Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-29 / 124. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 29. Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési, árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A kormányzó Irta Zsilinszky Endre A kormányzó állása, hivatása és hatalma minden magyar ember széme előtt éles körvonalakban kell, hogy álljon és pedig közjogi, történelmi, politikai és társadalomélettani vonatkozásaiban egyaránt. A kormányzó állása, hivatása és hatalma az a hid, mely átvezet a nemzeti bukás innenső partjáról a belső megújhodás és kiépülés túlsó partjára. A \magyar nemzetgyűlés legelső ténye az volt, hogy visszaállította a királyságot, mint államformát. Második ténye pedig, hogy kormányzót választott. Kormányzót választott, nem nádort s ezzel közvetve kiemelte, hógy nem a király távolléte, hanem a királyi méltóság szünetelése az alapja e döntésnek. A kormányzó a magyar közjogban és a magyar történelemben sokkal több, mint a nádor: nem helytartója a távollevő királynak, hanem valóságos államfő; hatalma közvetlenül a nemzettől való. Horthy Miklós kormányzó sem IV. Károly helyettese, amint azt a szélső legitimisták feltüntetni szeretnék, hanem a magyar állam egyetlen törvényes és mindenekfölött álló feje. A jövendő király személyének kérdése nem puszta alkotmányjogi, hanem egyben eminens politikai, mindenekelőtt pedig külpolitikai kérdés is. Mig Magyarország a világpolitikában újra meg nem találja a maga történelmi hivatásának megfelelő helyet — már pedig arról ma szó sem lehet — addig a királykérdésben sem foglalhat határozott állást. Annyit azonban már most le kell szögeznünk s ezt nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy országunk sorsát, egész jövendőjét már közjogi formáknak, nem dobhatjuk oda martalékul! Sajnos azonban, a nemzetgyűlés nem nézte kellő történelmi és világpolitikai távlatból a kormányzó nemzeti hivatását, mikor az ideiglenes államfői hatalomról szóló törvényt hozta. A mult kicsinyes alkotmányosdija ismét úrrá lett a lelkeken s a nemzetgyűlés bizony túlságosan szükszivüen és szűkmarkúan szabta meg a kormányzói hatalom körét. Az ország belső és külső politikai helyzetének, de az ősi magyar alkotmány szellemének is megfelelő megoldás az lett volna, ha a nemzet a kormányzót az ideiglenesség mellett teljes királyi hatalommal ruhá«ta volna fel, sőt még a rendes királyi hatalomnál is teljesebbel. Mert az ország állapota is rendkívüli, a jövő feladatai is rendkívüliek. Sokan vallottuk ezt kezdettől fogva s ime a nemzetgyűlés már eddig is kénytelen volt az élet nyomása alatt foltot tenni első törvényére: kiegészíteni a kormányzó államfői hatalmát a korlátlan házfeloszlatási joggal. A közjognak kell az élet belső erői után igazodnia, nem megfordítva. Minden forradalom, még az is, amelyen valóban uj élet-sarjad, a társadalom szerveinek szétesése. A forradalmat követő konszolidáció pedig elképzelhetetlen e széteső részek hatalmi ősszemarkolása nélkül. Ilyen ősszemarkoláshoz azonban a rendesnél nagyobb centripetális erők kellenek. Az élet előtte jár a formának s igy kellett történnie, hogy a magyar kormányzó hivatása és jelentősége túlnőtt azon a körön, melyet neki a nemzetgyűlés kiszabott. A forradalom együtt jár a pártpolitika szélsőséges tultengésével. A forradalmat közvetlenül követő átmeneti idők pedig együtt járnak a pártpolitika visszaszorításával s a végrehajtó hatalomnak előrenyomulásával. Ez utóbbi pedig közelebbről az államfői hatalom jelentőségének megnövekedését, az államfő, a kormányzat és a hadsereg teljesebb egységét s a kormányban üresfejü és üresszivü pártpolitikusoknak képzett szakpolitikusokkal való felváltását jelenti. Ez olyan társadalomélettani törvényszerűség, mely ellen nincs apelláta. Ez az irány, melyben haladnurik kell. Nagy bel- és külpolitikai feladatok előtt állunk. Egységes munkára, egységes cselekvésre képes Magyarországra van szükségünk. A pártpolitika fölött álló örök magyar állameszme országunkat a világpolitika sodrába bekapcsolni hivatott államrezon és akarat s a cselekvőképes uj Magyarország ma a kormányzóban testesül meg. Nem lesz téli háború Végleges a lengyelek győzelme - Merényletek Trockij és Lenin ellen - A csehek fegyverben Lembergnél is folyik a visszavonulás Varsó, aug. 28. Félhivatalos jelentés szerint a lengyel győzelem feltétlenül végleges. Rz orosz hadsereg kebelében észlelhető bomlási processzus meggátolhatatlanul fejlődik. R. zsákmányolt hadianyag mennyisége rengeteg nagy s a naponta ejtett hadifoglyok száma átlag tízezerre tehető Rz oroszokra nézve komplikálja a helyzetet