Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-07 / 182. szám

Békéscsaba, 1920. november 7. Vasárnap I. évfolya

m 182. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Függetlens keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy fróra 25 K, negyedevre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Gyűlölet hangja zúgott végig is,mét a Házban egy képviselő ajakáról, aki a földbirtokreform tárgyalásánál kijelentette, hogy gyűlöli a mágnásokat. És a képviselők nagy része tapsolt ennek az embernek, ahelyett, hogy e kijelentés után leültették volna. Nem azért, mert a mágnásokat emiitette, hanem azért, mert a gyűlöletet hirdette. Az elmúlt idők vértől mocskos áradata eléggé megmutatta, hogy a gyűlölet csak pusztítani tud. Különösen az osztálygyülölet az, mely még soha, sehol nem eredményezett mást, csak rombolást, gyászt és nyomort. Nekünk, szerencsétlen meggyötört magyaroknak kellene ezt legjobban tudnunk, hiszen a mi sírunkat ez ásta meg. És mégis akad magyar kéz, amely tapsra csapódik össze a gyűlölet hangoztatásakor 1 Itt a sir szélén, amikor érezzük mindnyájan, hogy az elpusztulástól csak a testvéri összetartás menthet meg, akad ember, ki ünnepelni tudja azt, aki a magyart a magyar ellen uszítja. Azok az urak talán alkotni akarnak a földreform törvényének megteremtésével ? Nem érzik, hogy a legrosszabb anyagot szállítják a felemelendő épülethez, mikor a gyűlölet bomlasztó gombáját keverik a téglák közé ? Hiszen ha még jó lesz is az a törvénypalota, szét fog málani, ha a gyűlölség romboló erejét beleépítik. Igaz, hogy voltak mágnásaink, akik hazafiatlanul viselkedtek, akik külföldön élték el a magyar föld áldásait. Ezeket méltán éri vád. Azért senki sem kesereg, ha ezeknek a birtokait osztják fel legelőbb. De e néhány hazafiatlan mágnás miatt az egész főúri osztály elien gyűlöletet hirdetni a legnagyobb őrültség, hazafiatlanság és hálátlanság. Mert kétségtelen, hogy voltak és vannak roppant értékes nagy uraink. Ha a mágnásvilág senki mást nem adott volna a nemzetnek csak Széchenyit, ez is elég volna, hogy hálával gondoljunk főurainkra. De a ma élők közt is vannak kitűnő politikusok és közgazdák, akik egész lelkükkel a mieink s akiknek munkája áldás a hazára. Ezekre nekünk igen is szükségünk van. Inkább arra kellene törekednünk, hogy e kiváló főurakat közelebb hozzuk a polgársághoz, nem pedig arra, hogy otromba gyűlölséggel még tágítsuk azt az űrt, mely főként az osztálygyülölet szitása folytán keletkezett a polgárság és mágnásvilág közt. Ostorozzuk a hazafiatlan és tétlen főurakat ép ugy, mint minden dolgozni nem akaró polgárt, de azokat birálva, ne szidjuk a magyarság értékes elemeit, ha mindjárt mágnások is azok. Hiszen igy csak elriasztjuk a nemzeti munkától azokat, akiket pedig tehetségük, történelmi multjuk s anyagi helyzetük is szinte kiválaszt a közszereplésre. Legyen már elég a gyűlöletből I Tanuljuk meg már valahára szeretni is egymást mi, világüldözöttjei, mi nagyon sokat bűnhődött magyarok! Hiszen ha élni akarunk, nem gyűlölnünk, hanem nagyon, nagyon kell szeretnünk egymást! V. K, Hz angolok félnek a mogyor hadseregtől aggodalmas interpelláció az alsóházban London, nov. 6. Kemvorthy az angol alsóház legutóbbi ülésén kérdést intézett Harmswort külügyi államtitkárhoz a magyar hedsereg létszáma ügyében. Aziránti aggodalmáinak adott kifejezést, hogy a trianoni békeszerződés errevonatkozó pontjait még nem hajtották végre. Harmsworth azonnal válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy a trianoni szerződés 104-ik pontja szerint a magyar hadsereg létszáma 35.000 főnyinél tényleg nem lehet nagyobb, az esetleges létszámcsökkentésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha. a magyar nemzetgyűlés ezt a szerződést ratifikálja. Minthogy a ratifikálás még eddig nenl történt meg, a békeszerződés intézkedései sem léptek még hatályba. Különben információi szerint a magyar hadsereg létszáma ma 36.000 főnyi lehet és a katonai ellenőrző bizottság feladata lesz a ratifikálás után ezt a létszámot 35.000-re csökkenteni. Kemvorthy erre azt a kérdést tette fel, hogy nincsen-e mégis Magyarországnak ma akkora ereje fegyverben, amely a vele határos államokat is igen nagy létszámú hadsereg fenntartására kényszeríti, megakadályozva ezáltal azok békés fejlődését és a nyugattal való mentől teljesebb kapcsolat létrejöttét. Indítványozza, hogy a külügyi kormány budapesti mégha• talmazottaival lépjen távirati összeköttetésbe aziránt, hogy azok közvetlenül szerezzenek meggyőződést a magyarországi és a szomszédos államokbeli katonai