Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-14 / 162. szám

104 Kör ős vidék Békéscsaba, 1920. október 3. megbízottaknak. Az átvétel pontos ideje: nov. 22-től 26-ig. Átvevők : Fábry Dezső és Elekes Gyula. 4. Rz eladási árból minden eladó tartozik a Move javára, az eladási ár 5 százalékát s biztosítási dij fe­jében az eladandó tárgy árának 1 százalékát fizetni, az 1 százalékot mindjárt a beszállításkor. Hogy lopás ne történhessék, éj­jeli és nappali gondos őrizetről gondoskodik a bizottság. Ezek a főbb pontok, melyek a kiállítókat érdeklik. Tehát: „Becsülettel a hazáért" és keresztényi megértéssel egy­másért! Hisszük, hogy varosunk keresztény iparosai mind ott lesz­nek s ízléses munkájukkal sok sze­gény családnak és szegény gyer­meknek teszik meleggé ebben a nehéz, mostoha időben az eljö­vendő karácsonyt, hogy legyen az a magyar összetartás és szeretet igazi ünnepe. A Move elnöksége. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen." 9z Qlóholi pénzügyi yoisogbo sodortok Erdélyt Nemcsak Aradon, hanem az egész Erdélyben egyre súlyosbodó gaz­dasági válság nehezíti a gazdasági szervezet szabad vérkeringését. A készpénzhiány mindenfelé érezteti romboló hatását. Az összes erdélyi lapok az ingatlanforgalom szünete­léséről, a bankhitel megszüntetésé­ről és felmondásáról, üzemek be­szüntetéséről adnak hírt. A vissza­tartott negyven százalék kifizetését illető intézkedések még mindég kés­nek s amint hírlik, még csak hetek múlva ül össze a pénzügyminiszté­riumban az a bizottság, amely a nem igazolt és visszatartott koro­nák sorsa felett dönt. Ugyancsak most készül a kormány a pénzbe­váltással kapcsolatos függő kérdé­sek rendeleti uton való szabályozá­sára is, ugy, hogy hetek múlhatnak el, amig odáig jut Erdély, hogy a mostani bizonytalanságot, ha rtem is egészséges gazdasági állapot, de legalább bizonyosság válthatja fel. Amint megállapították, az Erdély­ben beváltásra került 8 miliárd ko­ronából mindössze fél milliárdot adtak vissza leiben, ami a volt bank­jegyek mennyiségének tizenhatod­része. Fél milliárd leiel a csatolt te­rületek gazdasági életét lehetetlen lebonyolítani. A kereskedő nem ké­pes uj árut szerezni, mert nincs pénz. Az aradi pénzintézetek a leg­nagyobb nehézségekkel küzdenek, kifizetéseket alig képesek teljesíteni s ugyanekkor a Bukarestből vissza­térők beszélik, hogy ott ma is nagy pénzbőség uralkodik, minden tran­zakcióhoz megfelelő tőke áll ren­delkezésre s az erdélyi katasztro­fális pénzszükség már is nagy sze­repet játszik a bukaresti bankok jö­vendő terveiben, mert ezek az inté­zetek arra építenek, hogy az erdé­lyi válságot zsiros kamatok mellett ők fogják a maguk javára haszno­sítani. Az erdélyi pénzügyi körök a Ban­ca Agrara vezérigazgatójának- Ra­tiunak elnökléséve! nagygyűlést hív­tak össze Kolozsvárra azzal, hogy állást foglaln.ik a gazdasági válság mesterséges felidézése ellen. Az akció élén maguk a román pénz­intézetek állanak, amelyeknek az a követelésük, hogy a visszatartott negyven százalékot sürgősen mobi­lizálják, a tízezer koronás címlete­ket pedig mielőbb váltsák be. A román pénzintézetek értekezletén elhatározták, hogy október 20-án délelőtt 9 órára a kolozsvári vármegyeháza nagytermében pénz­ügyi konferenciát hivnak össze, melyre meghívják az összes erdélyi szenátorokat, tisztviselőket, a ke­reskedelmi kamarákat továbbá a ke­reskedelmi, ipari és pénzügyi vál­lalatokat, valamint a Banca Natio­nala és a pénzügyi kormány meg­bízottait is. A kongresszusra az idő rövid­sége miatt nem küldenek, ki meg­hívót, de azon az összes vállalatok kiküldötteit szívesen látják. A meg­bízottaknak igazoló iratokat kell magukkal vinniök. 