Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-28 / 174. szám

2 StörősvSdék Békéscsaba, 1920. október 27. általános sztrájk Nagyváradon A Nagyváradi Friss Újság irja: A munkások és alkalmazottak váratlanul beszüntették a munkát minden vonalon általános sztrájk tőrt ki. A városi üzemek, igy a villamos üzem és vízvezeték munkásai a katonaság és rendőrség szigorú intézkedéseire ma -folytatták a munkát, a város közönsége tehát a két legfontosabb közszükséglet: a vízszolgáltatást és világítást már nem nélkülözi. Egyéb szakmákban azonban betartják a sztrájkot. A sztrájk megkezdésére a kolozsvári központi vezetőség adott utasítást azzal, hogy azonnal be kell szüntetni a munkát minden szakmában. A sztrájk terjedésének meggátlására a rendőrség széleskörű intézkedéseket foganatosított. A munkások legfegyelmezettebb módon hajtották végre a központi vezetőség intézkedéseit az erőszakkal szemben A rendőrkapitányságon előállították a párt és a szakszervezetek vezetőit. Letartóztattak többek között Melkuhn István párttitkárt, Berkovits Hermannt, Hacker Andort, Schwartz Gyulát, a husipari alkalmazottak vezetőjét, Lőrincz Gábort a pincér szakszervezet elnökét. Erős rendőrjáratok cirkáltak az utcákon, megszállották a vámokat, a fontosabb közüzemeket és éielmicikkek előállításával foglalkozó üzemeket. A vezetők ellen elfogatási parancsot adtak ki, az előállított vasutasokat és sztrájkoló vendéglői alkalmazottakat átadták a katonáságnak. A vasutasokat bevonultatták a 85-ik gyalogezredhez, ahol kiképzik őket és kiképzés után, mint vonatkísérőket kötelezik vasúti szolgálatra. A sztrájk nem lokális jellegű és nem is bérmozgalom, hanem Ó-Romániából kiinduló és Erdélyre átterjedt politikai demonstráció, közveti®! okát a vasutasok iránti szolidaritás és rokonszenv szolgáltatta, de távolabb fekvő politikai okok rejlenek a sztrájk hátterében. Ó-Romániában a vasutas-sztrájk, valamint az erdélyi sztrájkok is tovább tartanak. 9 XIII. országos katolikus nagygyűlés A vasárnapi ünnepségek. — A pápai nuncius és Prohászka beszéde az első, gróf Apponyi Albert beszéde a második ülésen óriási tömegekben gyülekeztek össze egész Magyarország katolikusságának képviselői a XIII. katolikus nagygyűlésre. Társadalmi életünk hatalmas alakjai, a keresztény nemzeti újjáéledés első harcosai vonulnak el szemeink előtt a nagygyűléssel kapcsolatos ünnepségeken és magukon az üléseken. A nagygyűlés ünnepe a magyar katolikusságnak és kiemelkedő mozzanat újjáéledésünkben. ünnepségeivel kapcsolatban folyt le vasárnap délelőtt a szociális misszió társulat országos szervezetének zászlószentelési ünnepélye. Ugyancsak vasárnap folyt le a Vigadó összes termeiben a- nagygyűlés első nyilvános ülése. A termeket zsúfolásig megtöltő, érdeklődő ^közönség előtt 11 óra után foglalt helyet a nagyteremben a kormányzó feleségével együtt és Lórenzó Schioppa pápai követ. Zichy János gróf, az országo katholikus szövetség elnökének megnyitó és üdvözlő szavai után Lórenzó Schioppa, pápai követ olasz nyelven tolmácsolta a szent atya üdvözletét a XIII. katholikus nagygyűlésnek s adta rá XV. Benedek nevében a pápai áldást. Utána Prohászka Ottokár püspök # 1™ * kezdte meg beszédét, melyben többek közt az alábbiakat modta: } J — A kereszténység, a keresztény nemzeti kultura — mondotta többek között — nemcsak antiszemitizmus. Nern! Ami kereszténységünk, ismétlem, nem az antiszemitismusban merül ki. Az antiszemitizmus tulajdonképen nacionalizmus, megérthető reakció, de ebből a reakcióból nem élhetünk. A nemzetek lélekből, eszményekből élnek. A nemzetek az erős akarat forrásából merítenek, az antiszemitizmus pedig az elkeseredettség az a nacionalizmus, amely a maga elszigeteltségében nem a keresztény nemzeti kultura kifejezése, hnnem valami járulék, valami