületét ma délelőtt rendőrség vette körül. Háromnegyed 2 órakor megérkezett a helyszínére a somogyi 44-esek egy rohamszázada, mely megszállta az 'épület környékét. — Rendőrség és katonaság nyomult be a főkapun. Ellentállásra nem találtak. A bevonult bizottság első dolga az Egyesület iratainak és könyveinek lefoglalása volt, hogy azok átvizsgálása által megállapítható legyen, hogy volt-e valamelyes öszszefüggés a zavargások és az egyesület között. Az iratok lefoglalása akadálytalanul történt meg. A környező utcákat elálló katonaság sorain keresztül azonban az egyesület több tagja kísérelte rneg az épületbe való bejutást a lefoglalás megtörténte előtt. A kormány az egyesület működését ma délután 2 órakor felfüggesztette. A rendőrség megkezdte az iratok átvizsgálását, amely előreláthatólag hosszabb idői fog igénybevenni. Nyomozás Pt Britannia-szállodában A kormány a legerélyesebb intézkedésekre határozta el magát a rendbontók felkutatására. A megindított nyomozás során csakhamar megállapítást nyert, hogy a gyilkosság szálai a Britannia-szállóba vezetnek. Az egész rendőrség már a kora reggeli óráktól fogva teljesen készenlétben állott. A miniszterelnök utasítása azonban csak éjjel fél 12 órakor érkezett meg. A kirendelt rendőrosztagok Nádassy főkapitány személyes vezetése mellett megszállották a Briítánia-szállót és minden lakóját igazoltatták. Elsősorban Tőkés Ferencz állítólagos hadnagyot keresték, akit a gyilkosság szemtanúi felismertek. A szemtanukat, egy rendőrt és egi^ cigaretíaárust a helyszínre vitték. Rendőrbizottság átkutatta" az eyés:* épületet szigorított igazoltatásnak vetettek alá. Összesen 40 egyént állítottak elő igazolásra. Ezekből csak nyolcat engedtek szabadon, csak olyan egyéneket, kiket Prónay alezredes és Héjjas főhadnagy személyesen 'igazoltak. Letartóztatták Kmetti Károlyt, aíci a szálloda 202. számú szobájában lakott s akit a rendőrség régóta keres egy autó jogtalan eltulajdonításáért s azért, mert illetéktelenül benzint rekvirált, állítólag a katonaság céljaira. — Ezután letartóztattak még egy Kurkucska nevű soffőrt is, kit a gyilkosság szereplői közül többen felismertek. Tőkés kézrekeritése is sikerült. Igazoltatását Sávoly tábornok személyesen végezte. Megállapítást nyert az igazoltatás során, hogy Tőkés régóta leszerelt és jogtalanul viseli az egyenruhát. A katonaság egy Kiss nevü hadnagyot keresett még, akit a Berlin-szállóban találtak meg. Az igazoltatás hajnali három órakor ért véget. A Britannig-szállodát még reggel is megszállva tartotta a rendőrség, déltől kezdve pedig négy rendőr őrzi a főkaput. csakis a VI. ker. rendőrkapitányság engedélyével kaphatnak lakást a Britannia-szállodában. Folynak a kihallgatások Ma délelőtt 11 órakor kezdték meg Tőkés Fe; :nc kihallgatását. A nyomozás érdekében a kihallgatás eredményéről jelentést még nem adtak ki. Bibó Dénes főhadnagy tanúkihallgatása alkalmáygl Kmetti ellen tett terhelő vallomást. Héjjas Ivánt nem tartóztatták le A reggeli lapok azt a hirt közöltek, hogy Héjjas Iván főhadnagyot letartóztatták. Ez a hir nem felel meg a valóságnak. Héjjas Iván személyesen vesz részt a nyomozásokban s az ideiglenesen letartóztatott egyének közül többet az ő igazolására bocsájtották szabadon. Csonka Magyarország — nem ország, Skótok az erdélyi magyarság szenvedéseiről London, november 