Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-09 / 183. szám

Békéscsaba,1920. november 12. Péntek /. évfolyam 186. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szára A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Ratifikáljunk 7 (cb) Néhány napja, amióta az án­tánt ránküzent, hogy a trianoni bé­két cikkelyezzük be törvénytárunkba s igy a nemzetgyűlés utján a nem­zet összességével ismertessük el azt a szerződést, amit soha magyar em­ber elismerni nem fog — kísértet­ként lebeg a szemünk előtt ez a szó : Ratifikáció! Mindenki, kormányférfiak, politiku­sok, sajtó s az egész magyar köz­vélemény foglalkozik ezzel a súlyos kérdéssel és abban minden véle­mény egy, hogy lelkünkben sohasem hagyjuk jóvá a világ legnagyobb igazságtalanságát tartalmazó ok­mányt, melyhez fogható Magyaror­szág történelmében elő nem fordult. Abban a kérdésben azonban, hogy a nemzetgyűlés szankcionálja-e a békeszerződést, megoszlanak a véle­mények. Mikor a békeküldöttség a szer­ződés végleges szövegével vissza­tért annak idején Budapestre, ugyan­ez volt a helyzet a béke aláírását illetőleg. Sokan voltak, akik az alá­írás ellen hoztak fel érveket és so­kan, akik mellette. S végre aláirtuk a győztesek telhetetlenségét és fé­lelmét mutató irást, azzal a szent meggyőződéssel, hogy az a ter­mészetellenes térkép, amit a zöld­asztalnál a gyűlölet, félelem és kapzsiság keverékével festettek, ugy is csak papiros, amely az idő­vel szétmállik, Szent István koroná­jának ezeréves teste azonban oszt­hatatlan egység, mely egység ma­rad, ha ideiglenesen diplomáciai ke­rítésekkel el is kerítik egyes ré­szeit. Éppen azért a békét ratifikálni kell. Szükségünk van rá, hogy nyugvópontra juttassuk ezt a szo­morú kérdést, szükségünk van rá, hogy ezzel is igazoljuk rendezett belső viszonyainkat s munkára, épí­tésre való hajlandóságunkat. Hogy aztán ez a jóváhagyása a győzte­sek békéjének milyen külsőségek között folyik majd le, már a kor­mány és a nemzetgyűlés feladata. Ezeknek a külsőségeknek kell a lényeget adniok. Ezeknek kell do­kumentálníok, hogy egyénenként mi magyarok sohasem ismerjük el ezt a békét, sohasem mondunk le egy talpalatnyi földről sem ezer­esztendős hazánkból, de mert kény­szerítenek ró, ha ökölbeszorított kézzé 1, ha fogcsikorgatva, ha kőny­beborult szemmel is, elfogadjuk a diktált békét. Arra azonban, hogy azt magyar leikünkben el is ismerjük, hogy el­szakított testvéreinket elfelejtsük, hogy gyermekeinket ne arra oktas­suk, hogy ami ezer éven át magyar volt, magyarrá lesz ismét, — erre nem kényszeríthet a győző hatal­mak parancsa. NogerBh véres zavargása Floridában Orlandó, november 9. A négerek, akiknek nem engedték meg a választásokon való rész­vételt, megtagadták az adófizetést, majd nagy gyűléseket rendeztek, me­lyek itt-ott véres zavargásokkal végződtek. A négerek utcai harcok közben két asszonyt meggyil­koltak, a járókelők közül pedig többet megsebesítettek A felbőszült lakosság erre hajszát indított a garázdálkodó négerek ellen s a kézrekerültekböl egyet felakasztott, azokat a házakat pedig, amelyekbe négerek menekültek, felgyújtották. Tiltakozó nagygyűlés a békeszerződés ratifikálása ellen Budapest, nov. 9. Vasárnap dél­előtt sokezer főnyi közönség lepte el a budapesti Vigadó összes ter­meit, ahol a Társadalmi Egyesüle­tek Szövetsége által rendezett tilta­kozó nagygyűlést Okolicsányi László uyifotta meg hatalmas beszéddel melyet több ünnepélyes szónoklat követett. Az ünnepség után a je­lenvolt küldöttségek, élükön a vag­gonlakókkal és az erdélyi egyesü­letek képviselőivel felsorakoztak és a Múzeumkertbe vonultak, ahol szin­tén hatalmas szónoklatok hangzot­tak el. A muzeumkerti ünnepség tar­tama alatt a kivonultak hátvédjét képező Ébredók csoportja a lipót­városi kaszinóba hatolt, ahova 4 menekült waggonlakó családot szállásolt el. A kaszinóbeliek a rend­őrség beavatkozását kérték, An­drejka főtanácsos ki is szállt a ka­szinóba, melynek tagjai akkorra be­leegyeztek abba, hogy a négy me­nekült család mindaddig ott marad­hasson, mig számukra más meg­felelő lakás kerül. Eközben , a Nádor, Podmaniczky, Dob és Rombach-utcában, valamint a Muzeumköruton felelőtlen egyé­nek több utcai járókelőt inzultáltak. A Rombach-utcában két sebesülés is történt. Este 9 órakor a Terézvárosi De­mokrata Körbe látogatott el a tün­tetők egy csoportja 32 menekült élén, akiket a Kör tágas, jólfütött termeiben el is helyeztek. 