Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-01 / 126. szám

Békéscsaba, 1920. szeptember 12

6. Csütörtök I. évfolyam 15

0. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség teiefon száma : 60 Fiigget/eis keresztény politikai napilap Eiőfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér # Békésmegye nagynapja Nagy bányai Horthy Miklós kormányzó Békéscsabán Annyi szomorú bánattól, megpróbáltatástól terhes esztendő után végre virradt reánk is egy ünnepnap: ünnepe az örömnek, ünnepe a hálaadásnak. Az ólmos szürke felhők eltisztultak az égről, a köd és a sár eltűnt a városról és arannyal hintette be utait a nap, mintha az Ég is ünnepelt volna, amikor választottja, hatalmas vezérünk diadalutjára indult közénk. Zászlók lengése, virágok hullása s a zsongó, ünneplőbe öltözött tömegek hirdették, hogy olyan ünnepe van a városnak, amilyen még nem volt sohasem. Az Andrássy-ut mentén már kora reggeltől a kíváncsiak végtelen serege tolongott. Az ablakok virágosak lettek, a kopott szürke falakra tarka szőnyegek és zászlók simultak s a főtér torkolatánál hatalmas diadalkapu hirdette a város üdvözletét, az „Isten hozott"-at. A városháza elé rengő, ütemes léptekkel vonult ki a katonaság, hangos bandaszóval. Egymásután helyezkedtek el a testületek és egyesületek kivonult tagjai. Iskolás gyermekek, fehérruhás kislányok csapatai lobogó zászlók alatt, magyarruhás hölgyek tarka csoportjai és végeláthatatlan áradatban a város és a vidék közönsége, mely megtöltötte a szomszédos utcák torkolatát is. Délelőtt 10 órakor megindult a hintók hosszú sora a küldöttségek s a fogadó bizottságok tagjaival az állomásra, ahol disszázad állott már sorfalat. Percekkel a vonat érkezése előtt kivonultak a küldöttségek a pályaudvarra, melyeknek tagjai közül kimagaslott a főispán, Berthóty polgármester, Omazta közjegyző és Fábry Károly ügyvéd diszmagyaros alakja. A megérkezés. 10 óra 30 perckor állt meg a különvonat az állomáson. A pullmannkocsik ablakaiban megjelentek a kormányzó kisérői és miután a vonat a jelzett ponton megállt, a negyedik kocsiból könnyedén, ruganyosan szállt le Horthy Miklós, kit minden lépésén a Himnusz hangjai kisértek. Épp a kocsi előtt állott Zsitvay ezredes, egy alezredes és egy százados, kik elsőnek üdvözölték. A kormányzó kezet fogott velük, majd az ott álló díszszázad előtt lépett el. Azután a kijáratnál álló polgári küldöttségek felé jött, a fogadó bizottság harsány háromszoros éljene után Berthóty István dr. polgármester hatásos, szép beszéde következett, mely így hangzott: Kormányzó Ur! Főméltóságu Urunk! Békéscsaba város közönsége nevében lelkes örvendezéssel és mély hódolattal fogadom és köszöntöm Főméltóságodat, amikor e város falai közé érkezik. Itt az aiföldi róna szélén él városunk népe, amely a kipusztított, mocsárrá változtatott helyen megtelepedve, visszahódította azt a pusztaságtól és az áldott hazai föld rögének fáradságos megmunkálásával szerezte és gyűjtötte össze azt az anyagi és szellemi erőt, amely a várost gyors népesedéshez és állandó fejlődéshez segítette, A mai város első telepesei tótok voltak, lakosságunk többsége ma is tót anyanyelvű, de békés együttélésben, sőt egybeforottságban él itt a magyar- és tótnyelvü-lakosság és mind a kettő összedobbanó szívvel, azonos benső érméssel és hűséggel szereti magyar hazáját. Hazaszeretetünk egységessége váltja ki népünkből az igaz öröm és boldogság érzetét, ámikor körében megjelenni látja annak fenkőlt személyét, aki a nemzet egészének bizalmából államiságunk megszemélyesítője, akinek egyéniségében kifejezésre jut küzdelmes multunk minden dicsősége, balsors által megtépett jelenünk csüggedetlen bizó munkája és a ki lángleikével, erős akaratával és hitével egy jobb jövő biztositéka, a nemzetnek reménye. Ez a város is átszenvedte a közelmúlt hármas kálváriáját, ennek népe és különösen azok, a kiknek anyagi jobblét nem jutott osztályrészül, küzködik és szenved a nehéz jelenben, de nyomasztó szenvedések között is tűréssel, kitartással, acélozódó akarattal, Istenébe, nemzetébe és Főméltóságodba vetett hittel és bizó reménységgel néz és halad a jövő elé. Hitében, lelkesedésében megerősíti őt Főméltóságodnak körében való megjelenése, legmagasabb kegyes látogatása és azért az a fénysugár, amely ma itt sok ezer örömkönnyes