Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-10-19 / 166. szám
Békéscsaba, 1920. október 19. Csütörtök I. évfolyam 16 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 FiíggetHem keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Miért fetíe le a Mi erdélyi püspök o romon Miségeshüt? — Hurcio Mit o romon pénzügy 9 románok beismerik Erdély tarthatatlanságát Egy egyetemi tanár mondotta : „Nem akarok sebeket mutogatni, csak megvilágositásul hozom fel a magam példáját, aki valóban szép pályámon a legelőkelőbb és legdíszesebb állások egyikébe jutottam és most, 23 évi szolgálat után, ha az egész esztendei javadalmamat, minden pótlékaival együtt egyszerre a kezembe adnák, nem volna elég arra, hogy magamnak s családom tagjainak egy-egy akármilyen egyszerű, de utcán viselhető öltözet ruhát vegyek". Elmondhatja ezt magáról minden úgynevezett „tanult" ember, mindenki, aki az iskolai tanultságából akar megélni. Ezeknek túlságos nagy számával fordított arányban áll megélhetési lehetőségük. Az állami tisztviselők helyzetének szánalmassága közismert. És ha azt kérdezed nyájas olvasó „mi lehet abban az országban, hol a legelőkelőbb szellemi színvonalon állók legszerényebb szükséglete sincs biztosítva, az alsóbb néposztályok tagjaival" megnyugtatlak, hogy ezek miatt nem kell aggódnod. Ha én kisbiró maradtam volna otthon, a falunkban, félre is tehetnék a fizetésemből. És az a nő, aki nem kívánt tisztviselő felesége lenni, hanem beállt szakácsnénak, teljes ellátáson kivül is több fizetést kap, mint a tisztviselő özvegyének nyugdija. íme, a műveltség és az anyagi jólét nemcsak hogy kellő arányban nincsenek — sohasem is voltak — de szinte azt kell mondani: jutalma van a tudatlanságnak. Ennek a szomorú állapotnak azonban nem az a következménye, amit most az iskolai reformmal kapcsolatban széltére hirdetnek, hogy: ki kell szorítani az iskolákból a fiatalságot, hanem ellenkezően hogy: általánossá kell tenni a kötelező tanultságot. Sok a hivatalnok ? Igaz. Ám ebből csak az következik, hogy meg kell akadályozni a hivatali pályákra tódulást és a tanult elemet más kenyérkereseti ágakra irányítani. Nem látom be, miért ne lehetne a tanult emberek elsőségét biztosítani az úgynevezett gyakorlati pályákon is. Miért ne lehetne pl. megszabni, hogy bejegyzett kereskedő és önálló iparos csak az lehet, aki a középiskolát elvégezte. Hiszen ezek nagyon tisztességes életpályák s ha ma társadalmi tekintélyük nem megfelelő, oka az, hogy régebben még irni-olvasni tudást sem követeltek tőlük, csak annyit, hogy tudjanak jó cipőt vagy lakatot csinálni. Ezzel a középiskolai végzettséggel a tanult embereknek ezeken a pályákon boldogulása elősegittetnék, e pályák tekintélye emelkednék, s még azt a célt is eí lehetne érni ezzel a rendszabálylyal, hogy azokat a tisztességtelen elemeket, melyek most kíHönösen a kereskedelmi életet megszállva tartják, mindenféle erőszakos lépés nélkül meglehetne akadályozni e tisztes foglalkozásokra léphetéstől. Valamikor, midőn iskolai képesítéshez kötötték a közhivatalra léphetést, sokan nevetségesnek találták azt. Lehet, most is mosolyogni fognak ezen a felvetett gondolaton. Én mégis csak azt állítom, hogy akkor lesz Magyarország boldog és megelégedett és akkor fog az ország minden fia 3 képességének megfelelő megélhetésben részesedni, ha azok is tanult emberek lesznek, akik ma tanulatlanok. Tanulatlan, tudatlan emberektől érdemek elismerését, a műveltség jutalmazását, a tudomány és művészet anyagi megbecsülését várni nem lehet. K. Miért tették le az erdélyi kath. püspökök az oláh hűségesküt A székelység passzív rezisztenciája meghozta gyümölcsét. Mindama közalkamazottak, akik az oláh uralom alatt a munkát megtagadták, eskü nélkül foglalhatták el régi állásaikat. Ma már a közigazgatás, bíráskodás, közoktatás magyar. Érinti ez a három székely megyén, Udvarhelyen, Csíkon és Háromszéken kivül, az ezekkel összefüggő tisztán magyar területeket, tehát Marosszéket továbbá a két Küküllőt és a barczai székely községeket. A székelységnek adott autonómiaszerü engedmény folyományaképen Majláth Gusztáv erdélyi és Széchenyi Miklós nagyváradi püspökök hűségesküt tettek az oláh királynak. Az eskütétel Szinajában folyt le szokatlanul nagy ünnepségek közt. Akiknek nem tetszik a sajtószabadság. A megyegyűlésen Almády Géza, a cenzúra megszüntetése és a cenzorok felelősségre vonása tárgyában interpellált. A törvényhatósági bizottsági tagok nagyrésze egyszerűen leszavazta Almády t Franciaország sürgeti a térítést. 9 románok a hurokban Békéscsaba, okt. 18. A francia kormány a napokban erőshangu jegyzéket küldött Bukarestbe, melyben követeli, hogy a magyarok terhére ejtett károkat az oláh kormány egy hónapon belül egyenlítse ki. Egyben követeli azt is, hogy a békeszerződés gazdasági részét mielőbb végrehajtsák. A károk kiegyenlítésének vagy anyagban, vagy aranyban kell megtörténnie. A jóvátételi bizottság már bevégezte magyarországi munkáját. A Dominoare az ügyről igy ir : — Most hurokba kerültünk, amelyből nem egykönnyen fogunk szabadulni. Aranyunk nincs. Nem marad hátra más, mint vasúti kocsikban, szénben, olajban és egyéb nyersanyagban kifizetni a rengeteg összeget. Ezáltal Románia gazdaság i csőd elé jut. Csonka Magyarország — nem ország, Legújabb A hét folyamán Stercea ezredes vezetése alatt 32 tagu oláh bizottság érkezik Budapestre gazdasági és diplomáciai tárgyalások felvételére. Ma délután 1 óráig az osztrák parlamenti választások eredményeként a mandátumok a következőképen oszlanak meg: keresztényszocialista 78, szoc. demokrata 63, nagynémet 18, polgári-munkásp. 1. Még 15 mandátnm eldöntetlen
