Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-25 / 70. szám

2 MQrikn&ícLáfá Békéscsaba, 1920. junius 25. mányzó tengernagyi uinfornisban, Soós Károly honvédelmi miniszter kíséretében. Tiszteletére 6 ágyú dördült el s a zenekar eljátszotta a Himnuszt. Zadravecz püspök tábori misét celebrált, mely után Révy alezredes engedélyt kért a kormányzótól az emlékmű leleplezésére. Felhangzott a parancs : „Hulljon le a lepel!" és a 3 méter magas, vörös márványból készült emlékmű teljes megható pompájában állott az ünnepség résztvevői előtt. A helyőrségi zenekar a Himnuszt játszotta, a vihartépett régi zászlók meghajoltak. Zadravecz püspök magas szárnyalású beszédet mondott, majd az akadémiai zászlóalj diszelvonulása fejezte be az ünnepélyt. Veniz&Bosz akcióba iép a török nacionaiisták eiien. Páris, junius 24. Venizelosz az ántárithatalmaktól teljesen szabad kezet kapott arra, hogy görög csapatokkal lépjen akcióba Törökországban a nacionalisták csapataival szemben. A felhatalmazás értelmében azonban sem az akcióba bevonandó görög csapatok nagyságát nem korlátozzák az antant-hatalmak, sem a támadás kivitelének módját nem határozzák meg. A görögök támadó fellépése rövid időn belül várható. Az olaszok máris bizonyos feltételes kívánságokkal állottak elő arra az esetre, ha a görögök expedíciója sikerrel járna. Sztrájktörő osztrák vasutasok. Bécs, junius 23. Ausztriában a helyzet fokozatosan válik veszedelmesebbé. Az osztrák szociáldemokraták már csak minden erejük megfeszítése árán tudnak érvényt szerezni a bojkott rendelkezéseinek. Tegnap az osztrák vasutasok megindították a forgalmat a bécs—brucki vonalon, ami által megtörték a kimondott vasúti sztrájkot. A szocialisták ugyancsak tegnap tartóztatták le a brucki állomásfőnököt, mert 4—5 waggon árut továbbított Magyarországra a nemzetközi bojkott határozmányai ellenére. Az osztrák kormány aggodalommal, de tehetetlenül nézi a fejleményeket. Tőzssits. Valuták: Lei 390—410, Márka 450—470, Font 640—660, fr. Frank 1300—1350, Sv. Frank 2900—3100, Dollár 147—154, Napoleon 550—570, Líra 990—1000, Rubel 245—275, Sokol 375—390, Kor. Dinár 880—820, Fr. Dinár 780—800, Léva 310—330, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 98—104. Devizák: Amsterdam 5700—7500 K, Német 445—475, Olasz 980—1030, Prága 3750—3850, Sveici 3050—3300, Bécsi kifizetés 102—107, Koppenhága 2800—3100, Stokholm 3600—3700, Krisztiánia 2900—3200, Szokol 3200—3500. A KörösvitSék megelőzve a budapesti lapokat, már kora reggel hozza a legfrissebb híreket I A zsidók mint nemzetiség* (Izrael.) 2. folytatás. A magyar állam megalakulása után a zsidóság bizonyára még nagyobb számmal kereste fel hazánkat, mint azelőtt. Fessler említi, hogy Magyarország választett földje volt a zsidóknak és izmaelitáknak — saraceneknek, — melyben biztos nyereségre, nagy kamatra, kereskedelmi árukra, s igy biztos megélhetésre alkalom nyilt. fízon kérdés megoldásánál, hogy mely időtájban jöttek őseink a zsidósággal érintkezésbe, döntő bizonyságul szolgál Khiszdai ben Jzák Ibn Sopruth spanyol zsidó tudós és állatnférfiunak, József kozár khánhoz Kordovából intézett levele. Khiszdai, levele szerint többféle kísérletet tett, hogy levelet juttasson a khán kezeihez, de törekvése mindig meghíusult; s ennek elpanaszlása után folytatja Khiszdai: „Közben a Giblim (Horvátország) királyának követei jöttek ide, s velők két zsidó: Már Saul és Már József. Ezek szorultságom megértése után vigasztalva mondták, hogy adjam levelemet nekik s ők a Giblim királynak átadandják, ki levelemet kedvemért azokhoz az