Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-06 / 181. szám

Békéscsaba, 1920. november 6. Vasárnap I. évfolyam 1 82 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 13. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény polétiksis napilap . Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér 8 fSIdblPtohPBfoFin tárgyalása felé a legfeszültebb ér­deklődéssel tekint a magyar nem­zet. Régi, örök probléma megoldását tűzte ezzel napirendre a nemzet­gyűlés. Hiszen már a háború előtt sokszor beszéltek erről, de a háború óta meg különösen érezte minden ember, hogy jobban — ugy a nem­zet, mint a kisembereknek érdekeit szolgálva — semmi mással ne jutal­mazhatná meg a haza a háborúban szenvedett hőseit, mintha földhöz juttatja őket. Egyet ért abban az ország minden gondolkodó embere, hogy a föld­megosztás nemzeti érdek. De a meg­osztás módja olyan végtelenül nehéz feladat, amelyet közmegelégedésre megoldani alig lehet. Kenéz Béla, a földbirtokreform elő­adója nagyon szépen juttatta kifeje­zésre azt az elvet, amely szerint e fontos törvényt megakarják valósí­tani. Eszerint nem az a cél, hogy a nagybirtokokat megszüntessék, hanem hogy megerősítsék a középbirtokot s szaporítsák a törpebirtokot. Nagyon szép és helyes elv ez, mert azt bizonyítja, hogy nem a nagybirtokkal szemben való irigység és gyűlölet, hanem a kisemberek szeretete vezeti a törvényalkotókat. Tiszta dolog, hogy földhöz nem jut­hatnak a földnélküliek másként, csak ha a nagybirtokok egy részét fel­osztják. De ez a felosztás sokféle­képen történhetik. Ha rosszakarat és gyűlölet vezetné a törvényalkotókat, tönkretehetnék a nagybirtokokat egy rosszindulatú intézkedéssel, mint ahogyan megtették ezt az oláhok és a szerbek az ottani, főleg magyar birtokokkal. De veszedelmes volna egy ilyen törvény az ország szem­pontjából is, mert bizonyos, hogy a nagybirtokok elpusztítása katasztró­fába vinné az országot. Ma még annyira a nagybirtokok irányítják mezőgazdasági életünket, hogy azok­nak életét megbénítani egyet jelen­tene a magyar gazdasági élet meg­bénításával. Ezt nem szabad szem elől tévesz­teniük a törvényalkotóknak. Ha ugy követeli a közérdek — és ugy kö­veteli ! — osszák fel az óriásbirto­kok eddig is eléggé ki nem hasz­nált részeit, darabolják fel a hadi­nyereség összeharácsolta többnyire zsidó uj ezerholdakat, de a jól mü­veit, régi, kipróbált gazdák kezében levő produktív birtokoknak el ne vágják életerét. És akiket földhöz juttatnak, azokkal értesse meg a tör­vény, hogy ezzel kötelesség is há­rult reájuk. A földet nem azért kap­ták, hogy eltékozolják, hanem hogy szeressék, becsüljék meg, munkál­kodjanak rajta lelkesen, buzgón, hogy méltóak legyenek a magyar haza testének ama darabjára, melyet a nemzet nekik juttatott, az ő őrize­tükre bizott. V. K. EisiÉasztütt vörös propaganda-milliók Tőrbe csalt bővet —17 millióval károsította meg a szovjetet Berlin, nov. 5. A rewali orosz követ: Kuszjenew követté való kinevezésekor 17 millió rubelt kapott, aszal az utasítással, hogy azt kommunista propaganda kifejtésére használja fel elfoglalandó állomáshelyén. Kuszjenew a hatalmas összeget saját céljaira használta fel. Birtokot és kastélyt vett, a fennmaradó összeget pedig üzletekbe fektette. A szovjetkormány kémszervezete utján értesült a dologról és sürgős parancscsal Moszkvába hivta Kuszjenewet, aki azonnal útnak is indult. A határon terrorkülönitmény várta, mely le­tartóztatta és megkötözve vitte Moszkvába, ahol statáriálisan fognak ítélkezni felette. Kuszjenew azonkívül, hogy 17 millió rubellel károsította meg kormányát, leleplezte azt a szédületes nagy propagandát, amelyet a vörösök külföldön űznek diplomatáik utján. I • H • • • I A földblrtokreform-javaslat tárgyalásának második napja Budapest, nov. 5. Teleki Pál gróf miniszterelnök a bécsi pénzekről szóló elszámolást helyezte a ház asztalára, azzal, hogy Szmrecsányinak a Kalmár Jó­zsef képviselő márciusban elhang­zott interpellációjára kiküldött felül­vizsgáló bizottság a felmentést meg­adja. Az oly pénzek elszámolásának felülvizsgálását, mely pénzeket Szmrecsányi másoknak utalt ki, kü­lön bizottságok fogják végezni. Kimondja a Ház a földbirtokre­form javaslat sürgősségét s hogy a 8 órás üléstartamra vonatkozólag legközelebbi ülésén fog határozni. Több képviselő szól hozzá ezután a javaslathoz. Lovász János abban a meggyő­ződésben fogadja el, hogy az hivatva van biztosítani a társadalmi ellen­tétek kiegyenlítődését. Benczés János véleménye