Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-15 / 163. szám

Békéscsaba, 1920. október 15. Csütörtök I

. évfolyam 162. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikáé napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szam ára 1 korona 50 fillér Habomban és Mm után Győztek. Győzelmük azonban hasonlatos a rablógyilkossághoz és nem is nagyon örülnek neki. A meggyilkoltak és a kiraboltak lelke (a mi lelkünk, a legyőzötteké) kisérteni jár éjszakáikba. Nem biznak győzelmükben és félnek feltámadásunktól. Az ántánt-generálisok nem pihennek gőgösen a világháborúban szerzett babéraikon, hanem folyton számítgatnak az újonnan megrajzolt térképek fölé hajolva és készülnek elő — a legrosszabbra. Machin francia ezredes lemérte pontosan az összes újonnan tapasztott államok határait és szenzációs jóslatokat olvas rájuk, mint a markotányos cigányasszony a vitéz ur tenyeréből. Ok még ma is attól tartanak, hogy a Központi Hatalmak rugaszkodnak neki húsúkba vágott abroncsaiknak és számítanak egy ujabb európai háborúra, melyben megint a Központi Hatalmakkal kell majd szembe állniok. Pedig ha tudnák! Ha tudnák, milyen messzire sodródtunk a németektől a háború óta! Ha tudnák, mennyire távolodunk napról-napra tőlük! Ha tudnák, mennyire hiányzik a leütött magyar vasmarok, mely bennünket is összefogjon és vezessen határozottan, a meggyőzödes erejével! A háború alatt a közös dicsőség utján egyesült erővel, egymást ^.támogatva együtt haladtunk. A bukás azonban szétszakított. Természetes, högy mi éreztük erősebben a csapás súlyát, mert mi gyengébbek voltunk, mi Iegyőzöttebbek voltunk. Ezer bajunkban pedig elvesztettük az irányt, a célt és nem látva semerre mentséget, kétségbeesésünk közepette elfordultunk tőlük és mindent rájuk kiáltoztunk. Amíg nagynak láttuk őket, kapaszkodtunk beléjük és vakon követtük őket. Mikor elbuktunk velük, mindenért őket vádoltuk. Pedig a sors igazságtalan biró, akit elbuktat, nem mindég bűnös. A németek hatalmasak ma is, a németek ma is dolgoznak. S amig a mi kormányunk külföldre, a győztesek szolgálatába szegődteti a magyar erőt közönséges állati munkára, addig a németek máris veszedelmes konkurrenciát teremtenek ismét a győztesek iparának! M. Az orosz-oBéh héke ügye Eltűnt az oláhok válasza Bukarest, október 14. A moszkvai szovjetkormány — amint köztúdomásu — békeajánlatot tett Romániának. Az oláh kormány pontosan válaszolt is az ajánlatra. Válasza azonban útközben titokzatosan eltűnt. A szovjetkormány most dróttalan táviratban megismételte múltkori békeajánlatát és csodálkozását fejezte ki afölött, hogy a román kormány nen\ felelt előbbi ajánlatára. Avarescu oláh miniszterelnök a távirat kézhezvétele után intézkedett, hogy vizsgálják meg a felelet eltűnésének ügyét, magát a feleletet pedig változatlanul ismétlik meg. A kSrálykérdés a Ház előtt, Kísérletek a cenzúra ügyének rendezésére. t Budapest, október 14. A nemzetgyűlés mai'ülésén Szmrecsányi György a földbirtokreform megoldását sürgette. Csernus János és Frühwirta bérletek meghosszabbítására kiadott rendelet helytelen végrehajtását haogoztatta. • Az ülés főpontja Kovács V. István interpellációja volt, aki a cenzúra megrendszabályozását követelte. Indítványozta, hogy csak katonai, külügyi és pénzügyi, valamint magasabb érdekeket szolgáló ügyekben maradjon, meg a cenzúra. Hangsúlyozta, hogy különösen a királykérdéssel kapcsolatban jár el önkényesen a cenzúra. Hivatkozik enyingi beszédére, melynek leközlését nem engedélyezték, pedig csak azt hangoztatta, hogy nekünk magyar király kell s szálljon vissza a nemzet királyválasztási joga a nemzetre. Beniczky Ödön (közegkiált): Éljen Károly! Többen: Koronás királyunk van! — Elszökött! — Ez forradalom ! Huber: Kenyeret a munkásoknak! Gaál: A kormány megállapította, hogy puccs készül! Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. A zaj ezután sem csillapult. Kovács (folytatja interpelláciját) Azt mondtam, várjuk meg, amig eljön a kérdés megoldásának ideje, akkor pedig hajoljon meg a kisebbség a többség akarata előtt. Küldöttség kereste fel tudomásom szerint IV-ik Károlyt, aki azt hangoztatta, hogy az osztrák császári trónról sohase mondott le. Közbekiáltások: Pletyka! Kovács: József Főherceg mondta ! Mi, akik a magyar nemzet függetlenségét akarjuk, többségben vagyunk ! Az osztrák keresztényszocálisták sem kívánják vissza a Monarkiát. (Nagy zaj.) Azt mondtam, Szent István koronáját csak magyar király fejére fogjuk tenni. Rakovszky: Ha a többség Károly akarja, ám legyen. Rubinek: (Friedrich felé) Ön zavarta el ! Kovács: Bethlen is azt hangoztatta beszédében, hogy a magyar trónt csa/< magyar kiráiy foglalhatja el. Ha ez forradalom, akkor én is forradalmár vagyok. Szmrecsányi: Itt nem lesz többé forradalom ! Kovács: Kérdem tehát: hajlandó-e a miniszterelnök ur sürgősen intézkedni a cenzúrának a legszükségesebbre való korlátozására és intézkedni aziránt, hogy a cenzúra állásfoglalása a királykérdésben ne tendenciózus legyen ? Teleki: Nem titkolom, hogy a cenzúra rossz. Amikor elfoglaltam a miniszterelnöki széket, értekezletet tartottam, melyen csak egyetlen hang szólt a .teljes sajtószabadság mellett. A holnapi minisztertanács elé különben javaslat kerül, mely szerint fakultatív cenzúra fog életbe lépni, ami a szerkesztőket közleményeik előzetes bemutatására kényszeríti csupán s a cenzornak csak véleményezési jogot ad. Az ügyészség jogát természetesen érintetlenül hagyja. A királykérdésre vonatkozólag természetesen egységes álláspontot fog elfoglalni a cenzúra minden iránynyal szemben. Roboz Imrét letartóztatták Kolozsvár, okt. 14. A hírhedt Roboz Imrét, aki Kolozsváron az oláhok védelme alatt »Uj Ember« c. lapja utján a magyarság rágalmazásából élt, az oláh rendőrség, mint orgazdát elfogta és Bukarestbe toloncolta. Oláh elégtétel Kolozsvár, október 14. A nagyszalontai ledöntött Kossuth-szobrot az oláhok a muzeumban ismét felállították. Az ünnepélyes aktushoz kivonult a helyőrség disszázada és az egész nagyszalontai oláh tisztikar. fllegyegyiilés Békésvármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt tartotta meg ez évi rendes őszi közgyűlését, melyen igen fontos ügyekben hozott határozatot. Napirend előtt Ilosvay államtitkár, az Irredenta Szövetség központi kiküldöttje magas szárnyalású beszédben a szövetség céljait s az irredenta szervezésének fontosságát hangsúlyozta. Beszédjének hatása alatt rögtön megalakult a szövetség békésmegyei szervezete is, melynek elnöke a főispán, társelnöke dr. Konkoly Tihamér vm. főjegyző, főtitkára Sibrik Kálmán, titkára pedig Kardos István lett. Választottak ezenkívül egy 42 tagu elnöki tanácsot is. A napirendre a főispáni megnyitóval tértek át. Első felszólaló Almády Géza csorvási földbirtokos volt, aki a közbiztonságra, a sajtócenzurára, a vasúti tarifára és a rossz vasúti összeköttetés miatt a vármegye székhelyének megközelíthetetlenségére vonatkozólag tett előterjesztéseket. Indítványozta, hogy a Megye ír-' jon fel a kormányhoz a cenzúra eltörlése iránt, vagy ha ez nem volna lehetséges, alkalom nyújtása iránt a vidéki cenzúra önkényes túlkapásainak ellenőrizhetésére. Grammling Lajtos indítványai után a vármegye 1921. évi költségelőirányzatát fogadta el, melynek végösszege 28 millió 218 ezer 150 K. A közig, megyei pótadót 3, a tisztinyugdijalap adóját 3, a közjótékonysági-adót pedig 2 százalékban állapította meg. Elhatározta, hogy felirattal fordul a kormányhoz az alábbi ügyekben: Hadifoglyaink gyors hazaszállítása, a Nemzeti hadsereg Honvédséggé való elnevezése, alkotmányos biztosítása annak, hogy Magyarország királya csakis Magyarország királya legyen. a destruktív sajtó megszüntetése, a katholikus autonómia törvénybeiktatása, minden felekezetben alsópapság illetményeinek azonnali rendezése, a falu kultúrájának emélése és a közegészségügy államosítása. Ezenkívül még mintegy 200 kisebb jelentőségű ügyet tárgyaltak le. Utcai harcok Moszkvában Páris, október 14. Moszkvában véres utcai harcok folynak. A lakosság barrikádokat épített a külső negyedekben, ahol a katonasággal véres ütközeteket viv. A harcok oka az éhség. A szibériai parasztok feltartóztatnak minden Moszkvába irányított gabonaszállitmányt.