Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-18 / 64. szám

2 Tőzsde. Valuták: Lei 380—400, Márka 450—470, Font 630—650, fr. Frank 1240—1300, Sv. Frank 2900—3100, Dollár 140—165, Napoleon 550—570, Lira 950—1050, Rubel 270—285, Sokol 360—375, Kor. Dinár 700—720; Fr. Dinár 700—706, Léva 320—340, jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 98—104. Devizák: Amsterdam 5700—6500 K, Német 435—455, Olasz 980—1030, Prága 3700—3900, Sveici 3000—3250, Bécsi kifizetés 102—107, Koppenhága 2700—3000, Stokholm 3500—3900, Krisztiánia 2800—3100, Szokol 3200—3500. Zsidóellenes világszö vétség, A wieni antiszemiták erélyes mozgolódása. Bármerre nézünk, vagy bárhol járunk Európa remegő testén, mindenütt egy teljes tökéletességgel megalkotott kapitalista-kommunista világszövetségbe ütközünk. A külföldön és azokban az államokban, ahol a kommün vagy egészében, vagy csirájában létezik, ezek a kapitalisták jóformán teljesen a zsidók soraiból kerülnek ki. Ázsia és Amerika militáris, politikai és gazdasági hatalma ezidő szerint teljesen a zsidók hatalmában van. Közép-Európában végre az egyes országok felocsúdtak és nekilátnak az alapos védekezéshez. A világforradalmi spekulációk előidézték Európa titáni gazdasági és pénzügyi harcát Amerikával, a kontinensnek fegyveres küzdelmét Ázsiával. Ebben a harcban alapos hátramozditónk a zsidó aranyzsákja, melynek uralma alól alig van szabadulás, mely tárgyát képezi minden emberi gyengeségnek és vesztét a társadalmi ügy szelid mivoltának. Az utolsó pillanatban azonban Ausztriából Kij és fényes sugárként lövell elő az önfenntartás [ösztöne és átterjed az egész világra. Bégben egy zsidóellenes, tehát antiszemita világ ligát alapítottak meg, mellyel egy világraszóló keresztény ellenforradalmat akarnak égésbe hozni. Osztrák röpiratok szerint a világban uralkodó nézeteltéréseket mind a zsidóság közbejöttének lehet köszönni és ugyancsak a röpiratok azzal is foglalkoznak, hogy a keleti államok kétségbeesése és a nyugat fölénye közt hidat verjenek, melynek alapkövét az egész földön megindítandó antiszemita mozgalom képezné. A liga a legközelebbi időben világkongresszust tart, melyre a világ öszszes államai keresztény társadalmának képviselői össze fognak jönni. Az antiszemita világliga ideiglenes irodája Bécsben. IX. Sáulengasse 12. szám alatt van és ez a központ felkéri a magyar antiszemitákat is a jelentkezésre. Szemle. (F.) A Marseillaiesnek nagy visszhangja sokáig rezeg a békéscsabai levegőben. Ma hozták be a következő levelet: „Az igazság érdekében elő kell adnom, hogy véletlenül éppen dr. Balla Aladár urnái voltam Fiume-szállóbeli szobájában, mikor figyelmeztettek, hogy valami zene vonul fel s amint az közelebb jött, kivettem belőle a „Marseillaise" hangjait. Erre Balla rendkívüli dühvel felugrott, az ablakhoz szaladt és mikor ő is i'elösmerte a Marseillaise indulót, , hallatlan botrány' stb. szavakkal szinte toporzékolt s kergette titkárját hogy azonnal hallgattassa el. Közben más darabot fujt a zenekar s igyekeztem megnyugtatni, hogy ez csak véletlen volt, a zenészek tudatlansága, már is mást játszanak, de akkor újból felharsant a Marseillaise, már a főtérről: Ekkor Balla kirohant a folyósóra, rákiabált a személyzetre hogy szaladjon le valaki, megfogta a szobapincért s ráparancsolt, hogy rohanjon le és tiltsa be a Marseillaise-t. El is szaladt, de utána én magam is átvergődtem a tömegen és magam figyelmeztettem Kiszely Pál prímást, hogy nem szabad játszania a Marseillaise-t s 5 azt előttem mondotta el zenekari tagjainak s mentegette, hogy nem tudták. Ballát annyira bántotta ez a kellemetlen véletlen, hogy este a bauketten nyíltan is megrótta toasztjában s tiltakozott, hogy azt neki ós a pártjának tudják be. Ez a valóságos tényállás Balla A. úrra vonatkozólag. Fábry Károly." Magunk is hinni kívánjuk, hogy ez igy van. Az egész kinos ügy éle azonban az, hogy bármennyire is korlátoltságból és nemtörődömségből származott az átkos dal elzengése, még