9 nemzetgyűlés ülése Budapest, nov. 8. Fél 11 órakor nyitotta meg az Elnök az ülést. Napirenden van a földbirtokreformjavaslat. Az első szónok Szijj Bálint, aki örömét fe­fezi ki afölött, hogy ez a fontos reform végre tető alá kerül, ám­bár a javaslat nem elégíti ki, mert szélesebb körű földszerzési lehető­séget szeretett volna. Bár ezirány­ban a javaslat szűkmarkú, azt el­fogadja. Gróf Apponyi Albert szólal fel ezután. Reméli, hogy ez a javaslat megnyugtatja a kedélyeket és meg­szilárdítja a helyzetet. A javaslatot helyesnek tartja, mert intézkedései­ben a magántulajdon elvéhez iga­zodik. Ezt a kérdést osztályérdek­tól elvontan szabad csak tárgyalni. Szóló sohasem tett semmit a ha­talmasok javára, hanem mindég a gyengéknek pártfogója volt. Nem osztja Szijj Bálint felfogását, mintha a javaslat kedvezne a nagybirtok­nak. Ezt igy kell elfogadni, ahogy van. Polemizál Grieger beszédével, aki a nagybirtokos osztály női tag­jait is támadta, pedig azok nagy és nemes szociális missziót teljesí­tenek. Beszél a 48-as időkről, a magyar nemesség akkori és későbbi szerepéről, majd a liberális kor­szakról. Ez a rendszer a francia forradalomban született és megte­remtette a jog uralmát, az emberi méltóság tiszteletét. Nem védi a li­beralizmust, de ez tény. Megemliti a zalai Gazdasági Egyesület ügyét. Nem osztja a földmivelésügyi mi­niszter álláspontját, aki föl akarja oszlatni az egyesületet, mert a földreform ellen nyilatkozott. Az ellenvéleményt nem lehet hatalmi szóval elhallgattatni. Azokra sújtson le a kormány hatalma teljes szigo­rával, akik a jogrendet veszélyez­tetik. Szterényi: Mint a tegnapi eset! Gróf Apponyi Albert: Ott mutassa meg a kormány az erejét, ahol kell! Felszóllal a cenzúra ellen is. Vissza kell állítani a sajtószabadságot. Ves­senek véget az internálásoknak, mert nem tudom, hogy akiket internál­nak, az bolsevista-e de azt tudom, hogy aki onnan kikerül, az az. Azért nem lépek be semmiféle keresztény pártba, — folytatja — mert ma töb­bet látok a demagógiából, mint a jogrendből. Ha több lesz a jogrend, belépek a keresztény pártba. Nagyatádi Szabó miniszter fe­lelt a zalai gazdasági egyesület ügyében Apponyinak. Neki minden igyekezete az, hogy a jogrend áll­jon helyre s ez a kormány törek­vése is. Ha ez nem sikerül, ő nem marad tagja a kormánynak. Csizmadia Sándor volt a követ­kező felszólaló. Ez a javaslat — úgymond — az erkölcsök átfor­málódását jelenti. Az erkölcs pe­dig nem más, mint az osztályné­zet. — Szocialista, de nem keresz­tény szocialista. Közbekiáltások: zsidó szocialista! Csizmadia: nem lehet zsidó, mert keresztény. Különben sem lehet megkülömböztetni mohamedán vagy ker. szocialistát, mert szocializmus csak egy van. Lehet nemzetközi agrárpolitika, csak nemzetközi frá­zisok ne legyenek. Haller István kultuszminiszter többször közbeszól, mire az elnök meginti, Csizmadiát pedig figyel­mezteti, hogy a földbirtokreformról beszéljen. Csizmadia: a szocializmustól kár félni. Ez nem más, mint a minden­kori fejlődéshez való igazodás. A szocializmus magától eljön. Nincs szüksége erőszakos intézkedéseker Felkiáltások: A proletárdiktatúra! Friedrich István: Le volt tartóz­tatva a kommün alatt. Haller István : De előbb népbiz­tos volt. Csizmadia : Nem érthetek egyet Grieger ? Ez nem föld­éhség. Mindenki csak meg akar élni. A javaslatot elfogadja, mert bármilyen keveset is, de ad. Délután 4 órakor kezdődött a folytatólagos ülés, ahol Czettler Jenő és Hadházy szólalt fel. * * * Fél 7 órakor az elnök zárt ülést rendelt el, mely után Orbók Attila interpellációt inté­zett a belügyminiszterhez a vasár­napi tüntetések tárgyában. Azt kérdi, hogy van-e tudomása a belügymi­niszter urnák arról, hogy vasárnap felelőtlen egyének lakást rekvirál­tak waggonlakó menekültek ré­szére s hajlandó-e ez ellen intéz­kedni, még pedig elsősorban a la­káshivatal teljes átalakítása által, továbbá: van-e tudomása arról, hogy ugyancsak felelőtlen egyének­ből alakult szabadcsapatok az ut­cákon békés járókelőket inzultáltak és véresre vertek, ami által nem­csak a jogrendet és a személybiz­tonságot borították fel, hanem meg­gyalázták a gyászünnepet is. Wrangelók visszavonultak Konstantinápoly, nov. 9. Wran­géi tábornok csapatai, mint már megírtuk, Odessza felé vonultak vissza. Ujabb távirati jelentések szerint a visszavonulást minden ko­molyabb veszteség nélkül hajtották végre.

Next

/
Thumbnails
Contents