viszonyokról. Harmsworth megígérte, hogy az indítványt komoly vizsgálat tárgyává fogja tenni sha kielégítő eredménye remélhető, intézkedni foga végrehajtása iránt. Széchenyi Viktor gróf Grieger tegnapi beszédjéről A nagybirtokosok és a földbirtokreform Budapest, nov. 6. A nemzetgyűlés mai ülésön egyhangúlag mondták ki az üléseknek 8 órai időtartamúvá való meghosszabbítását. Gróf Széchenyi Viktor Grieger Miklós tegnapi beszédére válaszol. Elmondja, hogy Grieger szavai a forradalomra és a kommunizmusra emlékeztette. — Helytelennek tartja, hogy osztálygyülöletet akarnak a föld birtokreform kérdésének megoldásába vinni. Akik Grieger szavait hallották, azt hiszik, hogy a magyar arisztokrácia nagyrészt notórius gazemberekből és hülyékből áll. Az arisztokraták is emberek, telve hibákkal és erényekkel. Híve a földbirtokreformnak, mert meg van győződve róla, hogy a mai demokratikus szellemnek nem felel meg a jelenlegi birtokmegoszlás. Felszólítja a nagybirtosokat, hogy fogadják megértéssel a reformot és megvalósítása elé ne gördítsenek akadályt. Tasnádi Kovács József hangoztatja, hogy a főúri osztályt általánosságban támadni nem lehet. Statisztikai adatokat olvas fel a zsidóság terjeszkedéséről, majd sürgeti a magyar föidmives népnek a földbirtokreformról való megerősítését. Ezután két interpelláció hangzott el, melyek egyikét Gunda Jenő a nemzetgyűlés tekintélyének megvédése ügyében, másikat pedig István Sándor győri képviselő intézte a belügyminiszterhez. 9z olasz sajtó a német külügyminiszter ellen Rémet irredentizmus szitásával vádolják Berlin, nov. 6. Rz olasz lapok felháborodással kommentálva közölték le dr. Simon német külügyminiszter nyilatkozatát, melyet a parlamentben tartott beszédében Déltirol végzetéről tett. Azzal vádolják meg, hogy Déltirolban német irredentizmust szervez az olasz kormányzat ellen. Hangsúlyozzák, hogy az az ut, melyen Simon haladni készül, nem alkalmas arrü, hogy az óhajtott olasz—német béke bensőségessé váljék. Ujabb tüntetések Venizelosz ellen Athén, nov. 6. Athénban az ellenzékiek ismételtei heves tüntetéseket rendeztek ma délelőtt Venizelosz ellen. A rendőrök a tömeg közé lőttek. A hangulat napról-napra veszedelmesebb. Balogh Béla, a ka háttolvaj Győr, nov. 6. Balogh Bélát, a klubkávéházi zavargások egyik szabadonbocsájtott hősét többszörös kávéházi kabáttotvajlás miatt Győrött letartóztatták. 3páthy István Olaszországba megy Uálaszlevsl az EMSzSz. békésmegyii körének Rz Erdélyi Magyar-Székely Szövetség Békésmegyei Körének igazgató-választmánya Apdthy István doktort, az oláhok által megkínzott és kiüldözött erdélyi tudóst levélileg üdvözölte az oláh rabságból való\ megszabadulása alkalmából. Apáthy meleghangú válaszlevélben köszönte meg a megemlékezést, melyben többek között az alábbiakat is irja: — „Amíg csak élek, legfőbb föladatomnak a közreműködést tekintendem Erdély fölszabadításán, szerény képességem szerint. Ez a cél vezet a legközelebb hosszabb időre Olaszországba is, hogy ott a magunk igazát és ellenségeink gazságát regi barátaim előtt feltárjam." — „Minél nagyobb lesz a rend s a tisztesség Csonkamagyarországon és minél nagyobb a züllés Magyarországnak idegen megszállás alatt lévő részeiben, annál hamarább fog ütni számunkra az igazságszolgáltatás órája, mely ismét egygyé teendi azt, ami egy volt ezer év óta." Levelét ezzel végzi: „Abban az erós hitben, hogy mi, kik ma szerteszórtan siratjuk Erdélyt, Erdélyért Erdélyben még együtt fogunk doldozni, üdvözlöm a Tekintetes Igazgató Választmányt! Budapest, 1920. okt. 29.. Dr. Apdthy István." A ratifikálás és a pártok Budapest, nov. 6. A kormányzópárt ma este tartott értekezletén a békeszerződés ratifikálásának ügyét pártkérdéssé tette. Végleges határozatot nem hoz, mig Szmrecsányi György be nem fejezi akcióját. A kisgazdapártiak sorában is többen vannak, akik a ratifikálás ellen foglalnak állást. Ezek a tárgyalások idejére kiválnak a kormányzópárt kebeléből. Szrecsdnyi György, amint ismeretes, élénk agitációt fejt ki a ratifikálás ellen, minthogy a békeszerződés ratifikálása nemcsak bürokratikus aktus, hanem olyan tény, mély a legsúlyosabb gazdasági helyzetet kényszeríti reánk. Legnehezebb az az ingerencia, melyet a jóvátételi bizottságnak minden állami ügyünkben biztosit a szerződés. A ratifikálás megtagadása egyelőre bizonyos gazdasági ellenintézkedéseket vonna maga után, melyekkel már szembenéztünk. A környező kisántánt államainak ez esetben tanúsítandó magatartása felől teljesen tájékozatlanok vagyunk. A keresztényszociálisták szintén a ratifikálás ellen foglaltak állást. \ \