Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-16 / 62. szám

Békéscsaba, 1920. junius ló. Szerda mBS!&&BM33BMmma /. évfolyam 62. szám. v } Szerkesztőség és kiacíóhivcta!: Békéscsabán, Szent István-tér 13. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér M nagy tülekedése elcsitult. H tiszántúli kerületek nagy része megválasztotta képviselőit, fontos feladatot bízván reájuk, nagyobbat, mint amilyen valaha várt a magyar országgyűlés tagjaira. T\ győztesek örömmámorát irigykedve látják, jelöltjeik megbukását hazafias aggodalommal veszik tudomásul a vesztes pártok- De e kc.-erü érzésíjéi egyébb nem szabad, hogy uralkodjon a lelkekben. T\ legyőzötteknek férfias komolysággal, de elveiket fel nem iva, tudomásul kell venniök ezt az eredményt és a köz érdekét szem előtt tartva, nem szabad akadályt gördíteni a munka elé, amelyet a győzök meg akarnak valósítani, — mindaddig, inig ez a munka nemes, ameddig ez a nemzet és a kerület érdekében áll. Békéscsabán is eldűlt a harc Nem ugy, ahogyan mi akartukLapunkban küzdöttünk 13uíiu Ziladár megválasztása ellen, mert a múltban anynyira exponált politikus volt a Károlyipártban és a forradalomban, hogy nem tartottuk alkalmasnak arra, hogy az újjáépülendő Magyarországban ismét vezető politikai szerephez jusson. Ezt a róla alkotott véleményünket igazolta Balla a választási küzdele^en használt meg nem válogatott eszközeivel. Még az osztályharc üszkével is vigyázatlanul játszott, ugy beszédeiben, mint falragaszain. Minden támadásunk a képviselő jelöltnek szólott. Ma Balla Aladár Békéscsaba minden polgárának képviselője. Mi részünkről a mai nappal lezárjuk a multat és várakozással tekintünk képviselői működése elé. Ha képviselői működésében olyan tevékenységei, fáradhatatlanságot, kitartást és ötletességet lanusit a keresztény és nemzeti Magyarország újjáépítésében, amilyet kifejtett saját érdekében a választási küzdelemben, ha mi feltevéseinkben és hazafias aggodalmainkban kellemesen csalódtank: elismerésünk az övé. (zivdrjuk a képviselőtől, hogy miután a választási küzdelmek elültek, működésével osztályellentéteknek nem fog tápot nyújtani és a forradalmat megelőző és a forradalmi időkben elkövetett tévedésein okulva, nem ragadtatja magát szélsőségekre és jóhiszemüleg sem hóáoi be semmiféle bomlasztó iránynakReméljük, hogy most már tudatában lesz annak az óriási felelősségnek, mely a nemzetgyűlés minden tagjának vállára nehezedik és nemcsak a nemzetgyűlésen, de választó kerületében is, minden szava és minden ténykedése arra irányul, hogy a mesterségesen szított osztályellentéteket ej^imítsa, a rendet és belső békét megszilárdítsa s azokat is megnyerje magának, akik tisztán hazafias aggodalomból ellene küzdöttekUgy legyen! RnscEKBaaoDBitSLiiBiEabEQBeiesQiiaaHao vagy jug&s&Mv 7 • Állapotok 3>x ^Sszuk. f ítSt íer>iUs>t0kcn. Békéscs.iba, junius 15. Egyik jugoszláv iskolában (mely nemrég magyar volt még) a látogató horvát főigazgató megkérdezte a gyereket. ^ — Mondd meg neke hol fekszik Zombpf 7 — Bács-Bodrog megyében — válaszolta a fiu. — Helyes, de melyik országban ? — ? — Szóval nem tudod.-No te másik! ? Egyik sem tudja. Megkérdezi a következőt. Az se tudja. Az egész osj j'vt megkérdezi a főigazgató, de nem akad egy sem, akinek a Jugoszlávia szó kicsússzék az ajkán. Más kérdést tesz fel tehát. Mit jelent az a három betű: S. H. S. (Szerinte: Szerbska Horvatska Slovenska). Egyik magyar fiu erre felugrik. — Én tudom. Annyit jelent, hogy: Siess, Horthy, siess! Dühbe jön a főigazgató. — Hogy mersz ilyet mondani, kölyök! Becsukatlak ! — Kérem — válaszolt a kérdezett — én is csak ugy hallottam. A rendőrkapitány ur mondta! Igy a tanügyben. Nem csoda, ha az átvedlés Jugoszláviában vagy Szerbiában lehetetlen. A szerBek például a megszállás után zár alá vették az összes részvénytársaságokat és biztosokat küldtek ki a mérlegek ellenőrzésére. A számadásokat Belgrádba kell beterjeszteniük, ahol ha megfelelő nyelven referálják et azokat, azonnal jóváhagyják. A szerbek