szempárból ragyog Főméltóságod felé, glóriaként övezi alakját és kiséri lépteit, a hála, lelkesedés, szeretet, bizalom és hódolat minden szivet átható és magával ragadó érzésének kifejezője. Isten hozta! Isten áldja! A kormányzó végtelen szívességgel, figyelmesen hallgatta a polgármester szavait és azok végeztével a következőkben válaszolt: Nagyon köszönöm üdvözlő szavait és őrömmel hallom, hogy ennek a. városnak lakossága a pusztulásból és rablásból megmentette a legnagyobb kincset, a honszeretetet és a bizalmat a jobb jövőbe. Meg vagyok győződve, hogy Békéscsabának egész lakossága anyanyelv különbség nélkül odaadóan és önzetlenül fog támogatni nehéz feladatomban, hazánkat boldoggá és hatalmasabbá tenni. A kormányzó beszéde után, melyet viharos éljenzés zúgása követett, valamennyien kimentek a pályaudvarról a várakozó diszfogatokhoz. A kormányzó hintóját a kocsik végtelen száma követte. A fellobogózott utcákon rengeteg ember állt, kik állandóan éltették a kormányzót. A városháza előtt. A városháza előtt felállott katonaság feszes állásban, teljes felszereléssel várta a kormányzót, aki elsősorban a leányok üdvözletét fogadta. Dr. Bertóthy Istvánné lelkes, szép szavai után Áchim Mariska beszélt, majd a kis Muntyán Izabella következett hatalmas virágcsokorral kezében. A leányka beszéd közben a meghatottságtól sirva fakadt, mire a kormányzó derült mosolylyal szólt rá : — Nem szabad ennyire elszomorodni ! A csokor átadásakor a kormányzó megköszönte azt és rendkívül szívélyesen fogadta azt a gyönyörű máriás selyemzászlót, melyet Széchenyi Ilona grófnő készitett'és adott át. Festői volt a két díszmagyaros apród: Széchenyi Ferencz és Károly, akik a zászlót tartották. Ezután a csapatszemle következett. Gyönyörű jelenet volt, mikor a kormányzó előtt dübörögve léptek el a csapatok. Ily rendet, amilyen most uralkodik a hadseregben, igazán csak békében láthatiunk. A csapatszemle után a kormányzó kíséretével a városháza nagytermébe tment. A tanácsteremben. A tanácsteremben a kormányzó asztala köré gyűltek a küldöttségek. A rengeteg nép teljesen megtöltötte atermetés halálos csendben tárult szét a szárnyas-ajtó, mikor a kormányzó belépett. A küldöttségek szónokai a következő sorrendben beszéltek. 1. Békéscsabai r. kath. egyház nevében Bartos Ferencz r. kath. plébános. 2. Az ág. hitvall. ev. egyház nevében Szeberényi Lajos dr. esperes. 3. A református egyház nevében Koppányi Gyula rcf. lelkész. 4. Békésvármegye közönsége nevében dr. Daimel Sándor alispán. 5. A csonka Aradmegye küldöttsége nevében dr. Hántó Jenő, aradi alispán. 6. Békésvármegye tisztviselői nevében Nizsalovszky Kálmán. 7. A főgimnázium és leányközépiskola nevében Babich Pál. 9. A békésmegyei tanfelügyelőség nevében Mikler Sándor tanfelügyelő. 9. A békéscsabai Nőegylet, Vöröskereszt, Stefánia Szövetség és a Szanatórium nevében Beliczey Rezsőné. 10. A MOVE és a TEVÉL nevében Rell Lajos dr. főgimn. igazgató. 11. Az Ébredők nevében Saguly József főgimn. tanár. 12. Az Erdélyi Magyar—Székely Szövetség nevében Gyarmath B. János, kórházi vezető gondnok. 13. A Gazdasági Egyesület nevében Beliczey Géza. 14. Ipartestület nevében Timár Endre. 15. A kisgazdák nevében Sailer Vilmos. 16. A népegylet nevében Nigrinyi János és a város közönsége nevében Berthóty István dr. polgármester beszéltek. A polgármester beszéde előtt végtelenül megható jelenet játszódott le. Egy gyászruhás hölgy gyászfátyolos, nemzetiszallagos csokrot nyújtott át a kormányzó urnák a menekült erdélyi nők nevében. Nem maradt egy szem se szárazon. A Kormányzó állva hallgatta végig a rövid, de velős és valóban mintaszerű beszédeket, melyek után különös és jellemző kifejezés módjával Horthy Miklós kormányzó kezdte el szép és szenzációs beszédét. A beszéd így hangzott: Mindenek előtt szivemből köszönöm azokat az üdvözlő szavakat, amelyekből megláttam, hogyan gondolkoznak itt. Először vagyok életemben Csabán és azokban a városokban, amelyeket tegnap érintettem, mert szinte egész életemet távol töltöttem hazámtól és ha haza jöttem pár napra, családom körében időztem, Talán ezért szeretem annyira hazámat, mert az ember messziről inkább csak a szépet és jót látja. Most, hogy a sors és az ország bizalma erre a nehéz helyre helyezett, bele láttam mindenbe. Sok van, amin változtatni kell, ha az s 1 V