ezt is büntetni kell, még hozzá szigorúan. A törvény nem ismerése nem menti a bűnöst, ezt mondja a törvénykönyv. * Apponyi a tepnapelőtti nemzetgyűlésen nagy beszédet mondott és rámutatott azokra a rémhírekre, melyekkel ellenfeleink elözönlik a külföldet. Ennek a következménye a nemzetközi bojkott. Magyarország a külföld szemében vágóhídnak tűnik fel, ahol patakokban omlik a zsidók és munkások vére. Ahányszor azonban a zsidókat ezért támadás éri, annyiszor öntenek hamut fejükre és váltig hangoztatják, hogy nincs részük ennek a végzetes és kétségtelenül rossz kimenetelű tragédiának felidézésében. Mégis miért nem dolgoznak azon, hogy külföldön ellenünk dolgozó hitsorsosaik szüntessék be ezt az eléggé el nem ítélhető, borzasztó munkát. Nekik ott több a szavuk, mint nekünk. Ezzel azonnal megnyerhetnék maguknak az itteni békét és nagy szolgálatot tennének annak a hazának, melynek fiaikul vallják magukat. De ezt nem teszik meg és ez az oka annak, hogy folytonos támadtatás az osztályrészük. Tudjuk, hogy a megtámadottak ma még nevetnek rajtunk és hiábavaló ostobaságnak tartják a keresztények felől megnyilvánuló antipatiát, de vájjon nevetnek-e akkor, ha valakinek eszébe jutna radikálisabb megoldáshoz nyúlni ? Pedig ha igy folytatódik, ez elkerülhetetlen. Sajnos azonban, hogy ügyünket nemcsak kizárólag zsidók, hanem valóságos magyarok és talán ép keresztények is aláaknázzák. Hogy csak egy példát említsek, ide iktatom a Nagyváradi Napló egyik februárvégi számában rólunk irt cikkjének egy részét. A cikk igy szól: „A nemzeti gyász alkalmából nagy gyászinenet vonult végig Budapest utcáin. A menet élén őszentsége Csernoch. a magyarizált tót halad s oz alkalomból megsétáltatta Szent István jobbját is, mely a magyar integritás szimbóluma. R gyász alkalmából nem hiányzottak a gróf urak biztató beszédei sem, ezek között gróf Apponyié, akinek most, hogy Magyarországtól elváltunk, nincs már kit fojtogatnia. Megértjük a gróf ur mély fájdalmát, aki még mindig azon reménykedik, hogy valamit kaphat a békekonferenciától. Ámbár a béke feltételei nagyon nehezek — szólt Apponyi a nemzeti gyász alkalmával — mégis meg vagyok győződve róla, hogy sikerül Magyarországot illetőleg kedvezményeket szereznem. — A lap a továbbiak folyamán megjegyzi, hogy az utóbbi időben néhány erdélyi magyar lap bátorítani kezdte olvasóit azzal, hogy Apponyinak a békekonferencia előtt mondott beszéde Lloyd Georgera igen jó hatást tett s hogy a konferencia egy külön bizottságot bizott meg a magyar békeszerződós tanulmányozásával. Ez a hir Budapesten nagy örömet okozott s magától értetődőleg az a rendeltetése, hogy honfitársainkból a legnagyobb örömet váltsa ki. Mindezek dacára szomszédaink, a gavallérok még habosra beszélhetik a szájukat s viselhetik a gyász-szalagokat, mert álmaik és ideáljaik soha nem fognak megvalósulni. Mily egyszerűen meglehetne oldani ezt a végzetes kérdést! Szánna rá a kormány néhány milliót és küldene szét idegen nyelveket is beszélő újságírókat a világ összes nagy államaiba. Ezek ott lapot létesítenének, melybe hazulról szereznének tudósításokat. Egy-két hónap múlva a külföld a valóságra alapuló értesítések birtokába juthatna és megszűnne ez az áldatlan állapot, mely előbbutóbb, de feltétlenül fegyverhez vezet. * A botbüntetés életbeléptetése körül nagy a huza-vona. A Házban egyik képviselő azzal akarja megdönteni a botbüntetés szükségességét, hogy sem Deák, sem Kossuth nem szimpatizáltak ezzel az embertelen büntetési alkalmatossággal. Egy másik meg azon dolgozik, hogy a kisiparosság, meg istentudja kicsodák vétessenek ki a botbünhődés lehetősége alól. Nagyon naivak ezek a beszédek. Igenis be kell hozni a pálcával való igazságszolgáltatást. Ma a pénz elveszítette azt az értékét, hogy elveszése fájdalmat okozna. Pedig ez volt alapjában a pénz minden erkölcse. Azért volt a pénznek értéke, mert tulajdonosa félt attól, hogy pénzét vagy üzleti veszteségen, vagy büntetés árán elveszítse. Pénzzel tehát ma csak ugy lehetne büntetni, ha vagy elvennék a bűnöstől egész vagyonát, vagy hozzá adnának annyit, hogy annak a Békéscsaba

