Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-12 / 135. szám

I Békéscsaba, 1920. szeptember 12. Vasárnap /. év\ folyam 135. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Adakozás Nincs lélekemelőbb, nincs boldo­gitóbb, nincs keresztényibb cseleke­det, mint adni abból ami van, an­nak aki nélkülöz. Ez az érzés kell hogy áthassa mindazoknak a gaz­dáknak lelkületét, akik a Körösvi­dék felhívására olyan példaadó mó­don adtak tömegestől, ki többet ki kevesebbet az arra szorulóknak, abból a gabonából, melyet szorgal­mas munkájuk jutalmaként nekik az Isten juttatott. Minden adakozás bizonyos lelki gyönyör, amely megnyugvást, az elégedettség érzését kelti az ada­kozóban, tehát nagymértékben hoz­zájárul a boldogsághoz, ami nem egyéb, mint teljes megelégedettség az élet folyásával. Ne mondja hát senki azt, hogy nem érdemes adni, mert a jótéteménynek sohasem a hálában és elismerésben, hanem magában a jócselekedet keltette ér­zésben kell megtalálnia jutalmát, és ez a jutalom független attól, a hogy az adomány milyen fogadtatásban részesül attól, aki azt kapja. Adományt elfogadni ellenérték nélkül ezze! szemben mindig bizo­nyos mértékben lealázó. Innen ma­gyarázható, hogy s megajándéko­zott gyakran hála helyett gyűlölet­tel, köszönet helyett irigységgel fizet, mert ha nem is tudja, de érzi, hogy megalázásban részesül. Aki tehát elfogadja az adományt, csak ugy menekülhet a megaláztatás­tól, ha ellenszolgáltatást nyiijt az adományért. Ennek az ellenszolgál­tatásnak legkisebb mértéke az, ha megbecsüli jóltevőjét és tehetségé­hez képest hozzájárul annak boldogu­lásához. A nélkülözők, akik részesedni fognak a gazdák jószivü adomá­nyaiból, becsüljék hát meg jótevői­ket, irtsanak ki lelkűkből minden irigységet, minden osztály gyűlöle­tet ellenök és segítsék elő boldo­gulásukat azzal, hogy keressenek és vállaljanak olyan munkát, amit tehetségükben áll teljesíteni. Ezzel nem csak hogy megmenekülnek a jó­tétemény elfogadásával járó nyo­masztó érzéstől, hanem elősegítik a társadalmi béke és nyugalom, a köz­rend és közbiztonság teljes meg­szilárdulását és szerencsétlen Ha­zánknak és abban minden jdolgozó polgárnak, — ezek között első sor­ban saját maguknak, — mielőbbi boldogulását. K. Legújabb A kararai márványbányák eltűntek a földrengés következtében, melynek halottakban nem 350, hanem ezer az áldozata. A Duna-konferencián a franciák álláspontja az, hogy a Dunát Ulmtól kezdve internaconalizálják. A Lloyd Qeorg védelmere kiren­delt titkos rendőrök testületét meg­erősítették. A Temps híradása szerint az orosz kormány elhatározta, hogy nem kezdi meg a 17-ikére tervezett rigai fegy­verszüneti tárgyalásokat. Középeurópai és balkáni szláv blokk alakul Olaszország és Magyarország ellen Irányul Genf, szeptember 1,2. A cseh-szerb egyezség miatt Rómában nagy a nyugtalan­ság. Beavatott helyen ezt a szövetséget első lépésnek tekintik a középeurópai és balkáni szláv blokk létesítéséhez, amely Itália ellen irányul. Ugylátszik, mintha Csehország igyekeznék a szövetség központjává lenni. Ennek a szláv szövetségnek egyenes következménye az lesz, hogy az adriai hajózás vesze­delmes versenytársat kap. Római körökben az a meggyőződés, hogy bár eddig Csehországra és Jugoszláviára terjed ki csupán ez a szövetség. a közeljövőben hasonló szerződéses viszonyt kötnek majd Romániával és Bulgáriával is. A Qiornale D'Italia elmondja, hogy az utolsó hetekben igen élénk tevékenység folyt a dunai és balkáni államokban, amelynek kezdeményezése Csehországtól származik s célja egyelőre Jugoszláviával, később Romániával és lehetőség szerint az Ausztriával való szövetkezés a következő programmal: 1. A semlegesség fenntartása az orosz-lengyel összeüt­közésnél. 2. Közös védelem a Magyarország részéről várható táma­dásokkal szemben. 3. Védekezés a Habsburgok visszatérése ellen, amit Ma­gyarország óhajt és némely francia körök támogatnak. 4. Végül védekezés a dunai szövetség "icgvalósitása ellen. Franciák képzelegnek a magyar ­román tárgyalásokról Csak gazdasági termászetii alkudozások folynak ? várható a tárgyalások ered­ménye képen Magyar politikai körök ezzel szemben hivatalosan azt közlik, hogy a Matin állításait fenntartással kell fogadni, mert mindössze gaz­dasági jellegűek a budapes­ten folyó magyar-oláh tár­gyalások és csak azt célozzák, hogy szabad­dá tegyék a határt és a kereske­delmet Magyarország és Románia között s a régi békés szomszéd­ságot biztosi!: :a két állam részére. Praznopol lengyel kézen Varsó, szept. 