11. Angol lapokban terjedelmes közlemények jelentek meg az utóbbi napokban az erdélyi magyarság súlyos szenvedéseiről. A közlemények tárgyilagos elfogulatlansággal számolnak be az erdélyi viszonyokról és egész sorozatát tárják fel azoknak az erőszakosságoknak, melyeket az oláhok követnek el. Politikai körökben is feltűnést keltettek és valószínűleg egy ujabb interpellációt fognak eredményezni az angol alsóházban. Szerzőik azokba skót küldöttek, akik a nemrégiben megtartott svájci református világszóvetségi kongresszusról Nagy Károly református püspökkel utazták be Erdélyt és hosszübb időt töltöttek Tordán is. iifliinDHtífliBíng! Szúfiettxkjf Lajos indítványa — Gyászoljon a nomzetgyüiés a béke ratifikációjakor Budapest, nov. 11. A kormány holnap, vagy holnapután szándékozik a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényt tárgyalni. Szádecky I.3jos indítványt terjeszt be a nemzetgyűlés elé, hogy a ratifikálás ünnepélyes formákban történjék; A nemzetgyűlés tagjai gyászruhában jelenjenék meg és a határozat kimondása előtt vonuljanak ki s csak a kormány tagjai maradjanak az ülésteremben. Ennek a javaslatnak a tárgyalásakor a ratifikáció ellen felszóllalásra készülnek Brichta, herceg Windischgrütz és Friedrich István nemzetgyűlési képviselők. a Erdélyi lapok irják : A csehek a magyar Felvidék szakszervezeteinek vezetőit a mult hét végén letartóztatták. A letartóztatás oka az a mind veszedelmesebbé fejlődött elégedetlenség volt, mely a felvidéki munkásság körében (főként a nagy kenyérinség miatt) megnyilvánult. A letarlóztatások még jobban fokozták a munkásság elkeseredését, mely ennek ellenére békés tárgyalásokat kezdett a cseh kormánnyal. Minthogy azonban a tárgyalások, sem mi eredményre sim vezettek, a munkásság a tegnapi nap folyamán sztrájkba lépett. A csehek ujabb katonai egységeket helyeztek el a Felvidéken s az általános sztrájk katasztrofális következményeit egyes közüzemekben prágai munkanélküliek ieszáliitásáva! akarják elhárítani, akik azonban legnagyobbrészt katonai fedezet mellett sem hajlandók dolgozni. számtalan végre nem hajtott rendeletnek tulajdonitanunk, melyek a háborús nyomorúságot lettek volna hivatva enyhíteni. Láttuk a vörps uralom rendeletözönét is, amely hiába hangoztatta a munkakényszert, mégsem dolgozott senki sem, mert az ezer és ezer szabadság korlátozása mellett nem is dolgozhatott. A sok ármegállapitó és terménybeszolgáltató rendelet sorsa sem volt sokkal kedvezőbb, mert hiába kívánta a kormány, hogy havi 4 kg. lisztadagból éljen meg az egyébként is nélkülöző ember, ha az nem elég a megélhetésre. Törvénytiszteletre csak kevés világos és teljesen végrehajtott törvénnyel lehet nevelni a népet. Minden törvény és rendelet kiadását tehát kétszer is meg kell gondolni a törvényhozónak. Először, hogy használt-e a köznek, másodszor, hogy végre lehet-e hajtani. A végre nem hajtott rendelet többet árt, mint használ, mert végrehajtása nélkül nem szolgál senkinek, ellenben aláássa a törvénytiszteletet. A gazdákat arra kötelezték, hogy vonják be cselédeik gabonajárandóságából a fejadagot meghaladó részt, az ellátatlanokat kötelezték, hogy éljenek meg havi 4 kg-os iisztadagból, a termelőket kötelezték, hogy szolgáltassák be még egyszer a reájuk kivetett gabonamennyiséget, melyet sokan először sem tudtak beszolgáltatni, a főispán