, 1920. junius 1. ycmmmmr kezelésébe gabalyodna bele. Igy tehát a botbünte- ' tés aktuális. Elvégre akinek egyszer huszonöt bot lyukat riszált a nadrágjára ott "hátul, annak elmegy majd a kedve a bűnözéstől. De higyjék el, lesznek oly vastag bőrű emberek, kik ezt is megszokják és oda se néznek annak a maximális huszonötnek. És annyi is bizonyos, hogy olyanokat fognak a leülhetés lehetetlenségébe sodorni, kik legkevésbé sem érdemlik meg és az en gros bűnösök ismét csak nevetnek majd. Kivételt meg hogy is képzelhetnénk el ? Árdrágító vagy uzsorás teljésen egyforma, ha zsidó vagy keresztény, milliomos vagy szegény, bankigazgató vagy utcaseprő, ház.- j tulajdonos vagy lakó. Oda neki azt a huszonötöt! Hej, hogy felvirul majd a párnakészitö ipar ebben az országban ! Ha a bűnösöket mind megbotoznák ugyanis, legalább 5 millió párnára lenne szük- f ség, hogy a büntetettek székre ülni tudjanak! A Terihietvédő Liga propaganda ünnepe I Csabán. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, melynek helyi osztálya már megalakult Békéscsabán, f. hó 27-én nagy propaganda ünnepet rendez városunkban, hogy az egész közönség tiltakozása hatalmas arányban megnyilatkozhasson a gyalázatos békével szemben, melyet a győzök reánk kényszeritettek. Ez alkalommal ide érkeznek a fővárosból: Szontagh Tamás, Jeszenszky Géza, Pethö Sdn- | áor, ár. Czettler Jenő, Kádár Lehel a Területvédő | Liga bizottsági tagjai, több művésznő és művész. Az egész napra kiterjedő hatalmas ünnep programmja a kővetkező : 1. Reggel 9 órakor könyörgő istentisztelet lesz az összes keresztény templomokban Magyarország területi épségéért. 2. Délelőit 11 órakor népgyűlés, később meg- 1 határozandó téren. 3. Délután 3 órakor szervező-bizottsági ülés, melyen véglegesen megalakítják Békéscsaba és vidékének körét. , 4. Délután hangverseny lesz, melyen budapesti és helybeli művészek vesznek részt. E hang- , versenynek pontos idejét, helyét s a közreműködő , művészek névsorát, nemkülönben a véglegesen megállapított műsort idejében közzétesszük. 5. Este társasvacsora lesz, melyen egy teríték a lehető legolcsóbb lesz. Hiszen nem az étkezés a fontos ezuttai, hanem az, hogy minél töb- , ben legyenek jelen s a közvacsora is a nemes cél « szolgálatában álljon. ^ Minden városban óriási hatású és sikerű volt a TEVÉL ünnepe. Meg vagyunk róla gyö- j ződve, hogy Békéscsabának is felejthetetlen szép i napja lesz junius huszonhetedike. fl Az AEGV közgyűlése. Csütörtökön, 7-én tartotta az Alföldi Első Gazdasági Vasút R. T. közgyűlését, melyen 14-en 4 jelentek meg 7303 részvény képviseletében. A gyűlésen Szegedi Kálmán, a részvénytársaság alelnöke elnökölt. Jelen voltak : gróf Wenckheim József, dr. Deimel Sándor Békésmegye alispánja, Beliczey Géza, Hervay István Csanádmegye alispánja, dr. Bertcihy István Békéscsaba polgármestere, Ádám Gusztáv főmérnök, Biró Albert, * Szalay Gyula, Karcsay István, Takács Dénes, ' Meixner Frigyes, Faludy Béla és Reisz Hermán. Első pontja volt a tárgysorozatnak az alapszabályok módosítása. Kimondották a részvénytársaság székhelyének Aradról Csabára való áthelyezését és elhatározták a szükséges lépések megtételét aziránt, hogy a részvénytársaság cége a gyulai törvényszéknél bejegyeztessék. Az alap- . szabály módosítás leginkább csak aprólékos for- 1 maságokra terjedt ki. 1 Megállapította a közgyűlés az igazgatóság névsorát, mégpedig az eááigi igazgatósági tagok meghagyásával, minthogy az erre vonatkozó iratok Aradon vannak s jelenleg megközelithetetlenek. Fontos pontja lett volna még a gyűlésnek az Arad-Csanádi Egyesült Vasutakkal kötött | üzemkezelési szerződés felbontásának kérdése. 1 Ennek a letárgyalását azonban elhalasztották a 1 legközelebbi közgyűlésre, amikorra a cégbejegyzés már befejezett tény lesz s az annak megfelelő törvényes keretek szerint történhetik majd meg a szerződés felbontása.