Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-11-05 / 180. szám
Békéscsaba, 1920. november 5. Vasár nap I. évfolyam 182. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Isíván-tér 13. szám A szerkeozíóseg telefon szama: 60 Független keresztény p&iitikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Mezőgazdasági szabadforgalom visszaállítását sürgetik a gazdák. Érthető ez á mozgalmuk. Hiszen ma mindenki szabadon cselekedhet már eladnivalójával, csak épen a gazda nem. A kereskedőt nem kényszerítik maximális áron való adásra, sőt még azt sem őrzik ellen, hogy hány százalékot nyer áruján. Az iparos tetszés szerint szabhat árt az elkészített n.unkáért s ha a dolgoztató megszédül is az iparcikkek árától, azért ugyan senki sem vonhatja felelőségre sem a gyárost, sem a közvetítő kereskedelmet. Mindenki szabhatja keresetét az egyre emelkedő drágasághoz, aki csak szabad pályán mozog, csak a gazdának szabják meg, hogy fő terményeit mennyiért, kinek és mikor adhatja el. Ez érthető elkeseredést teremt azoknak táborában, akik legjobban megállták helyüket a proletárdiktatúra idején s akik ma is az egyetlen társadalmi réteg, mely a régi kedvvel és erővel dolgozik. Nem is az fáj talán anynyira a gazdáknak, hogy megmaximálták terményeiket s igy csak meghatározott árt kaphatnak érte, hanem inkább az, hogy a megmaradt terménnyel szabadon rendelkezzenek. Nem az ar alacsonysága a nagy hiba, hanem az a tény, hogy a gazdának még cselédjei számára is valósággal lopnia kell a gabonát a sajátjából. Ezért érthető a gazdáknak a szabadforgalom visszaállítására való törekvése. De bármennyire érthető és méltánylandó ez a mozgalom, teljes egészében mégis lehetetlen keresztülvinni. Igen, mert a gazda épen azzal a terménnyel rendelkezik, amely nélkül lehetetlen megélni, amelyből okvetlenül kell jutnia minden embernek. Ha pedig teljesen szabaddá tennék a forgalmat, akkor könnyen ugy felhajthatná épen a legszükségesebb kenyér árát, nem is a termelők tuikövetelése, hanem a közvetítő zsidó kereskedelem kapzsisága, hogy nem tudna ahoz hozzájutni az éhező nép. Ezért igen is van szükség bizonyos korlátozásra. Tessék a reá szorulók számára szükséges mennyiséget pontosan megállapítani, azt már a cséplés után kivetni s az egybegyűlt gabonát tényleg csak az ellátutlunox számira használni fel, akkor aztan a fennmaradt mennyiség lehetne teljesen szabad forgalom tárgya. Igy az ellátatlanok is hozzá jutnának a legszükségesebb gabonánoz méltányos áron, viszont nem volna a gazda terményének minden szeme folytonosan zár alatt, hanem legalább egy részével rendelkezhetne szabadon a tulajdonosa. És méltányos voina az is, ha az ellátatlanok közszükségletérői bőr- és textiláruk egy részére is kimondanák a maximális árat. Mert az tán' mégsem méltányos, hogy a cipő és ruhafélék terén teljesen szabad az uzsora, csak épen a gazdának kell meghatározott keretek közt mozogniok ?! anaiiiin Anarchia OSáfoorszá&han Csőd c.'ött az állampénztár. — Rablóbandák garázdálkodnak Erdélybon. — Fejveszettság az egész vonalon Rz antant konyháján jóllaktatott Oláhország — amint előrelátható volt — nern tudja megemészteni a kikönyörgött koncot s ennek mintegy okszerű következményeként fejlődött ki az az abnormis, vőrösszinezetü állapot, amely odaát ma uralja a helyzetet. A legújabb jelentések szerint a vasúti szerelvények nagyrészt bizonyos kétes exisztenciáju pénzcsoportok birtokában vannak, akik természetesen nertl hagyják kizsákmányolatlanul a nekik kedvező konjukíurát s úgyszólván vaspántokat kovácsoltak Románia gazdasági üterére. Amit nálunk megcsinált annak idején a virágosnak hazudott forradalom, a csőcselék, az utca, ugyanazt cselekszi a minden oláhok cárja birodalmában a hatóság (?) Felelőtlen suhancok ülnek a hivatalok vezető állásaiban. A tisztviselők fizetés il'M rendszertelenül kapják meg s ezt is csak akkor, ha valamelyik privát vállalat ujabb Kölcsönöket folyósít az államnak. Azt beszélik előkelő, komoly urak, hogy az egyik aradi pénzintézetnek kerek 50 millió lei-jel tartazik a kincstár. A fizetésre való hajlandóságnak azonban még csak jelei sem mutatkoznak. Senki nem akar dolgozni. Korrupció az egyetlen ur. A zsilvölgyi bányák üzemképtelenek. Viz öntötte el a tömj2tlenül hagyott bánuaüregeket. A gépek nem