elrendelte, hogy a több száz vaggonlakót 48 óra alatt el kell helyezni. Vajon végrehajthatók-e és végrehajtattak-e ezek a rendeletek ? Mert ha nem, nem ártottak-e többet a törvénytiszteletnek, mint amennyit használtak ? Megvették-e az ellátatlanok a nekik kiutalt 40 koronás fehér lisztet ? Mert ha nem, honnan szerezték be lísztszükségietüket, mikor a gabona zár a'att van és eladása tilos ? Nem kutatjuk e kérdésekre a feleletet. Csak arra figyelmeztetjük a | törvényhozókat és rendeletek kiI adására jogosult hatóságokat, hogy soha se hozzanak addig törvényt, amig meg nincsenek arról győződve, hogy azt nemcsak végre lehet, de végre is tudják haitatni. naBsaDaBBacBBaaKQSUBaBdBaao Torvényiiozis és törvénytisztelet A jogrend két alapfeltétele megfelelő törvények és rendeletek kiadása és azoknak betartása minden egyes polgárnál és betartatása minden hatóság által. A törvénytiszteletet bele kell nevelni minden polgárba gyermekkorától kezdve, úgyannyira, .hogy ne csak saját magára nézve tartson kötelezőnek minden törvényt és rendeletet, de másnak se nézze el, hogy azokat megszegje. Követendő például szolgálhat erre nézve a német nép fegyelmezettsége, melynek minden egyes tagja elemi őre volt a törvénytiszteletnek és rögtön fölemelte figyelmeztető szavát, ha valamely rendeletbe ütköző cselekmény tárult szemei elé. És hogy ez a beléje nevelt törvénytisztelet milyen mélyen gyökerezik a lelkekben, mi sem igazolja inkább, mint az, hogy a legtehetetlenebb kormányok erélytelensége dacára sem bomlott ott meg a jogrend, mert azt mindenki védelmébe vette, lett légyen az hivatásos kötelessége avagy nem. A törvénytisztelet megkövetelésének legelemibb alapfeltétele azonban, hogy soha olyan rendelet ki ne adassék, amelynek betartása lehetetlen, végrehajtása már eleve is elháríthatatlan akadályokba ütközik. A magyar rendkívül szabadságszerető nép, nehezen alkalmazkodik minden szabadságkorlátozó intézkedéshez. Nálunk tehát fokozottabb mértékben ügyelni kell arra, hogy a kiadott rendeletek végrehajthatók legyenek, mert minden egyes végre nem hajtott rendelet többet árt a törvénytiszteletnek, mint amennyit a tessék-lássék végrehajtás használni tud a köznek. A törvénytisztelet nagyfokú, sajnálatos csökkenését nem kis mértékben kell annak a Ezrei vannak ma lakás nélkül Csonkamagyarország területén. Ezt a megállapítást szó szerint kell venni — sajnos. A lakásínség természetes következménye a háborúnak, a forradalmaknak és az ezt követő szétdarabolásunknak. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy csak Csonkamagyarországon van ilyen lakásínség. Meg van ez minden államban, a győzőknél épp ugy, mint a legyőzőiteknél, sőt a semlegeseknél is. Természetesen nem mindenütt egyforma a lakásínség okozója. A legközönségesebb ok, hogy igy fejezzük ki magunkat, a háború anyagpusztitása. Utána következik, mint legsűrűbben előforduló okozó, a háborús lakhelyváltoztatás és a forradalmi felfordulások által előidézett tömegeltolódások, végül a vidék, helyesebben a falu városokba tódulása. Franciaországban és Belgiumban, ezekben a „győző" országokban sokkal kétségbeejtőbb a helyzet a lakás terén, mint nálunk. Itt a háború épületben és anyagban olyan pusztítást végzett, hogy hosszú évek kellenek, amig csak némileg is enyhül a helyzet. A semleges Svájc a beözöniött uj gazdagoknak köszön-