az a körülmény, hogy a visszavonulás útját több fontos ponton sikerült elvágni a lengyeleknek. Berlin aug. 28. Rz oroszok minden erejüket megfeszítik, hogy eredményes ellentállást fejthessenek ki a feltartóztathatlanul előnyomuló lengyel csapatokkal szemben. R vilna-baranovicsei vonal felé nagy erősítéseket csoportosítanak és ujabb korosztályokat mozgósítanak. Heisingfors, aug. 28. Oroszországban teljes a felfordulás. Péter vár ott a hangulat határtalanul izgatott. Az utóbbi napokban Lenin és Trockij ellen több merényletet követtek el. Prága, aug. 28. A cseh politikai közvélemény a semlegesség mellett szól a lengyel-orosz háború kérdésében. A határ mentén azonban készenlétben állanak a csapatok arra az esetre, ha az oroszok be akarnának hatolni Csehország területére. Varsó, aug. 28. A lengyelek egy orosz propagandavonatot fogtak el a mai napon, mely magyar és cseh nyelvű röpiratokkal volt megrakva. - A rakomány legnagyobb része tüz martalékává lett. London, aug. 28. Az oroszok a lembergi frontszakaszon is megkezdték a nagy visszavonulást, pedig némely katonai körökben az a vélemény volt elterjedve, hogy itt nagy ellenoffenzivát terveznek s áttörést fognak megkísérelni. Brücken, aug. 28. Az orosz hadsereg semmiesetre sem állhat élébe a téli hadjáratnak. A szovjetkormány lépéseket tesz aziránt, hogy a béke még a tél beállta előtt _ feltétlenül megköthető legyen. Vitézi telkek Földet kapnak a vitézek Megjelent az adományozási rendelet Budapest, aug, 28. R Budapesti Közlönjj mai száma közli a kormányzó földbirtokadományozási rendeletét, mely szerint a háborúban kitüntetett vitéz katonák telkeket fognak kapni. R telkek kisbirtokok, illetve kissebbszerü középbirtokok lesznek, melyeket részint egyes nagybirtokosok, részint pedig testületek fognak adományozni, Karczag és Kecskemét városok nemes példáját követve. R megadományozottaknak bizonyos szlogálatokra kell kötelezniök magukat a társadalmi rend és béke mindenkori megóvása érdekében. Rz adományozásnál tekintettel lesznek a megadományozandók múltjára s eddigi magatartására. Gondoskodik a rendelet arról is, hogy a telek a megadományozott birtokában maradjon. Kimondja, hogy a vitéztelek el nem idegeníthető s kölcsön is csak beruházási célokra vehető fel rá. Örökösödésnél is oszthatatlan s mindig.'az elsőszülött fiúra száll a megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel együtt, fi-utód hijján az elsőszülött lány férjére. R vitéztelkek tulajdonosai jogosultak a vitéz jelzőt használni családi nevük előtt. Túlzott híresztelés Kopenhága, aug. 28. Minden i túlzott hirrel szemben a leni vezérkar megállapította, hogy e 27-ig 70 000 orosz fogoly, 1 gépfegyver és 200 ágyú került 1 gyei kézre. Oláh bizottságok Budapesten Budapest, aug. 28. R korm rövidesen nagyfontosságú belf tikai közléseket fog nyilvánossí hozni a Budapesten időző oláh lomáciai bizottsággal folytatott sí folyamatban lévő tárgyalásairól. Rövidesen Budapestre érkc egy oláh gazdasági bizottság melynek szintén rendkívül for szerepe lesz. Oroszok menekülése Berlin, aug. 28. R Matin egy lentése szerint az orosz hadak jesen felbomolva és rendellenül nekülnek a Nyemen felé, ahol talmas orosz erősítések épülnek oroszok ezen a vonalon fog megállani. Lengyel bandák üzelmei Berlin, aug. 28. Friedensh városát néhány egybegyűlt lene banda tegnap éjfélkor megtámai R támadásokban 300 rendes 1 gyei katona is résztvett. Nagybányai Horthy Mikiéi • Minden magyar ember isme nevet. — Minden hazáját, szeret jobb jövőben bízó magyarnak he sebben ver a szive ennek hallat mert a Horthy név már magas fogalom, melyben benne lüktet megtépett, megalázott,, agyongyö szegény országnak minden hite, ménysége, nemzeti vágya, szent rekvése. Horthy Miklós neve a ratot, munkát, megujhódást, tisztul jelent, nemzeti vágyak teljesülé feltámadást egy ujabb, dicsősé ezer évre. Ezért válik ünnepli áhihatossá, büszkévé, dacossá s vünk, ha e szót kimondjuk: Hor Miklós. ÉS mLkedden olyan szerencsé: lehetünk, hogy szemtől-szembe 1 hatjuk azt a kivételes nagyság rendkívüli egyéniséget, aki e csillc névnek viselője. A Kormányzó Ö Főméltósága néhány órát itt i falaink között. Érthető izgalomr várjuk mindnyájan ezt a napot, m magasztos, hazafias, boldog ünne lesz ennek a városnak, amelyr módjában lesz tanúbizonyságot tei hazafiúi szeretetéről s a FőméltóSc / Ur iránt való mélységes tiszteletéi Ugy gondoljuk, szívesen Iái kötelességünket teljesítjük, amil Horthyt váró közönségünknek ha csak nagy vonásokban is — mondjuk az ország legelső embe nek életrajzát: Nagybányai Horthy Miklós csője itt ringott az Alföldön. liklós b dön. Ke