izraelitákhoz élküldendi, akik Hungarin országban laknak, ezen izraeliták aztán tovább küldendik a levelet a Rusztba s onnét Bulgárba, mig óhajtásom szerint a levél rendeltetési helyére megérkezik. A 955-ik év körül irt levél hitelességéhez kétség nem fér, mert hazai történeitróínk reá gyakran hivatkoznak s a tudományos világban hitelessége meg van állapítva : A ievél szerint bizonyos, hogy a zsidóság nyomait a honfoglalás után 65 évvel Magyarországon már föltaláljuk, a zsidók akkor bizonyára nem vándoroltak be hazánkban újonnan, miután már ismerték őket horvát hitsorsosaik. Prágai Kozma ezeket irja az 1098. évről: „Jelentették Bretiszláv (cseh) fejedelemnek, hogy némely zsidók megszöktek és dus vagyonukkal alattomban Magyar- és Lengyelországba költözködtek." Ez esemény Kálmán király idejében történik, ki már szükségesnek látta a zsidók viszonyát külön törvény által szabályozni, Szalay e korszakról fölemlíti, hogy a kereskedés nagyjából zsidók kezében volt, kiknek száma, a prágai zsidóságon elkövetett kegyetlenkedések miatt, mód fölött növekedett, mert a kegyetlenségek a zsidóságnak sereges kivándorlását vonták maguk után. Ha tehát Kálmán uralkodása alatt a kereskedés nagyjából a zsidók kezében volt s a király a viszonyok által kényszeríttetett a zsidók ügyét a törvény által rendezni, ugy zsidók az állam megalakulásánál? kézdetleges szakában már bizonyára voltak az országban, mert ellenkező esetben a kereskedést oly rögtön magukhoz nem ragadták volna, s a törvény sem alkottatott volna meg, miután ennek szüksége csak hoszszabb idő után merülhetett föl. A zsidóknak, a prágai kegyetlenségek következtében, hozzánk történt kivándorlása ránk nézve ínég ezért is tanulságos, hogy a zsidóság biztos menhelyet vélt Magyarországon föltalálni, midőn ide bevándorolt. A dolog valóban ugy volt. Történelmünkben nem akadunk nyomára oly vérfagylaló dulásoknak és kínzásoknak, melyekkel a keresztény népek a zsidóságot a XII., XIII., és XIV. századokban illették. Németországban a középkorban az az elv volt uralkodó, hogy a zsidók teste és vagyona a birodalom tulajdona, s a birodalom bennük közvetlenül tulajdon jószágát oltalmazza. Olaszországban a zsidók fölötti fennhaióság a császár és a pápa között oszlott meg. Itt is a zsidók személye az uralkodó ingó tulajdona volt s igy állandó vagy törvényes intézkedés tárgya nem lehetett. A magyarországi zsidók többnyire innen jöttek be, azonban helyzetük nálunk, őseink dicséretére, az emberi méltóságnak megfelelőbb volt. De nálunk sem tartozott a szabad osztályok közé s többrendü megszorításoknak volt alárendelve. Szerit László törvényei szerint zsidó házassági kötése keresztény nőve! föloldatott, keresztény szolgákat és szolgálónőket nem tarthattak. Kálmán törvénye elrendeli, hogy a zsidók csak a püspöki székvárosban tartózkodhatnak. II. Endre (örvénye pedig bizonyos hivatalokból zárja ki őket. Ezen megszorítások a középkori viszonyok figyelembevétele mellett kimenthetök, törvénybe voltak foglalva és a többi törvényekkel egyenlő módon hozzattak. De a hazai zsidók kedvezményekben is részesültek, melyekkel hitsorsosaik másutt nem igen birtak. Kálmán törvénye elrendeli, hogy a föidmivelést pogány szolgákkal űzzék s ha ingatlant képesek venni, vehetnek. Ugyancsak Kálmán szabályozza, a zsidók érdekében, a keresztények és a zsidók közti kölcsönüzleteket s adásvételi szerződéseket, mi kétségtelenül azt tanusitja, hogy a kereskedelem képviselői a zsidók voltak. (Folyt, kör.) Szemfe. (F.) Hogy ízletes legyen a reggelim, ma megint kaptam aláirásnélküli levelet, melyben