Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-04 / 179. szám

Békéscsaba, 1920. november 4. Csütörtök /. évfolyam 179. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér ,18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér 9 cenzúra miatt nagyon sok szó esett mostanában nemcsak a lapok hasábjain, hanem a nemzetgyűlésen és különféle egyesületek, testületek ülésein is. Sok szempontból megvilágosították ezt a kérdést s ha voltak is sokan, akik a még szigorúbb cenzúra szükségét hangoztatták, a közhangulat mégis általában a cenzúra eltörlése mellett volt. Valószínű, hogy ennek hatása alatt adta ki a belügyminiszter rendeletét, mely ha nem is törli el teljesen a cenzúrát, de lényegesen megkönnyíti a nyomtatványok kfo^sát. Minden tollforgató ember, különösen minden újságíró örömmel fogadja ezt az intézkedést, mert mi tudjuk legjobban, hogy a cenzúra mii en nehézkessé teszi a hirlapirást, hogyan akadályozza annak elevenségét, hogyan bénítja meg az újságok életét. De általánosan tudott dolog az is, hogy az igazi szabad fejlődésnek, előrehaladásnak nincs nagyobb ellensége, mint a rosszul vezetett, tendenciózus sajtóellenőrzés. És mégis nincs komoly, hazáját igazán szerető magyar, aki ne látná aggodalommal azt, ha korlátlan szabadságot adnának most a sajtónak. Mert a teljes sajtószabadság csak teljesen nyugodt, békés és tökéletesen konszolidált viszonyok közt áldás. Amikor azonban izgatottak a kedélyek, amikor forrong az emberek lelke, amikor csak egy jó időben meggyújtott szikra kell ahoz, hogy borzalmas robbanás keletkezzék, akkor veszedelmes a teljes sajtószabadság. Fájdalom, mi még mindig ilyen időket élünk. Az a nagy katasztrófa, mely elviharzott felettünk, a háború okozta általános elégületlenség és nyugtalanság, mely még a győztes országokban is állandó feszültséget teremtett, a mi megalázott csonka országunkban fokozott mértékben megülte a nyugtalan lelkeket. Mi még nem tudjuk megfontoltan mérlegelni az eseményeket, lelkünk mint a megfeszített hur a legkisebb érintésre is reagál s elég volna néhány lelkiismeretlen gazfickónak gonosz munkája ahoz, hogy ezek a lélekhurok újra veszedelmes, zűrzavaros, esztelen hangzavart sikoltsanak, üvöltsenek s teljesen megzavarják a már nyugodni készülő lelkek harmóniáját is. Ezért kell — bármennyire jó volna is tőle szabadulni — még mindig kell a cenzúra, hogy őrködjön a nyugalom felett s ne engedje a már lassan simuló hullámokat újra viharfodrosra felkorbácsolni. Persze, ha minden betűvető ember hivatása magaslatán s biztos erkölcsi alapokon állna, ha minden újságíró csak és kizárólag a haza érdekét szolgálná becsületesen, akkor teljesen felesleges volna a cenzúra. De hol vagyunk még ettől . ..?! V. K. itutomobilos rabiak Pefrozsény környéken A hauasok réme — Tehetetlen az oláh csendőrség Arad, november 3. Erdélyben és az oláh királyság területén naponta történnek a fosztogatások. Különösen a vadon erdős hegyeket átszelő utakon való közlekedés veszélyes, sőt csaknem lehetetlen az erdei rablók garázdálkodásai miatt. Legnagyobb nevezetességre egy titokzatos gépkocsi tett szert, mely hetek óta rettegésben tartja Petrozsény vidékét. Legutóbb egy forgalmas utkeresztezésné! négy kereskedőt fosztottak ki az autó utasai. A kereskedők több száz sertést akartak^szállitani a petrozsényi bányatelepre. Magaban Petrozsényban is több rablást, gyujtogatást és betörést követtek el az automobilos vendégek. Nagy a gyanú, hogy Perjámos községben is ugyancsak ők fosztogattak. Az oláh csendőrség csaknem teljesen tehetetlennek bizonyult a nagyapparátussal megindított nyomozásban, ugy hogy katonaságot is igénybe kellett venni az automobilosok felkutatására, ami azonban még eddig igy sem sikerült. Nagyatádi Szabó István a földreformról Budapest, nov. 3. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter vasárnap Lo-* vász János nemzetgyűlési-képviselő edényi beszámolóján a következőképen nyilatkozott: — Komoly, lankadást nem ismerő, megfeszült munka eredménye — mondotta többek között a miniszter, — hogy a nép fiai ma a nemzetgyűlésen helyet foglalhatnak. Ha ez már régebben megtörténhetett volna, nem következtek volna be azok a katasztrófák, amelyek az országot érték. Azt hozzák fel ellenünk, hogy mi parasztdiktaturát akarunk. Ez nem igaz. Mi nem akarjuk kiszorítani az uri osztályt a parlamentből, hiszen nekünk Bezárják az oláhok a magyar középiskolákat Fondorlattal akarják eskütételre kényszeríteni oz erdélyi püspököket Prie államtitkár nyilatkozata Temesvár, nov. 3. Az erdélyi magyar felekezeti középiskolák működési engedélyét megakarják vonni az oláhok. Sőt az iskolák végzett növendékeinek bizonyítványát is érvénytelenítik, ha az erdélyi püspökök le nem teszik a hűségesküt. Prie oláh közoktatásügyi államtitkár ez ügyben az alábbiakat jelentette ki: — Mi ujabb lépést nem teszünk az érvénytelennek kimondott bizonyítványok ügyében. Most minden a három erdélyi magyar püspöktől, Majláthtól, Nagy Károlytól és Ferenc Józseftől függ. Az oláh közoktatásügyi kormány szívesen veszi, ha ők megakarják oldani a kérdést. Több magyar középiskolának mi adtuk meg a működési engedélyt, de további intézkedéseinket nem respektálták. Ezért az oláh közoktatásügyi miniszter kénytelen lesz ezen intézetek működési engedélyét i visszavonni. szükségünk van képzett, tanult emberekre és a kisgazdapárti képviselők kétharmadrésze az intelligencia sorából került be a parlamentbe. — Mióta én a politikai küzdőtérre kiáltottam, mindig azt hirdettem és vallottam, hogy Magyarországon a földmegosztás helytelen és káros az egész országra. Ma is azon az állásponton vagyok — és ez rövidesen meg is valósul — hogy Magyarországon a földnélküli és kevés földdel rendelkező népet földhöz kell juttatni! Mi nem akarjuk a földet ingyen adni, nem akarunk senkit az ősi kastélyából, dominikumából kizavarni. Mi akkor, amikor a szegény emberen akarunk segíteni, nem akarunk a jómódú emberből szegény embert csinálni. A mi célunk az, hogy boldoggá tegyük a szegény embert, anélkül, hogy bárkit tönkretennénk ! Békésmegye 4- rendbeli felterjesztése a Ház előtt Nagy János a munkáskérdésről — Az Ereki-Korányi-ügy Budapest, november 3. A nemzetgyűlés mai ülésén Rakovszky István elnök bemutatta a Háznak Békésmegye közönségének felterjesztését: 1. A MÁV. bérbeadása ellen, 2. az alkotmány biztosítására uj alaptörvény létesítése ügyében, 3. oroszországi hadifoglyaink gyors hazaszállítása ügyében, 4. aziránt, hogy a nemzeti hadsereg a honvédség elnevezést kapja. Windisgratz Lajos herceg indokolta meg ezután aziránti indítványát, hogy az ellene emelt vádak megvizsgálására bizottság küldessék ki. Hangsúlyozta, hogy közélelmezési miniszteri tevékenységéért mindenkor vállalja a felelősséget. Ausztriának sem szállított több élelmiszert egy waggonnal sem, mint amennyit a Háznak bejelentett. Közbekiáltás: A frontra mégis csak a korpa került! Kijelenti, hogy az osztrák hadvezetőség megdézsmálta a frontra irányított élelmiszer küldeményeket s azokat önhatalmúlag egyes ausztriai községek és városok ellátására fordította. Kéri, hogy az általa indítványozott vizsgáló-bizottság kiküldését határozza el a Ház. Nagy János a munkásügy kérdését veti fel. Hangoztatja, hogy hosszú hónapok multak el anélkül, hogy a munkáskérdés rendezésére bármely intézkedés történt volna. Sürget tetteket, melyek a munkásság jogát, méltóságát és szabadságát megóvják. Hangoztatja azonban azt is, hogy a munkásság érdeke nem tévesztendő össze a Marxista érdekekkel. Rubinek Gyula szólott ezután hosszasabban a Korányi—Ereki ügyhöz. Kijelentette, hogy Ereki nem fordult szakértőkhöz felvilágosításért, azért intézhetett olyan elhibázott támadást Korányi ellen. Ereki kijelenti, hogy esak a kérdés gyors tisztázása volt interpellációjának a célja, különben pedig áll elébe bármilyen bizottság vizsgálatának. Ujabb interpellációt is terjeszt elő, melyben a Korányiéval homlokegyenest ellenkező pénzügyi politikát ajánl. Korányi válaszában kifejti, hogy valutánk főként azért rossz, mert a nemzetközi forgalomba nem tudtunk még belekapcsolódni. Az uj magyar államjegyek kibocsájtása iránt már régen megtette az előkészítő intézkedéseket s a beváltás ügye rövidesen a Ház elé kerül.