11. Suvalki körül erősen megélénkültek a harcok. A lengyelek elfoglalták Praznopolt. Az oroszok ugyanekkor átlépték a Bú­got Buszknál. A 19-ik lengyel gya­logezred azonban hősies önfeláldo­zással tartóztatta fel a nagy tulsuly­lyal támadó oroszokat, mig a meg­érkezett tartalékok ismét a Búgon túlra vetették vissza a harcok szín­helyét és Rohatint visszafoglalva, megszállták röviddel azelőtt elha­gyott állásaikat. D'Annunzio proklamálta Fiume függetlenségét Bécs, szept. 11. A Neues Wiener Tagblattnak jelentik Triesztből: Tegnap feloszlatták a fiumei nem­zeti tanácsot. A tamács az Olasz­országhoz való csatlakozást pártolta a lakosság azonban függetlenséget követel. Este 10 órakor D'Annunzio kihirdette Fiume függetlenségét. A fiumei szabadállamnak neve: „Regenza Itailana del Quarnero". Budapest, szept. 11. A francia körök élénken foglalkoznak azok­nak a tárgyalásoknak az anyagá­val,* amelyek Budapesten folynak az oláhok odaküldött delegátusai­val. A pMatin" vezető helyefi ha­talmas cikket közöl, mely szerint katonai egyezmények létre­hozása és területi kérdések eldöntése a tárgyalások célja. A Matin ezenkívül hosszasan is­merteti az eddig lefolyt tárgyalások menetét és hangját. Több helyen kijelenti, hogy fontos változások előidézése Szerdán itél a hadbíróság Budapest, szept. 11. A Tisza-pör mai tárgyalásán Vágó Jenő adta elő védekezését, melynek meghallgatása után a bíróság tárgyalásra vonult vissza. A zárt tárgyalás délig tartott. Sztankovszki kérte a tárgyalás el­napolását. Kérelmét rövid tanács­kozás után elutasították és kijelen­tette Mondada tárgyalásvezető, hogy a hadbíróság ítéletét e hó 15-én, szerdán délelőtt 10 órakor fogja kihirdetni. A corki lordmajor szabadon­bocsátásának feltételei London, szept. 9. Ir körökben ugy tud­ják, hogy az angol kormány némi ígére­teket tett Cork polgármesterének szabad­lábra helyezésére vonatkozóan. Az angol kormány azt követeli, hogy Mac Swines szabadsága ellenében az írek ne folytas­sák az angol rend5rök legyilkolását. Ha az irek ezt megígérik, ugy az angol kor 5 mány szívesen engedi ssabadra a polgár­mesteren kívül munkásokat, kik angol fogságban ülnek és éhségsztrájkot foly­tatnak. (D. Alig. Ztg.) Erdélyi közállapotok Nem sikerül az oláhositás — Vasúti mizériák — Ócs­kavassá váltak elrablott gazdasági gépeink Békéscsaba, szept. 11. Egy erdélybői kiutasított, feltét­lenül megbízható úriember a követ­kezőkben vázolta előttünk az erdélyi állapotokat: Erdélyben megszűnt az ostrom­állapot s ezzel együtt a cenzúra is. Ebből azt következtethetné az ember, hogy helyreállott a békebeli állapot. De koránt se' ugy van. Magyar és oláh lapok egyformán szidják a köz­állapotokat. Különösen 'sok bajuk van az oláhoknak a Magyarország­ból elrablott temérdek sok gazda­sági géppel. Egyik oláh lap nyíltan követeli, hogy az cskavassá vált gépeket hányják le a waggonokról, hogy azok felszabaduljanak. A győri ágyúgyár felszerelése még ma is vasúti szerelvényekre rakva áll egyik állomáson. Kolozsváron százával állanak egy­másra torlódva a hasznavehetetlen vasúti mozdonyok s a dicső „kul­túrállam" azt hirdeti, hogy aki vállalkozik mozdony ki­javítására, az három évig ingyen használhatja saját szállítási céljára. Nagyváradot sehogy sem sikerül eloláhositani, mert erősen kitart ma­gyar lakossága. Különösen kieme­lendő a vasutasok és a postások magatartása, akik közösen szervez­kedtek. A napokban jellemző eset történt a nagyváradi postán. Egy oláh táviratot akart feladni. A fel­vevő tisztviselőnő magyarul mondta meg neki a fizetendő dijat. Erre az oláh lármázni kezdett, hogy ő nem tud magyarul és tudomása szerint oláh állami hivatálban van. A pos­tásra erre azt felelte, hogy ő ma­gyarnak született s annak is fog meghalni! Nem ijedt meg a feljelentései való fenyegetéstől sem. Végül is arra kényszeritette a toporzékoló oláht, hogy magyarul könyörögjön táv­irata felvevéseért. . A vasút egészen magyar. Magyar jegyeket adnak ma is. Magyarul kiáltják az állomások neveit s a kalauzok magyarul kérik a jegge­ket az utasoktól. Szalontán ledöntötték a Kossuth szobrot, de annyira oláh módra, hogy a szobor csizmái és sarkan­tyúja a talapzathoz rögzítve marad­tak. Most azzal gúnyolják vérig magyar testvéreinket, akik érthetően szomorúságban és gyászban élnek, hogy a Kossuth csizmáját és sar­kantyúját siraiják. A vonatnkat ma is fával fűtik. A szénbányák kezeléséhez s a szén kitermelésének lehetővé tételéhez nem értenek. Ezzel természetesen rövidesen kiirtják legszebb erdőinket. Valósággal pusztítják az értékes fakészleteket. A vasutvonalak men­tén nagy mennyiségű kitermelt fa hever kidobálva a rothadásnak. Általában végtelenül szomorú képet nyújt Erdély helyzete.

Next

/
Thumbnails
Contents