egy kedélyes zsidó három nyitott levelezőlapon szép, nyomtatott betűket utánozva azon szomorkodik, hogy nekünk nem tetszett a Marseillaise. Azt irja, hogy nincs messze az idő, hogy kioltják a gyertyánkat, melynek nagyon büdös a füstje. Felszólít bennünket, hogy ne bántsuk a rendőrkapitányt és hogy térjünk a jó útra, mig nem késö. Kedves levélíró! Becses személye nemsokára a nyilvánosságra kerül, mert a levelet nem irta meg elég óvatosan. Ez egyszer a sok közül kegyed bizonyára beugrott. Azt hiszem, akkor lesz szerencsénk egymáshoz és majd megkérdezzük, hogy ki az, akit Ön — hitvány csirkefogó — a piactéri akácfákra kiván szállítani. Ön visszasírja a proletárdiktatúrái, mint sok más bandájabeli. Azt is elhiszem, hogy a mi füstünk önöknek nem tetszik, mert ez a füst ki fogja kergetni ebből az országból azokat, kik nem idevalók. Ön védi a volt rendőrkapitányt, ami a konkrét adatokat szaporítja ellene. Csak egyet jegyzek meg még : ilyenfajta leveleket tucatszámra kapok és még senkinek se jutott eszébe az, hogy hozzám nyúljon. Pedig megírták már azt is, hogy itt, vagy ott ne sétáljak, mert ott elrántják a göncömet. Mindennap a jelzett helyeken mászkálok, de sajnos, hiába. Pedig már nagyon szeretnék egygyel az Önök típusai közül négyszemköztre kerülni, hogy egy jó mogyorófa pálcával kiverhetném belőle a prolivilág iránti rajongást, írjanak hát csak továbbra is, higyjék el, igy sokkal élvezetesebb az élet, mint az örökös egyhangúságban. * A footbailmérkőzések közönsége szombaton, vasárnap és kedden még a szokottnál is nagyobb tömegben fogja felkeresni a sporttelepet, tehát még a szokottnál is nagyobb lesz azoknak a száma, akik hiába fognak a motor állomáshoz igyekezni azzal a célzattal, hogy ne gyalog szállítsák haza azt a sok gyönyört, melyet a mérkőzések alatt fognak magukba szívni. Kár is volna bizony, ha Mótorosék rászánnák magukat arra, hogy végre egyszer praktikusak legyenek. Isten ellen való vétek volna például, ha a mérkőzések napján a délutáni járatok pótkocsival közlekednének. QSÍ!V9Bt8BGBnUSKIIII6SIKUHIIBHlBBIIG199IB Kolozsvár, junius 24. Tapasztalatból tudjuk, hogy a „becsület" mennyire tág fogaiom az oláhok szemében. Érdekes, hogy náluk a tisztiportopéra is sok minden ráfér. Az oláh hadseregben nem ismerik a tiszti becsületnek olyan megkörnyékezhetetlenül szeplőtelen formáját, amint az nálunk él a köztudatban. Minthogy pedig fejétől bűzlik a hal, nem csodálkozhatunk egy pillanatig sem rajta, ha az oláh hadsereg katonái mindenre kaphatók — de csak pénzért. Amint ma érkezett tudósításunk is igazolja, még törzstisztek sem tartják rangjukkal össze nem egyeztethetőnek például a valutaspekulációt. A Vl-ik hadtest hadbírósága — mondja tudósítónk — szombaton tárgyalta Freybal Péter alezredesnek az ügyét. A vád szerint az alezredes a mult év októberében 2 és fél millió leit kapott Bukarestből fizetések kiutalására, amelyből 250 ezer leit elvont magának valutaspekulációra. Ezt az összeget az akkori napi forgalmi áron 1:2'31 arányban váltotta be, mig a fizetések eme részét csupán a hivatalosan megállapított 1:2 arányban eszközölte. Ilyen uton 235 ezer korona jogtalan haszonhoz jutott, melyből két tiszttársának Zopa Vladimír kapitánynak és Schiel főhadnagynak is juttatott. A hadbíróság egész napi tárgyalás után Freybal alezredest három hónapi elzárásra és a hadsereg kötelékéből való elbocsájtásra, Zopa kapitányt pedig egy hónapi elzárásra Ítélve, Schiel főhadnagyot szótöbbséggel felmentette. BOBIBUBBBBBBBIIBBBBIBBBB Bl • BBBBBBBBBBB Mindenünket odaadtuk, ami megmaradt, nekünk kell!