Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-04 / 179. szám

Békéscsaba, 1920. november 4. Csütörtök /. évfolyam 179. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér ,18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér 9 cenzúra miatt nagyon sok szó esett mosta­nában nemcsak a lapok hasábjain, hanem a nemzetgyűlésen és külön­féle egyesületek, testületek ülésein is. Sok szempontból megvilágosítot­ták ezt a kérdést s ha voltak is so­kan, akik a még szigorúbb cenzúra szükségét hangoztatták, a közhan­gulat mégis általában a cenzúra el­törlése mellett volt. Valószínű, hogy ennek hatása alatt adta ki a belügy­miniszter rendeletét, mely ha nem is törli el teljesen a cenzúrát, de lényegesen megkönnyíti a nyomtat­ványok kfo^sát. Minden tollforgató ember, külö­nösen minden újságíró örömmel fo­gadja ezt az intézkedést, mert mi tudjuk legjobban, hogy a cenzúra mii en nehézkessé teszi a hirlap­irást, hogyan akadályozza annak elevenségét, hogyan bénítja meg az újságok életét. De általánosan tudott dolog az is, hogy az igazi szabad fejlődésnek, előrehaladásnak nincs nagyobb ellensége, mint a rosszul vezetett, tendenciózus sajtóellenőrzés. És mégis nincs komoly, hazáját igazán szerető magyar, aki ne látná aggodalommal azt, ha korlátlan sza­badságot adnának most a sajtónak. Mert a teljes sajtószabadság csak teljesen nyugodt, békés és tökélete­sen konszolidált viszonyok közt ál­dás. Amikor azonban izgatottak a kedélyek, amikor forrong az embe­rek lelke, amikor csak egy jó idő­ben meggyújtott szikra kell ahoz, hogy borzalmas robbanás keletkez­zék, akkor veszedelmes a teljes saj­tószabadság. Fájdalom, mi még mindig ilyen időket élünk. Az a nagy katasztrófa, mely elviharzott felettünk, a háború okozta általános elégületlenség és nyugtalanság, mely még a győztes országokban is állandó feszültséget teremtett, a mi megalázott csonka országunkban fokozott mértékben megülte a nyugtalan lelkeket. Mi még nem tudjuk megfontoltan mér­legelni az eseményeket, lelkünk mint a megfeszített hur a legkisebb érin­tésre is reagál s elég volna néhány lelkiismeretlen gazfickónak gonosz munkája ahoz, hogy ezek a lélek­hurok újra veszedelmes, zűrzavaros, esztelen hangzavart sikoltsanak, üvöltsenek s teljesen megzavarják a már nyugodni készülő lelkek har­móniáját is. Ezért kell — bármennyire jó volna is tőle szabadulni — még mindig kell a cenzúra, hogy őrködjön a nyugalom felett s ne engedje a már lassan simuló hullámokat újra vihar­fodrosra felkorbácsolni. Persze, ha minden betűvető ember hivatása magaslatán s biztos erkölcsi alapo­kon állna, ha minden újságíró csak és kizárólag a haza érdekét szol­gálná becsületesen, akkor teljesen felesleges volna a cenzúra. De hol vagyunk még ettől . ..?! V. K. itutomobilos rabiak Pefrozsény környéken A hauasok réme — Tehetetlen az oláh csendőrség Arad, november 3. Erdélyben és az oláh királyság területén naponta történnek a fosz­togatások. Különösen a vadon erdős hegyeket átszelő utakon való köz­lekedés veszélyes, sőt csaknem lehetetlen az erdei rablók garázdálkodásai miatt. Legnagyobb nevezetességre egy titokzatos gépkocsi tett szert, mely hetek óta rettegésben tartja Petrozsény vidékét. Legutóbb egy forgalmas utkeresztezésné! négy kereskedőt fosz­tottak ki az autó utasai. A kereskedők több száz sertést akartak^szállitani a petrozsényi bánya­telepre. Magaban Petrozsényban is több rablást, gyujtogatást és betörést követtek el az automobilos vendégek. Nagy a gyanú, hogy Perjámos községben is ugyancsak ők fosztogattak. Az oláh csendőrség csaknem teljesen tehetetlennek bizonyult a nagy­apparátussal megindított nyomozásban, ugy hogy katonaságot is igénybe kellett venni az automobilosok felkutatására, ami azonban még eddig igy sem sikerült. Nagyatádi Szabó István a föld­reformról Budapest, nov. 3. Nagyatádi Szabó István földmi­velésügyi miniszter vasárnap Lo-* vász János nemzetgyűlési-képviselő edényi beszámolóján a következő­képen nyilatkozott: — Komoly, lankadást nem is­merő, megfeszült munka ered­ménye — mondotta többek kö­zött a miniszter, — hogy a nép fiai ma a nemzetgyűlésen helyet foglalhatnak. Ha ez már régeb­ben megtörténhetett volna, nem