Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-03 / 52. szám

Békéscsaba, 1920. junius 3. Csütörtök 1. évfolyam 52. szá Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Üzenet Erdélybe! Irta; Gyarmath B. János. Holnap ! . . . Igen . . . Holnap! Abban az órában, amikor megkondulnak majd siró lármával, hangos zokogással az árva harangok, lealázott, kirabolt, koldus nemzetem nevében egy szomorú ember fog odaállani a nyugati hiénák itélő széke elé és engedelmeskedve a rideg parancsnak, törvényesiti a maga részéről azt a hitvány papirrongyot, amelyet a világ sorsát irányító nagyhatalmak képviselői „békeokmány"-nak kereszteltek el. Megpecsételi tehát a halálos Ítéletünket.... tudomásul veszi, hogy a bihari erdőszéleken a népek salakja, Avram Janku mócai, a Mecsek oldalán szerb rablóbandák, a Csallóközben vörös cseh útonállók heverésznek a fák alatt, melyeknek elvirágzott koronáját magyar szellő csókolgatja . . . ölelgeti ezen a forró . .. tűzben égő juniusi napon. És ugyanakkor, midőn tollat fog annak a szenvedő, bánatos magyarnak a keze . . . ugyanabban a gyászos órában az én kóborgó lelkem felétek száll nagypénteki szomorúságban virrasztó, üldözött testvéreim, kik a nehéz keresztjárásban immár háromszor estetek össze a gyimesi hegyek alatt és titokban könnyek hullanak csukott szempilláimra. Sirok . . . siratlak benneteket, a tovább kinzottakat, a véresre korbácsoltakat siratom, az otthonhagyott, feketébe öltöztetett tulipános kaput, a másnak itélt földet, de bizakodásommal, hogy a könnyeim felszáradnak s az a föld, melynek búzáját oláh gandur hordatja asztagba, visszakerül ismét a régi birtokoshoz, a magyar nemzethez. Nem sóhajtok fel soha, mert hiszek a feltámadásban, az uj tavaszban, az igazság diadalában. Isten és ember előtt ... az egész világ füle hallatára hirdetem a bujdosók nevében, hogy Erdélyt nem adjuk akkor sem, ha ismét felköltözik a pokol a földre s száz uj temető nő a Hargita alá. Nem adjuk, mert a felett egyedül és kizárólag mi rendelkezhetünk, azt a Bocskaiak, Bethlenek nekünk hagyták örökségképpen . . . nekünk, akiket koldus tarisznyával világgá kergetett a balkáni féreg. Segesvár rétéit, Brassó köveit ... a nagyszebeni sáncokat magyar vér öntözte, tatár dúlás . . . török pusztítás idején magyar kezekben villogott a kard . . . oláh bocskoros hódító munkájáról még soha nem énekelt jajgó kobzán a krónikás . . . ítélhet Páris . . . ránk nézve nem kötelező az ő ítélete, mert nagyobb élniakarásunk, mint az ó mámora, bosszúvágya, dühe, hamistanuktól kivett vádirata szemétdombra való . . . Hozhatnak verdiktet a deliquensre, de csak független birák, nem pedig olyan gonosz lelkek, kiknek ujja hegyéről csöpög a fekete vér. ítélhet Páris . . . húzza a lélekharangot, ha kedve van hozzá, az nem nekünk szól . . . az ő temetését készíti elő, ácsolhat koporsót, de nem a feltámadás útját járó magyar nemzet számára. Mi nem halljuk az ő nagyhangú, hencegő lármáját, de halljuk a szivünk verését és a székelység in.ádságát. Telítve vagyunk reménységgel . . . igen reménységgel s készen állunk a munkára, megtagadjuk azt a testvért, akinek nem fájnak a letépett végek, akik nem hallják a jajjkiáltást, nem értik meg a börtönlakók, a haldoklók nyöszörgését, aki napirendre tér afelett, hogy akasztófákat farag, koporsódesz^ákat illeszt össze a magyar erdők elrabolt fájából a gaz oláh söpredék, kancsukát köt a Független keresztény politikai napilap szerb és bilincsvasakat kovácsol a háború legvitézebb katonája, a cseh anyák gyönyörű magzatja. Nem veszett el Erdély! A Bácska, Bánát, Felvidék is csak zálog a betörők kezében . . . eljő a húsvét, a nagy magyar ünnep s akkor . . . akkor a harangzugásra beszakad Bukarestnek, Végetért a válság. Budapest, junius 3. R kisgazdák szerdai értekezlete simán folyt le, mert a már előzőleg kinevezett 10 tagu bízottságnak nagyatádi Szabó István elnöklete alatt sikerült egyöntetű megállapodásra jutni a pártnak a terméselosztás kérdésében leendő állásfoglalása ügyében. Esszerint az elosztás alapját a S^dlmayer rendszer fogja képezni. Rekvirálás alá csak a három kat. holdnál nagyobb birtokok termése esik. R tengeri, zab és árpa szabad forgalom tárgyát fogja képezni. R rekvirálások progresszive alapon fognak történni. R rekvirálandó mennyiség eszerint 30—200 kg. lesz kat. holdanként. R közalkalmazottak és az ellátatlanok maximális áron fogják kapni a gabonát. TTlagyarország, mint az Antánt barátja. Koppenhága, junius 3. Magyarországnak a népszövetségbe