inkább szeretik a szinmagyarokat, nrfht a magyarországi szerbeket és illetékes fórumokon már többször ha-goztatták, ha ismerték volna a magyarokat, sohse háborúskodtak volna velük. h s ü a n K : !OB3iB<iBaiaiiaafiiEg8BiiiiaBiiii az Az árdrágítók elleni Javaslat a tegnapi nemzetgyűlésen. Délelőtt háromnegyed 11-kor Rakovszky István elnök nyitotta meg a nemzetgyűlés tegnapi ülését. I\ napirend első pontja Hentz József képviselő mentelmi ügye lett volna, letárgyalását azonban el kellett h lasztani, minthogy Nikolényi István, az ügy előadója nem jelent meg az ülésen. Az árdrágítók elleni javaslatot Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ismertette, majd Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter szólalt fel. Az árdrágítók elleni törvénytervezettel kapcsolatban a drágaságról is szólott, melynek megszüntetését elsőrendű fontosságú kötelességének tartja. Fejtegette a drágaság okait s az ellene már eddig megtett intézkedéseket. Elmondta, hogy a kereskedelem terén minden irányban a lehető legerősebb korrupció folyik, amely csak a legszigorúbb eszközökkel irtható ki. A kormány először békés eszközökkel akart küzdeni a drágaság ellen. A pénz lebélyegzésével is a drágaság letörése volt a célja. Sajnos, azonban, nem érte el a remélt eredményt. A drágaságot ma is zavartalanul fokozzák az árdrágítók és a láncosok, akik ellen első kötelessége a kormánynak a lehető legszigorúbb intézkedéseket életbe léptetni. Ugyanitt tartja szükségesnek kiemelni a bírák nyomorúságos helyzetén való javítás fontosságát. Minden lehetői el kell követni, hogy a birák önzetlenségét és elfogulatlanságát ne veszélyeztesse nyomorúságuk elviselhetetlen volta. Sürgősnek tartja annak a javaslatnak a letárgyalását, mely a birák sürgős segítségre váró helyzetéi tárja fel s mely a ház elé van már terjesztve. Az árdrágítókkal szemben különben leghatásosabb büntetési nemnek tartaná, ha vagyoni csapással sulytanának minden bűnöst, mert ezáltal anyagi szempontból nem tartanák érdemesnek az árdrágítók a további működést, mert nem fizetné ki magát az árdrágítás. Rakovszky elnök ezután bejelentette, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter válaszolni fognak a hozzájuk intézett interpellációkra. Pallavicini a cenzúráról beszélt. Hangoztatta, hogy a cenzúra önkényeskedik és nem eléje tűzött közérdekű szempontok szerint dolgozik. Ot perc szünet után folytatták az árdrágítók elleni javaslat tárgyalását. Ferdinándy igazságügyminiszter a botbüntetésre vonatkozó javaslatot ismertette. Hatálya csak egy évre terjed ki, melynek lejártával önként fogja hatályát veszteni. A botbüntetés csakis férfiakon lesz végrehajtható és a végrehajtás előtt minden elítéltet orvosi vizsgálatnaií kell alávetni. Legfeljebb 25 botot szabad rámérni az elitéltre. A legkisebb botbüntetés felnőtteknél 10 bot, kiskorúaknál 5. Ha a büntetés végrehajtása közben észlelhető, hogy az az elitéltnek egészségi állapotát károsan befolyásolja, azonnal be kell szüntetni. A végrehajtás különben a bíróság ér ügyészség egy-egy kiküldöttjének jelenléte mellett hajtandó végre. Homonnay Béla nemzetgyűlési képviselő szólott ezután a javaslathoz. Helyesli a drákói szigor alkalmazását az árdrágítók ellen. Még a botbüntetést sem tartja magában elegendőnek. Követeli, hogy minden árdrágító nyakába egy táblát akasszanak ezzel a felirattal: „Árdrágító vagyok, 25 botot kaptam." Az ütlegekkel pedig nem szabad szűken bánni. Inkább többet, mint kevesebbet, de 25-öt mindenesetre biztosan. A Ház egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Gyilkosság !Wlá tyásföldön. Budapest, jutiius 15. Az elmúlt éjszaka Mátyásföldön borzalmas gyilkosság történt. Hinóra Andrásné 40 esztendős özvegy trafikosnét baltával agyonverték és lakását kifosztották. A tettesek kézrekeritésére megindult a nyomozás. Ujahh tü-merénylet. Budapest, junius 15. Gróf Dégenfeld Imrét tűvel megszúrták villamoson való utazása közben. Könyebb operációt hajto.tak végre rajta. Állapota már nem veszélyes.