következtek volna be azok a ka­tasztrófák, amelyek az országot érték. Azt hozzák fel ellenünk, hogy mi parasztdiktaturát aka­runk. Ez nem igaz. Mi nem akar­juk kiszorítani az uri osztályt a parlamentből, hiszen nekünk Bezárják az oláhok a magyar középiskolákat Fondorlattal akarják eskütételre kényszeríteni oz erdélyi püspököket Prie államtitkár nyilatkozata Temesvár, nov. 3. Az erdélyi magyar felekezeti középiskolák működési engedélyét meg­akarják vonni az oláhok. Sőt az iskolák végzett növendékeinek bizonyít­ványát is érvénytelenítik, ha az erdélyi püspökök le nem teszik a hűség­esküt. Prie oláh közoktatásügyi államtitkár ez ügyben az alábbiakat jelen­tette ki: — Mi ujabb lépést nem teszünk az érvénytelennek kimondott bizonyítványok ügyében. Most minden a három erdélyi magyar püspöktől, Majláthtól, Nagy Károlytól és Ferenc Józseftől függ. Az oláh közoktatásügyi kormány szívesen veszi, ha ők megakarják oldani a kérdést. Több magyar középiskolának mi adtuk meg a működési engedélyt, de további intézkedéseinket nem respektálták. Ezért az oláh közoktatásügyi miniszter kénytelen lesz ezen intézetek működési engedélyét i visszavonni. szükségünk van képzett, tanult emberekre és a kisgazdapárti képviselők kétharmadrésze az intelligencia sorából került be a parlamentbe. — Mióta én a politikai küzdő­térre kiáltottam, mindig azt hir­dettem és vallottam, hogy Ma­gyarországon a földmegosztás helytelen és káros az egész or­szágra. Ma is azon az állásponton vagyok — és ez rövidesen meg is valósul — hogy Magyarorszá­gon a földnélküli és kevés föld­del rendelkező népet földhöz kell juttatni! Mi nem akarjuk a földet ingyen adni, nem akarunk senkit az ősi kastélyából, dominikumá­ból kizavarni. Mi akkor, amikor a szegény emberen akarunk se­gíteni, nem akarunk a jómódú emberből szegény embert csinálni. A mi célunk az, hogy boldoggá tegyük a szegény embert, anél­kül, hogy bárkit tönkretennénk ! Békésmegye 4- rend­beli felterjesztése a Ház előtt Nagy János a munkáskérdés­ről — Az Ereki-Korányi-ügy Budapest, november 3. A nemzetgyűlés mai ülésén Ra­kovszky István elnök bemutatta a Háznak Békésmegye közönségének felterjesztését: 1. A MÁV. bérbe­adása ellen, 2. az alkotmány biz­tosítására uj alaptörvény létesítése ügyében, 3. oroszországi hadifog­lyaink gyors hazaszállítása ügyében, 4. aziránt, hogy a nemzeti hadsereg a honvédség elnevezést kapja. Windisgratz Lajos herceg indo­kolta meg ezután aziránti indítvá­nyát, hogy az ellene emelt vádak megvizsgálására bizottság küldessék ki. Hangsúlyozta, hogy közélelme­zési miniszteri tevékenységéért min­denkor vállalja a felelősséget. Ausztriának sem szállított több élelmiszert egy waggonnal sem, mint amennyit a Háznak bejelentett. Közbekiáltás: A frontra mégis csak a korpa került! Kijelenti, hogy az osztrák hadvezetőség megdézs­málta a frontra irányí­tott élelmiszer küldemé­nyeket s azokat önhatal­múlag egyes ausztriai köz­ségek és városok ellátá­sára fordította. Kéri, hogy az általa indítványozott vizsgáló-bizottság kiküldését hatá­rozza el a Ház. Nagy János a munkásügy kér­dését veti fel. Hangoztatja, hogy hosszú hónapok multak el anél­kül, hogy a munkáskérdés rende­zésére bármely intézkedés történt volna. Sürget tetteket, melyek a munkásság jogát, méltó­ságát és szabadságát meg­óvják. Hangoztatja azonban azt is, hogy a munkásság érdeke nem tévesztendő össze a Marxista érdekekkel. Rubinek Gyula szólott ezután hosszasabban a Korányi—Ereki ügy­höz. Kijelentette, hogy Ereki nem fordult szakértőkhöz felvilágosításért, azért intézhetett olyan elhibázott tá­madást Korányi ellen. Ereki kijelenti, hogy esak a kér­dés gyors tisztázása volt interpel­lációjának a célja, különben pedig áll elébe bármilyen bizottság vizs­gálatának. Ujabb interpellációt is terjeszt elő, melyben a Korányiéval homlokegyenest ellenkező pénz­ügyi politikát ajánl. Korányi válaszában kifejti, hogy valutánk főként azért rossz, mert a nemzetközi forgalomba nem tud­tunk még belekapcsolódni. Az uj magyar államjegyek kibocsájtása iránt már régen megtette az előké­szítő intézkedéseket s a beváltás ügye rövidesen a Ház elé kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents