Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-21 / 168. szám

Békéscsaba, 1920. október 21. Csütörtök I. évfolya m 168. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán. Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Cionizmus / a neve annak a mozgalomnak, me­lyet a világ minden táján szétszórt zsidóság egyesítése iránt folytatnak az ó-kor egységes zsidó nemzetének újbóli megteremtése és Zsidóország feltámasztása iránt Palesztinában. A mozgalom megindítására a világhírű francia Dreyfus-eset kapcsán támadt antiszemita irányzat szolgáltatott okot Herzl Tivadarnak, akiben a zsidók elleni támadások azt a meggyőző­dést keltették, hogy a zsidók Euró­pában sehol sem találhatják meg hazájukat. „Zsidóállam" cimü könyve különösen az elnyomott keleti zsidó­ság körében nagy hatással volt. A mozgalom azóta állandóan terjedt és mina erősebb hullámokat vert, míg­nem a világháború folyamán Anglia kieszközölte az entente legfőbb ta­nácsában, hogy a zsidóállamot Pa­lesztinában megvalósítsák. Az uj állam megvalósulásának azonban számtalan akadálya merül fel, melyeknek legnagyobb részét maguk a zsidók szolgáltatják. Ennek tulajdonitható, hogy a már mintegy 30 év óta tartó agitáció igen csekély eredménnyel járt. A zsidóság ugyanis nem akar testi munkát végezni és nem vállalkozik a földmüvelésre, pe­dig Palesztinának 90 százaléka mű­veletlen terület és az éghajlati viszo­nyok a legbelterjesebb gazdálkodást tennék lehetővé. A kivándorló zsi­dók mind a városokba igyekeznek, hogy ott is a megszokott kereske­delmi tevékenységre vessék magu­kat, amit a bennlakó arabok nem szívesen látnak, mert a zsidókat be­tolakodó idegeneknek tartják. Anglia mint a zsidóállam védője, megígérte, hogy az uj államszervezetet demo­kratikus alapon népképviselettel látja el és íme mi történik ? Nordau Miksa a cionizmus vezérembere ve­szélyes játéknak minősiti a demo­kratikus államszervezetet, mindaddig, amig Palesztinában az arabok van­nak túlsúlyban. Ez az állásfoglalás világot vet a zsidó gondolkodás­módra. A demokráciának ők csak ott és akkor hivei, ahol és amikor az uralmukat biztosítja. Ha a demo­krácia nem segiti elő érvényesülé­süket, akkor már hallani sem akar­uak többé róla. Magyarországon ők a legnagyobb demokraták, mert már megerősödtek annyira, hogy a tör­ténelmi osztályok letörését szorgal­mazzák a demokráciával, Paleszti­nában ellenben kézzel-lábbal tilta­koznak az ellen, hogy az arabokkal egyenlő elbánásban részesüljenek. De megvilágítja ez a magyarság szánalmas gyengeségét is a zsidóság hatalmi törekvéseivel szemben. Mig Palesztinában 10 százalék zsidó is fél a demokráciától, addig nálunk az 50 százalék már követelni meri, mert a 95 százalék magyarban nincs még annyi nemzeti öntudat és faj­szeretet sem, mint a 90 százalék arabban. Az évtizedes liberalizmus annyira legyengítette a magyarság nemzeti érzését, hogy óriási szám­beli túlsúlya mellett sem tud ellent­állani a zsidó hatalomnak. Legna­gyobb politikusainkban nincs annyi nemzeti és keresztény öntudat, hogy szakítani tudnának a zsidó sajtóval. Ma, a nemzeti újjáéledés idején is, ott látjuk szerepelni neveiket a nem is liberális, hanem határozottan zsidó irányú sajtó . hasábjáin nap mint nap, amivel annak a sajtónak tekintélyt, súlyt és anyagi megerő­södést biztosítanak, hogy még job­ban szolgálhassa a hatalmi törek­véseket és a keresztény magyarság teljes elnyomását. Az átkos liberá­lizmus annyira megmételyezte főleg műveltebb társadalmunkat, hogy vak­sággal vannak megverve a keresz­tény magyarság teljes háttérbeszoru­lásának veszélyével szemben. Sürgősebb kötelességünk tehát a zsidószidásnál az, hogy saját hitsor­sosainkat felvilágosítsuk, szemeiket k nyissuk, eltévelyedéseik következ­ményeiről meggyőzzük és visszave­zessük őket a keresztény nemzeti eszme uj társadalmába, hogy tehet­ségüket, tudásukat, szorgalmukat és minden munkájukat kizárólag a ma­gyarság hatalmának és kétségbe nem vonható jogos uralmának hely­reállítására állítsák szolgálatba. Amig az egységes keresztény magyar tár­sadalmat meg nem teremtjük, addig a keresztény nemzeti irány csak üres jelszó marad, amely végleges ered­ményt kivívni nem tud, mert azt sa­ját tagjainak széthúzása mindenkor ellensúlyozza és aláássa. Az oláh sajtó hazugságai A háború óta hirhedt az oláh sajtó vakmerő és megtévesztő hazu­dozásairól. Legutóbb valamennyi oláh lap, sőt az Erdélyben megjelenő magyar újságok is hozták a feltűnő hirt, hogy Majláth és Széchényi r. kath.