működnek. Minden jel arra enged következtetni, hogy az a hely, ahonnan mi aranyat fejtettünk ki, maholnap a múlt emlékének egy gyászos, szomorú temetője lesz. A katonaság megbizhatatlan. A szökési esetek némely csapattestekben meghaladják a kimutatásba vett állomány harminc százalékát. Hiába minden erőlködés, nem javíthat a hadsereg demoralizáitságán már sem a fogda, sem a „huszonöt." Horthyra vár az egész Erdély ! Tiszti parancsban jelent meg az a ránk nézve örvendetes megállapítás, Jiogy „ez a csorda" (értsd az oláh hadat!) még a régi királyság területi integritását is képtelen megvédeni egy esetleges támadással szemben. Piski és Arad között, továbbá Abrudbánya vidékén „fekete bandádnak keresztelt társaság igyekszik érvényt szerezni „ami a tied, az enyém is!" fogalmának. Puffogtatás az éj csöndjében, garázdálkodás, gyilkosság, rablás, betörés és lopás napirenden vannak. Petrozsényben automobilos betyárok pénzüzleteket fosztottak ki az erősebb jogán, a kvalifikálhatatlan hatóság, mi sem természetesebb, ártatlan véreinken bosszulja meg a saját fajbeliinek törvénytelen cselekedeteit. Annyi a politikai párt, mint a polyva. De egyéb szemétben sincs hiány, csak a becsületesség, a tisztesség kezd lassan kipusztulni az oláh világból. Minden kincsünk martalócok kezében van és közpréda tárgyátképezi, minden szenvedésünknek ott találjuk meg kutforrását, ahol pirosabb és pirosabb kezd lenni az égbolt a fel-fellobbanó tüzektől. * A hideg éjszakában erre hajija a könyektől megdagadt felhőket a háromszéki havasok tájékáról a fagyos őszi szól. Bujdosó tesi véreim résen legyetek ós a sebek ezerfólesége dacára is álljátok meg emberül azt az őrhelyet, ahova a magyar becsület, a kötelesség parancsolt titeket. Aztán, ha kigyúl majd az erdélyi égboltozaton a csillag, amely egykor Mikes Kelemennek Zagony felé mutatott utat a Márvány tenger mellől, jöjjetek össze, számon kérünk valamennyieteket az elindulás előtt. Mert el fogunk indulni, olyan igaz, mint amilyen valóság, hogy csak egy Isten van az égben és ez az egy, a magyarok Istene. Minket visszavárnak. Haza hivnak. Üzent a Maros, a Hargita, a Cenk, tárvanyitva a tulipános kapu. És ha még egyszer kezetekben lesz a fogyver, tartsátok meg, de tartsátok ós ne adjátok többet oda senkinek és semmiért. A fegyver ma halált oszt és életet jelent. Mi az életet akarjuk. Figyeljetek! Kelet felé piroslani kezd az égbolt a fel-fellobbanó tüzektől! Gy. B. J. i) föidbirtoMopffljauaslat a nemzetgyűlés előtt Lelkes ünnepléssel fogadták a javaslatot. - Nagyatádi Szabó István nyilatkozata a Ház mai ülésén Budapest, nov. 1 R nemzetgyűlés mai ülésén Lingauer Albin előterjeszt?tte jelentését Ugrón Gábor mentelmi ügyéről. A jelentés szerint Ugront beszéde miatt akarták megfélemlíteni Lelkesen ünnepelte a ház ezután Kenéz Bélát, a földbirtokreformjavaslat előadóját. Kenéz a javaslatot ismertetve elmondta, hogy már régóta nagy az elégedetlenség a földbirtok helytelen megoszlása miatt, ami nálunk is, nyugaton is állandóan erősbödő mozgalmakat eredményezett. Különösen 1850-től kezdve öltöttek erősebb mérveket ezek a mozgalmak. Nálunk a múltban vajmi kevés intézkedés történt a földéhség lecsillapítására. Míg 1894. óta mindössze 21 telepes község létesült 39 ezer hektárnyi területen, addig Erdélyben 15 ezer hektár föld veszett el uz oláh pópák és tanitók tervszerű aknamunkája következtében. A földbirtokreform elsősorban szociális célokat szolgál. Hátrányos következménye nem lehet, mert a nagybirtoknak nincs nagy fölénye a kisbirtok termelési képességével szemben, ha fölény van is, az csak ™ viszonylagos és a nyersanyagbeszerzésben, a gépekkel való munkáltatásban és az intenzivebb kereskedelmi életben nyilvánul meg, ami teljesen kiegyeiiliiödik a kisbirtokok szövetkezése által. A földbirtokreform célja : szaporítani a törpebirtokok számát, erősíteni a középbirtokokat, de nem megszüntetni a nagybirtokokat. Sok nemzet arra vezetheti viszsza pusztulását a lörténelem tanusága szerint, hogy nem volt felsőbb társadalmi osztálya. A javaslat a nagybirtokokból csak annyit vesz el, amennyi nem okoz akadályokat a termelés folytonosságában. A javaslat pénzügyi részéről általánosságban jegyezte meg az előadó, hogy a mezőgazdasági hitel megszervezése egyike a legsürgősebb problémáknak.