szerint ezt a reformot néhány évtizeddel ezelőtt sokkal könnyebben lehetett volna végrehajtani s hogy ez meg nem történt, az örök hibája a régi uralkodó rendszernek. Grieger Miklós hangsúlyozta,hogy a földbirtokreform törvénnyé kell válljék haladéktalanul, mert a fölá sem lehet egyes osztályok monopó­liuma, épen ugy, mint a viz, vagy a levegő. A jogrend csak ezzel a törvénnyel biztositható. A latifun­diumok létjogosultságát nem ismeri el. Ezeket jórészt a nemzet eláru­lásáért osztogatták és nem érde­mek árán szerezték. Nem tagadja, hogy gyűlöli az arisztokráciát. Sem rangnak, sem vagyonnak nem tud hódolni. Elismeri, hogy vannak főuraink között kiválóak, de általában a ma­gyar mágnások az okai annak, hogy a magyar föld zsidó kézbe került. Sőt az is a magyar mágnások bűne, hogy a sajtót is a zsidóság sajá­tította ki. A magyar föld jövedel­mét soha sem használták fel a nemzet érdekében. Kívánja, hogy a kereszténységnek is akadjon egy Sándor Pálja. Nem antiszemita, csak a zsidóság tulára­dása elleni védekezés híve. Ha a magyar földtnives a sa­ját földjén kaszálhat, akkor szíve­sen fog majd fegyvert az elszakított területekért. Ha azonban ez a föld­reform nem olyan lesz, amilyen­nek lennie kell, jön a második for­radalom : nem zsidók és hintásle­gények forradalma lesz, hanem a földmives népé, mely egyszer s mindenkorra végez a régi kor­mányzattal. Grieger szavait hosszasan tartó éljenzés és taps követte. A kis­gazdapárti képviselők egyenként járultak elébe gratulálni. (Ugyan minek gratuláltak ? Az uj demagó­giának ? Szerk.) Ujabb behívások Erdélyben Arad, nov. 5. Mióta a román leg­felsőbb hadvezetőség Erdélyt hadi­zónának nyilvánította, a legszigorúbb katonai diktatúrát léptették életbe. Ma parancs jelent meg, mely fel­hívja az 1898., 99. és 1900-as év­folyam belieket, hogy a névre szóló behívón megjelölt helyre nemzetiségi különbség nélkül 24 órán belül vo­nuljanak be. Pártértekezlet a ratifikálás ügyében Budapest, nov. 5. A béke ratifi­kálásának ügyében a kormányzó­párt pártértekezletet tartott ma este, melyre a javaslat előadójának gróf Andrássy Gyulát kérték fel. Presbiteri gyűlés November hó 5-én a békéscsa­bai evangelikus egyház Korossy László és Szeberényi Lajos dr. igaz­gató lelkész elnöklete alatt presby­teri gyűlést tartott. A jegyzőkönyv felolvasása után Szeberényi igazgató lelkész bemu­tatja Linder Lászlót az újonnan meg­választott erzsébethelyi lelkészt, akit a presbytérium lelkes éljenzéssel üdvözöl. Linder Károly nyugalomba vonult lelkész megható szavakkal búcsúzik a prebyteriumtól, hálás kö­szönetet mondva fia megválaszta­tásáért. Megemlíti, hogy 52 évig és 9 hónapig volt lelkésze a csabai egyháznak. Megválasztatásakor 4000 hive volt, ma 9—10 ezer lélekkel adta át kerületét. Végül Isten áldá­sá" kéri a presbyterium minden tag­jára s az evangelikus egyházra­Linder László kéri, hogy fogad­ják öt szeretettel s az iránta, vala­mint atyja iránt tanúsított jóindula­tot kitartó munkával s az egyház iránti szeretettel fogja meghálálni. Szeberényi Lajos indítványára Linder Károly búcsúszavait jegyző­könyvbe iktatja a presbytérium Előterjesztik az 1921. évi költ­ségvetést, mely szerint az előirány­zott bevétel 92071092 K, a kiadás pedig 917021-64 K. Elhatározza a presbyterium, hogy az állami -tanitók hitoktatásért órán­ként 80 kg. búzát utal ki. Kimondja, hogy a tavasz folya­mán Gerendás faluban iskolát épit, minthogy ott 77 tanköteles gyer­mek van. Számvevőnek a lemondott Le­hoczky Igor helyére Knyihár Ká­rolyt választja meg. A sírhelyek árát 600 és 100 ko­ronában állapítja meg s elhatározza a nélkülözhető fák kivágatását. Az iskolák javaslatait elfogadja, az újonnan megválasztott tanítók fizetését az államsegély terhére havi 1030 koronában állapítja meg. A presbytérium újonnan való meg­választásának előkészitésére 21 tagu jelölő-bizottságot és 10 tagu szava­zatszedő-bizottságot küld ki. A presbyterválasztás december hó első felében az V. kerületben az alábbi összetételű 10 bizottság előtt fog lefolyni: I. ker. A) Kovács János elnök, Pribojszky György h. elnök, Lipták Pál jegyző, Gulyás Mihály h. jegyző. I. ker. B) Áchim László elnök, Botyánszky György h, elnök, Szvák Mátyás, Kovács Jenő. II. ker. A) Horváth Mihály, Zsi­linszki Mátyás, Mázán János, Bohus László. II. ker. B) Kiszely Pál, Maczák János, Molnár János, Darida Károly. III. ker. A) Uhrin Károly, Galli János, Kiiment Endre, Lukoviczki Endre. III. ker. B) Bohus M. György,

Next

/
Thumbnails
Contents