-püspökök nagy ünnepségen keretében letelten a honpoigári hűség­esküt Bukarestben a román király kezébe. Tele volt ezzel a hirrel a francia sajtó is. Nekünk nem volt alkalmunk ellenőrizni e hir hitelességét s jóhiszemüleg átvettük a Szegedi Uj Nemzedékből, amely intranzigens keresztény lap s szoros összeköttetésben áll ma^as egyházi körökkel. Most nagy örömmel közölhetjük a leghitelesebb forrásból, magától gróf Széchenyi nagyváradi püspöktől vett értesítés alapján, hogy a szen­zációs hir szemenszedett hazugság s a francia sajtó informálására ké­szült a bukaresti boszorkánykonyhán. Annyi az igaz, hogy gróf Széchenyi püspök Bukarestben járt egy­házmegyéjét érintő iskolaügyek tárgyalása végett s ott nyilatkozatot irt alá, hogy a román állam ellen nem izgat. Ebből az egyszerű, érthető tényből kürtölte világgá az oláh hazugság-gyár, hogy a magyarság két kiváló képviselője behódolt Romániának. Ez a behódolás annyira nem igaz, hogy Széchenyi püspök, bár felszólittatott a hűségeskü letételére, határozottan kijelentette, hogy a békeszerződésben biztosított jogánál fogja csak a kölcsönös ratifikációt követő egy év elteltével fog nyilatkozni arról, hogy román állampolgár marad-e, vagy pedig átjön Magyarországra. Az illusztris főpásztor megingathatatlan hazafiságát bizonyítja az a tény is, hogy Gyulán házat vásárolt avégből, hogyha tűrhetetlenné vá­lik a helyzete, vagy ha bölcs mérlegelés után ugy határoz, hogy egy­házmegyéje hozzánk eső részének lesz főpásztora, átköltözik Nagy­váradról. Sajnáljuk, hogy minket is félrevezetett a Szegedi Uj Nemzedék után az oláh hazugság. Annál nagyobb örömmel és a leghatározottabban cáfoljuk meg ezt a hirt. Széchényi püspök különben egyházmegyéje itt maradt részét szabadon látogathatja s olyan igazolvány birtokában van, amelylyel bármely ponton bármikor átlépheti ,a mostani ideiglenes határt. Az oláhok beakarják szüntetni a személyforgalmat Temesvár, október 20. Bukaresti jelentés szerint a vasúti személyforgalom elé nagy aka­dályok gördülnek az utóbbi időben, mert illetékes helyről nyert információ szerint sem teher, sem pedig személykocsi elegendő nincs, ugy, hogy felmerült terv szerint nem lehetetlen, hogy mig a személyszállító waggo­nokat kíjavitják, beszüntetik a személyforgalmat. Mohamedán mozgalom Anglia ellen A Chicago Tribüné értesülése szerint keleten nagy mohamedán mozgalom van előkészületben Anglia és Franciaország ellen. A mozgal­mat a török császári ház tagjai, Egyiptom és Arábia vezetői irányítják Kisázsia egy kis városkájából. üihor o Házban Rupert interpellációja Budapest okt. 20. A nemzetgyűlésen Rupert Rezső megint felizgatta a kedélyeket és belenyúlt a nemzeti hadsereg szi­vébe. Nagy volt a vihar, mint ren­desen, mikor fontos ügyek kerülnek tárgyalásra. Rakovszki megnyitója vután Miko­vinyi Jenő a Lingauer-féle interpel­lációról terjesztette be a vizsgálat eredményét. Marhacsempészés tény­leg történt, de az akkqri kormányt ezért felelősség nem terheli. Közben Benitzky és Meskó közt heves szóváltás kelet­kezett a Somogyi-ügy miatt, Teleki miniszterelnök mondott valamit, a mit megérteni nem lehetett. A zaj elültével Schlachta Margit a cen­zorok felelősségre vonását köve­telte. Byllhosság vagy baleset? Hogyan halt meg Mészáros Alajos? Budapest, okt. 20. Mészáros Alajos, országos hirü színművész, a »Nemzeti Színház* tagja 18-án reggel meghalt. Egy házmester találta meg a művészt vérbefagyva a lépcsőházban. Azon­nal rendőrt hívott, aki megállapí­totta, hogy Mészáros erős ütések következtében koponyarepedést ka­pott. Mivel egyes lépcsőkön vérfol­tokat találtak, ugy vélekedtek, hogy Mészáros, aki emeleti lakásából igyekezett lefelé, elszédült, legurult a lépcsőkön és agyonverte magát. A rendőrség a művész rokonsá­gának kérésére a nyomozást foly­tatta ebben az ügyben és az or­vosszakértők ugy nyilatkoztak, hogy Mészáros halálát nem az esés, ha­nem külső erőszak okozta. A ház­mestert ezek alapján letartóztatták. Viina kiürítése Bécs, október 20. Leon Bourgeois a népek ligájának elnöke interveniált, hogy a lengyelek Vilnát azonnal ürítsék ki.

Next

/
Thumbnails
Contents