9 megszállott területek zsidói Csodálatos, mennyire szemérmet­len a megszállott területek zsidósága. Azaz talán nem is a megszállott területeké szemérmetlen. Hiszen az őszinteségben utóvégre semmi sincs s a képmutatás mindég nagyobb szemérmetlenség minden egyébnél. A megszállott területek zsidói pedig csak őszinték. Cionisták nyíltan. Mindenütt megalakították az oláhok protektorátusa alatt a Zsidó Nemzeti Szövetség szervezeteit és minden eszközzel szervezetük érdekeit szol­gálják. Legutóbb az Aradi Zsidó Nemzeti Szövetség október 10-én rendezett matinéjáról kaptunk hirt, mely a kö­vetkezőképen szól : „Az Aradi Zsidó Nemzeti Szövet­ség október hó 10-én a kultúrpalo­tában nivós müsoru matinét rendez, hogy megindítsa Aradon is azt a propaganda akciót, ameiy az egész világ zsidóságát egy táborba tereli. A zsidó nemzeti szövetség matiné­jának különös súlyt és jelentőséget ad Vértes Adolf temesvári köztiszte­letben álló ügyvéd, jónevü és nagy­képességü politikus (?) előadása. Az agilis rendezőségnek sikerült továbbá megnyernie Stern Rózsikát, a fiatal és ragyogó tehetségű aradi hegedü­müvésznőt, akinek tüneményes játé­kát csak a közelmúltban élvezte az aradi zeneértő közönség. Szerepelni fog még Takács Mihály az aradi színház kiváló operaénekese is." — Meghívó. Az EME thea­délutánjára a hely icsopot't tagjait és családjaikat ez uton hivja meg a Rendezőség. — Eltávozó főispáni titkár. Dr. Nóvák Kamii belügyminiszteri tit­kár, eddig Békésvármegyéhez be­osztott főispáni titkár, ezen hiva­tali körből ismét a belügyminisz­tériumba rendeltetett be, hol hiva­talát rövidebb szabadsági idejének lejártával fogja átvenni. — Az ÉME theadélutánja. Va­sárnap délután 5 órakor rendezi az ÉME helyi csoportja első társas­összejövetelét a Fiume-szálloda eme­letén levő helyiségeiben. Afjtheadél­után iránt nagy érdeklődés mutat­kozik. A háziasszonyi tisztet dr. Sailer Vilmosné, dr. Kökényessy Gyuláné, dr. Kungl Károlyné, Bertly Jánosné, borsai Csorba Béláné, Vince Sándorné, Farkas Istvánné, brassói Greissing Albertné vállalták el, a házikisasszonyok pedig késmárki Gally Loly, Szondy Pipi és Borcsa, Héger Margit, Gally Ági, Kiss Ica, Sailer Erzsike, Boross Manci, Falta Manci, Patay Juci, Pongrácz Maca és Bezzegh Pöre lesznek. Ez a név­sor már magában bizonyítja a dél­után sikerét. A theánál Purcsi Pepi zenekara játszik s a belépődíj theával együtt 15 korona. Az ÉME tagjai jegyüket a Körösvidék-né 1 és a házi­asszonyoknál válthatják meg. — Halálozás. Csorba Kálmánné, szül. Adámi Zsuzsánna életének 36-ik évében, folyó hó 13-án reggel 8 órakor hosszas szenvedés után el­hunyt. Temetése az Urszinyi-u. 2. sz. alatti gyászházból ma délután 3 órakor lesz ág. h. ev. szertartás szerint. — Mit kaphatunk a lengyelek­től ? Gróf Burián volt közös kül­ügyminiszter, — mint a magyar­lengyel kamara elnöke — szerint a kereskedelmi szerződés még nem jött létre Lengyelországgal. A len­gyelektől mi sót, fát és petróleu­mot vehetünk majd. Megalakult a magyar-lengyel kereskedelmi társa­ság is. Megállapították a lengyel Wawel-társaság önálló magyaror­szági fiókját. E vállalat óriási szál­lítási üzletet folytat s működése ki­zárólag a forgalom lebonyolítására szorítkozik-. A nap minden szaká­ban vonatokat indít el. Magyaror­szágot olyan országokkai össze­kötheti, amelyek a magyarok által még nem közelíthetők, meg. Az alapításban a „Hangya" s az Áru­forgalmi r. t. vesz részt. Miért ? (Válaszul F-nak) Kedves Barátom 1 Az újkorban már egész hadse­reggé nő a számuk. Már erkölcs­telensége miatt is hallatlan Voltaire ennek a hedonisztikus naturalista bölcsészetnek az apja. Nyomában gombamódra sarjadnak a tanítók s hallgató akad bőven, hisz roppant előnyös az a Kant-féle megállapítás : az ember csak önönmagának tar­tozik számadással, másnak senki­nek. Ilyen bölcseség mellett hamar felfordulna a világrendje a földön. Nietsche a legkiforrottabb Kant­ianitvány pedig igy nyilatkozik: „Fölöttem nincs ur sem égen, sem földön, akinek beleszólása volna életembe, aki valamit tőlem számon kérhetne; az én szeszélyemen kivül semmit sem ismerek el irányító tényezőül. Én