való felvétele közvetlenül a békeszerződés aláírása után meg fog történni. Rz ántánt Magyarországgal szemban a legnagyobb udvariasságot tanúsítja és a tények bizonysága szerint nem ugy fogja kezelni, mint legyőzött ellenfelet, hanem mint barátját. Orosz kudarcok. Varsó, junius 3. Május 31-én az orosz bolseviki csapatok erős támadását a lengyelek eredményesen verték vissza, sőt az orosz csapatokat kiszorították az egész Düna-vonalról és a visszafoglalt Kievet véglegesen megtartották. „Érdekes kérdés." Ezen a címen a „Békésmegye" azon töpreng, hogy vájjon az olyan egyén, aki Magyarország megszállott területén lakik pl. Pozsonyban, és nincs felvéve valamelyik választói névjegyzékbe, bir-e passiv választói joggal, vagyis képviselővé választható-e, s végső konklúziója az, hogy az ilyen egyén nem választható amaz önkényesen felállított jogszabálynál fogva, hogy „csak az választható, aki választó, vagyis valamelyik választói névjegyzékbe fel van véve. Nem tudjuk hirtelenében, hogy egy szépreményű mezei jogásszal van-e dolgunk, aki hozzá szagolt valami jogi kompendiumhoz s Verbőczynek érezi magát, vagy egy túlságosan közönséges kortesfogásról ? Mi nem töprengünk rajta, csak azt jegyezzük meg, hogy sokkal többre tartjuk dr. Balla Aladárt, semhogy szüksége volna ilyen támogatásra. Mi a dr. Balla Aladár helyében, aki mögött jelentékeny politik-ai mult áll, kikérnénk magunknak az ilyen támogatást s valahogy ugy érezzük, hogy különbek az ellenfelei, mint a barátai. Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Prágának és Belgrádnak minden köve . . . m den ablaka. Félre tehát a gyásszal . . . abban az ó ban . . . igen . . . holnap! . . . abban az órát készülj bánatos testvérem a feltámadásra! Nemzetgyűlés. R szerdai ülést háromuegyedtizenegykor E kovszky elnök nyitotta meg. R napirend tárgi a fővárosi törvényjavaslat képezte. Napirend ul szünetet rendelt el az elnök, majd az interpel ciókra került a sor délután 2 órakor. Sándor I az államvasutak idegen bérbeadása ügyében kormány által folytatott tárgyalásokról interpelk Gaál Gasztou a szén kérdésben szólalt fel. Mii hogy ma egy vaggon szén ára 30 ezer koroi holott csak 26 ezernek volna szabad lenn kérdi, hova fordulnak a különbözetet képező ezer koronák. Ha az állam javára, nincs sza ellene, kéri azonban ennek határozott tormáb való kinyilatkoztatását. Fettler Jenő a lórekvii lás ügyében a honvédelmi minisztert interpellál Elmondta, hogy az oláhok a gazdák jó lovait ő rossz gebéikkel cserélték ki s ezeket most nemzeti hadsereg, mint jogosulatlan tulajdonok elrekviralja. Szabó Balázs felszólalása szerint zsidókérdés törvényes formában való megold sánál nincs sürgősebb kérdés. R zsidóság soh sem keresett annyit, mint a keresztény kurz alatt. Csak a gazdák terményeit maximálják rekvirálják untalanul, a zsidók portékái még mi dég érintetlenek maradtak. Rz ülés 3-kor i véget. A törökök halasztást kérnek. London, junius 3. A török kormány azt kívánságát terjesztette a szövetséges hatalmak el hogy engedélyezzenek Törökországnak a bék szerződés válaszjegyzékének megszövegezésé még egy hónapi haladékot. A kolosszálisán buta jogászi fejtegetésre, értelmes emberek megnyugtatására a követkes előkelő jogászi tollból származó felvilágosíts adjuk: A cikk konklúziója teljesen rossz. Pozsony ezidőszerint is Magyarország s ott levő közalkalmazottak, tehát az egyetemi 1 nárok is az 5985—1919. M. E. sz. rendelet §-ának utolsó sorai szerint a félévi egy helyh lakás igazolása alól fel vannak mentve. A most jelzett rendelet minden rövidsé mellett is napnál világosabban tartalmazza a hogy nemzetgyűlési taggá választható az, akin a választás időpontjában nemzetgyűlési választ joga van, mig azt, hogy kinek van választójog az 1. §. irja körül akként, hogy: minden 24 év és 6 év óta magyar állampolgár férfiúnak v lasztójoga van. Más kérdés a szavazati jog, amely term szetesen csak a választói névjegyzékbe felvett választó joggal biró férfit, vagy nőt illeti meg. Hogy ki nem választható nemzetgyüli taggá, azt a rendelet 4. §-a sorolja fel elől Nyugatmagyarország nem szakad e] Prága, junius 3. f\ >Narodni Politika« közli, hogy Nyugatmagyarország k< désében ujabb fordulat állott be. Az antant nem akarja a magyar kormányt gyöngite és erőinek ujabb elvonásával a szomszéáos bolsevista irányzatú államoknak kisz< gáltatni. Ausztriának csak elméleti igényét ismeri el' Nyugatmagyarországra. (írről váratlan fordulatról Renner birodalmi kancellárt már értesitette.