megérthető vonás. Kerésztéóy magyarok, becsüljétek meg hazátokat 1 Lássátok, ott a galileisták s szabadkőműveseknek más az irányzatuk, más az irodalmuk. A mienk Petőfi, Vörösmarthy, Arany, Gárdonyi, Herceg, az ő irodalmuk Molnár Ferenc, az ő irodalmuk a Fidibusz alapitója, a malacságok mentora : Heltai, Szomori Dezső és társai. Nekünk ezen veszedelem ellen kell kiállanunk. Nekünk önérzetes magyaroknak és egész keresztényeknek kell lennünk. Ezután nemcsak ébresztenünk kell. hanem ki is kell tartanunk. A jelenlevők hosszú percekig ünnepelték Proliászkát s ezzel be is fejeződött a nagygyűlés első nyilvános ülése. „Délután 3 órakor következett az ünnepi körmenet. Hétfőn reggel nyolc órakor az egyetemi templomban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök mondott misét. A Szociális Missziótársulat Országos Szervezete d. e. 10 órákor tartotta közgyűlését. Ugyancsak hétfőn délelőtt folyt e az országos eucharisztikus konresszus. A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület délután tartotta nagygyűlését a Középponti Katolikus Körben. Délután a főváros és az ország katolikus közönsége újból zsúfolásig megtöltötte a Vigadó termeit. Az ülésen megjelent a román kál——————————— Legnagyobb hatalom A szeretet, egymás megértése, támogatása hová lett közületek? Agyarkodó gyűlölettel, utálva kerülitek egymást. S miért ? Azért csupán, mert ahonnan az Erkölcs s a Becsület kivesz, ott már csak külső szertartásokba, tessék-lássék udvariaskodásba fullad az egész, a tökéletes ember gerince: a Becsület, a Szeretet. Tudjátok mi a szeretet? A sziv legszebb, legdrágább, leggyöngédebb és legkényesebb virága. —Hófehér liliom. A japán tavak bájos rózsaszínű lótusza. A hindu istennek, Brahmánnak homlokán vakitó fényben égő gyémánt. Az édes anya féltő, becéző csókja, első gyermeke ajakán. Virágot nyitó, gyümölcsöt érlelő napsugár. Egymást megértő lelkek tiszta barátsága. Az Óceánok mélységeit lakó gyöngykagyló drága gyöngye. Fény, áldás, erő, kitartás, melegség s a legbensőbb boldogság. Királynő, akinek mosolyától lesz virágossá a tavasz, szavából születik a fülemüle dala, sóhajából a májusi éjjelek bársonyos lehellete ... Ez a tiszta szeretet. S mi lett belőle ? Utca szemete, csatornák piszka. — Aljas keritővé vált az emberi érzések legszentebbje a: szerelem, mert az erkölcsi becsület buja, természetellenes vágyak s kiélések áldozata lett. Ezért a sok derékon tört virág; ezért az önmagát időelött agyonélt fiatalság ; ezért a divatossá lett házibarátrendszer, mert kiveszett a szivekből az erkölcsi becsület nevelő fegyelme. Igy lett úrrá az életen a gyanakvás, meggyanusitás, alaptalanul hazudozó rágalmazás; igy az irigység, mások kisebbítése s a stréberkedés. Ez szülte a hízelgő, talpnyaló lakájok seregét, zsíros koncért eszmét, erkölcsöt, becsületet, hazát feláldozni kész jellemtelen politikai kalandor puhányokat. Ennek a sok torzszü|ött emberi ferdeségnek szülőjére valló édes gyermeke: egymás lekicsinylése, lenézése, megvetése s az örökösen gyűlölködő, agyarkodó viszály. Ti emberek, ezt modern nyelven: idegességnek, szeszélyességnek nevezitek. Ingadozó gyöngeségtekre vall: takargatjátok, szépi.getitek ? magatok ferde, púpos, elrutitó kinövéseit, hibáitokat. Szemérmetlen, becstelen bűneitekre szavakból szőttök bíborpalástot, csipkekendőt s azt gondoljátok, hogy az erkölcsi becsület Tisztaságából fogant lelketek ezzel beéri, ezt megtűri?! Csalódtok. Ostort fog s azzal vág rajtatok végig s kiűzi a maga templomából az aljas kufárokat. Ez az ostor én vagyok a Fáj' dalom ! Lelkiséged, hogy az eszményi Tisztaságot megvalósítsa, ami egye- ' dűli hivatása, tüzet gyújt ki önmagában. Erre a máglyára dobja mindazt a szennyet, szemetet, ami testi hajlamaid becézgetéséből burjánzott fel. Ez a