előttem nincs sem jó, sem rossz — nincs ami természe­temnek megfelel, vagy vele ellen­kezik." Igy beszél a bolsevisták öreg­apja s erre Hilty igy felel: „Az őrültek házán kivül, mely felé sok nagytehetségű ember halad és pedig nem véletlenül, nincs hely a föld kerekségén, amely tul volna a jó és rossz törvényén." Figyelj 1 még mindig a kiskáténál tartok s annál az igazságnál: ami nincs benne az egészben, nem lehet a részben, amit az apa nem tesz, hogyan tenné a fia. Miért csusztunk ilyen mélyre ? „Humánum est odisse, quem laeseris — emberi dolog gyűlölni azt, akit megsértettél", mondja egy nagy gon­dolkodó. A természet törvényein senki sem teheti tul magát, akár milyen tudomány köpenyébe bújjon is. A lelkiismeret ottmarad vádlónak a szabadosság legnyakatekertebb okoskodásai mögött is. S minden­nek dacára az ember megindul az önistenités utján. Az önfegyelmezés igája keménynek tetszik, tehát zsar­noki szenvedélyei rabja lesz. Hogyne, hisz a tudomány is mellette érvel. Igy nem csoda, hogyha: „A vilá­gosság a világra jött, de az embe­rek inkább szerették a sötétséget,... mert cselekedeteik gonoszak valá­nak. Mert minden, aki gonoszul cselekszik, gyűlöli a világosságot... hogy meg ne feddessenek csele­kedetei." Ez igazság s ez az élet húsából van kivágva. Ezt nem dönti meg semmi szofizma, sőt csak meg­erősíti. Erre mondja az angol Coppée: „Ami engem jámbor érzületemtől eltántorított, az nem volt egyéb, mint ifjú korom tévedései. Nagyon sokan, kik hasonló helyzetben van­nak, ha őszinték, kénytelenek meg­vallani, hogy csupán ama szigorú törvény miatt idegenedtek el a val­lástól, melyet az érzékiség dolgában ránk ró a vallás és csak később találták szükségesnek, hogy az er­kölcsi törvény áthágását tudományos rendszerrel szépítsék és igazolják. Mikor megtettem az első lépést a lejtőre, oly beszédeket hallgattam, olyan példák után néztem, amelyek megerősítettek ama hitemben, hogy az az embernek jogában áll, hogy kevélységének és érzékiségének meg­hódoljon. Nemsokára egészen kö­zömbös lettem a vallás iránt. Ez az én esetem ugylátszik, mindennap ismétlődik. Nem egyéb az, mint a katona szökése, ki ráunt a fegye­lemre." Chateaubriand férfias bátor­sággal ezt kérdezte egy nagy társa­ságban : „Uraim! tegyék szivükre kezüket s vallják meg becsületükre: nem volna-e bátorságuk hinni, ha lenne bátorságuk tisztán élni ?" Itt a felelet az összes miértekre, ugy ami a mai kor gyermekét illeti, aki öntudatos a léhaságban s a kor egyéb modernnek nevezett bűneiben, aki elbizakodott, mert egy pár üres frázist tud s ezért marad nyegle ficsúr; mint a modern nő üres lelkére, aki fületes s önmagát a di­vaton keresztül kelletve, kacéran árulja. Jaj annak a népnek, amely­nek sorsa Aspasiák, Leontiumok, Laisok, Glycerék, Ninonsk s Pom­padourok kezébe kerül. Jellegzetes a tatár-közmondás : „Ha a nő nincs alárendelt helyzetben, akkor a férfi az ő rabszolgája, mert a nőnek vagy engedelmeskednie, vagy pa­rancsolnia kell." A nö az ókorban nem a férfi egyenrangú élettársa, hanem közönséges háziállat, amely­nek a gyermeknevelés s a férfi vá­gyainak kielégítése a feladata, amint ez ma is megvan a kinaiak, hinduk s más afrikai népeknél. A keresz­ténység emeli őket emberi méltó­ságuk magaslatára. Most egymás mellett áll a két nem. De vájjon meddig ? Csak addig, amig a kate­kizmus igazsága a társadalmi élet tengelye lesz, amig azok az igazsá­gok a társadalom életének eleven apologiája maradnak cselekedetekben. De kell az öntudat, nem válik ve­szélyessé az önbizalom s az élet megtelik a tiszta élet becsületes le­vegőjével. Ez az én látásom, mert ez krisztusi látás s másfajta tanító­nak nem hiszek, mert véges, kurta kurta emberi eszemmel zsákutcába jutni, hol a sötétben véresre töröm magam, nem akarok. Nekem a kom­munizmus elég tanulság volt a na­gyoknak tartott hírhedt tanárokból. (Folyt, köv.) Tytos.

Next

/
Thumbnails
Contents