tüz én vagyok a Fájdalom! Hogy rendeltetésedről egészen meg ne feledkezzél, hogy szenvedélyeid lábbal ne tiporhassák a természet törvényeit, hogy a tékozlás utján magadat egészen tönkre ne tedd, hogy a szabadosság merészségének feneketlen örvényei magukba ne temessenek, én a Fájdalom állok eléd, mint akadály, mint visszatartó, megfélemlítő s megjavító erő. Ezért ostorozom, égetem, gyötröm testedet, lelkedet; ezért járok a nyomodban, mint betegség, nyomor, szükség, nélkülözés, gond, aggódás, félelem, bizonytalanság, hogy azzá légy, amivé lelked tisztaságából kifolyólag lenned kell. Tudod mi vagyok? Most megmondom ki vagyok. Lelked jobb része. Egyéniséged kiegészítője. Az az erő, amely belőled egész embert, becsületes jellemet farag. Ezért állítalak bele a munka fáradságába; ezért teszem küzdelmessé az életet; ezért gyötrövé a szabadságot, felelősségteljessé a szabadakaratot, kínossá az érvényesülést s taszítalak bele a szenvedések kohójába, ahol csikorog, jajgat, kínlódik minden ízed-porcod, váriát járt Glattfelder Gyula püspök is. Gróf Mikes János szombathelyi püspök beszélt elsőnek. Gróf Apponyi Albert a tekintély fontosságáról mondott hatalmas beszédet : — A tekintély fogalma — mondta többek között — nálunk mélyen lehanyatlott. Hogy ez tény, abban kételkedni alig lehet. Sem az egyéni fölény, sem az intézmények nem hatnak az emberi lelkekre, azonsa módon, amely a tekintély fogalmának megfelel. Mindenki okosabbnak tartja magát mindenki másnál, mégpedig rendesen egy kellemes önérzet jogosultságával fordított arányban és kiki a maga vágyai teljesítését követeli a hatalmat képviselő intézményektől és ha ez nem következik be a kivánt módon, maga veszi kezébe a dolgot. Azok a hírhedt „egyéni akciók", amelyek nemzetünk jóhirnevén kiszámíthatatlan kárt okoztak, ebből a forrásból származnak, sőt naiv módon ilyent hoznak föl mentségükre. Ez a lelki anarchia, mely a tényleges anarchia uralmát készíti elő és annak egyes jelenségeit máris aggasztó mértékben hozza létre, bizonyára komoly jelenség és a tekintély helyreállítása egyik legfontosabb föladatunk. Apponyi beszéde után perceken át visszhaggzottak a Vigadó falai a közönség szűnni nem akaró éljeneitől és tapsaitól. A közönség a kiváló szónok éltetése közben oszlott szét. Borkereskedők katasztrófája Budapest, okt. 26. Hoffer Pál budapesti borkereskedő tegnapelőtt 2 kisörsi gazda s még több borkereskedő társaságában 1 millió korona készpénzzel bort vásárolni indult a Dunántulra. Különös időben keltek útra a Balatonon, ahol titokzatos módon eltűntek. Hajójukat kivetették a hullámok. Erélyes nyomozás indult meg annak megállapítására, hogy a balatoni vihar áldozatává lettek-e, vagy hajósuk rabolta-e ki őket a nyilt vizén. hogy lepattogjon rólad a salak s te Ember ott állj életed, hivatásod égbenyúló ormán fennkölten, fölénynyel, jóságtól, nemességtől köríílsugározva, mint az egész világrendszer koronája. Jobbik éned, lelkiismereted szava vagyok. Ha hallgatsz reám, megértesz és követsz engem, ugy jóbarátod ; ha kerülsz menekülve, félsz tőlem, akkor ellenséged, őrületbe hajtó démonod leszek. Ha szóba állasz velem s tanácsaim után indulsz utadon, nem lesz tövis és göröngy. Te leszesz a megtestesült jóság, irgalom, könyörület, leereszkedés, belső lelki finomság, a megértő szeretet, mely könnyet szárit, sebet kötöz, nyomort mulaszt. De ha gyűlölsz, ugy a pokol sátánja, égő gyűlölet, véres kegyetlenség, irgalmatlan bosszúállás, megfogant átok, fanatikus üldözés, orgyilok és becstelen cédaság leszek benned. A kárhozat kinjait hozom rád s életed az elkárhozottak élete lesz. Tudod ki vagyok? Ha szeretsz: üdvösséged. Ha gyűlölsz: kárhozatod. Akár szeretsz, akár gyűlölsz, egész életedet számontartó, szdmonkérö keresztrefeszitett Krisztusod! Tylos.