Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-28 / 123. szám

/. évfolyam 123. szám. Békéscsaba, 1920. augusztus 28. Szombat KanmNHB^BBKnSBHEKffiBSV^XaKB&SflraiHKEmnhSVnBBBnMMB i in! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér V A zsoldosok A nagy áradat megindulásakor, mikor minden gát szakadt s a piszkos hullámok átcsaptak felettünk is, könnyű volt nekik, az égve lobogó fáklya apró szennyes szurokcseppjeinek sisteregve a viz szinén táncolni. Mikor Magyarországon a végső kimerülésben a pihent zsidókarmok belemélyedtek a nemzet szivébe, hogy kimarják, kiegyék helyéből, könnyű volt oláhnak, szerbnek s a csehek hordáinak „rendet csinálni". Most azonban levizsgáztak. A ma tényei bennünket igazolnak és megszégyenítik a nyugati hatalmasokat, akik vakok voltak és szövetkeztek az erdei rablók fegyvereivel. Ha tudnának még, ma pirulniok kellene 1 Letiportak, elevenen sirba tettek bennünket és elakartak pusztítani a föld színéről, hogy még hírünk se maradjon. Meg akartak semmisíteni, kiakarták oltani az életünket és elvették mindenünket, hogy meztelenül taszítsanak ki majd dideregve megfagyni az irgalmatlan télbe; mintha nem mi lettünk volna, akik egy ezredéven át nem zsoldért, hanem vérünk árán védtük őket! . . . És mintha nem ők lettek volna, akik egy ezredéven át csodálattal néztek reánk, Nyugat sziklavárára 1 A történelmet félrerugták, a multakat elfeledték kapzsiságukban, a magyar vért megszennyezték, a sziklavár köveit széthordatták és zsoldosokat fogadtak helyébe. Banditákat, akik jók voltak jó pénzért egy ártatlan, fegyvertelen népet kirabolni, egy védtelenül nekik kiszolgáltatott országot kifosztani és felgyújtani, de mikor kelet felől kigyúltak a vésztüzek s elkövetkezett volna a tettek ideje, mikor fegyverbe kellett volna állaniok, hogy megszolgálják a zsoldot uruknak, a hatalmas Nyugatnak, mely azért bérelte fel őket, hogy sáncot álljanak a szétdúlt bástya helyett, akkor az erdők alatt összebújtak a bozontos haramiák és alattomban kifőzték az árulás tervét, majd szennyes fegyvereiket nyiltan gazdájuk ellen köszörülve várták, amig hozzájuk ér az áradat, hogy beleolvadjanak s ússzanak vele tovább, a védtelenül hagyott kapukon át be a nagy Városba kihasználni a kínálkozó ujabb rablási alkalmat. Mikor Magyarországon felborult a rend, oláh, szerb és cseh versenyt futottak „menteni", ami még menthető volt és nagy jelentéseket küldtek a „véres harcokról", melyekben óriási „áldozatok árán" „leverték a magyar bolsevizmust. Napokkal ezelőtt pedig, mikor az oroszok nagy tömege felhőként közeledett s feltartózhatatlannak látszott, oláh, szerb és cseh egymásután fordultak keletnek bebizonyítani törpe voltukat s jellemtelenségüket, melyre ugyan hiába épített a bölcs ántánt. A világ uj meglepetésre számíthat Enver pasa Moszkvában — A Kelet uj háborút akar Közös hadiakció Anglia ellen Berlin, aug. 27. Itteni ántántkörökhöz az az értesítés érkezett, hogy Enver pasa hat rosszul sikerült kísérlet után átjutott a harctéren és Moszkvába érkezett. Enver pasa a német kormány tudta nélkül Berlinben tartózkodott, mióta első moszkvai útjáról visszatért. A pasa célja az öt istenítő középázsiai népek egyesítése az oroszokkal és döntő hadjárat megindítása Anglia ellen Enver utja mesékbe illő kaland. A pasa csodálatraméltó hidegvérrel siklott ki az őt üldöző angolok kezéből és egy kis repülőgéppel jutott át az orosz határon. Moszkvában a bolseviki vezért a mohamedánok belső ázsiai küldöttségei fogadták és a szovjet-kormány azonnal népbiztosává nevezte ki. A nagy orosz katlanban tehát újra nagy tervek főnek, melyek keserves meglepetést hozhatnak nemsokára. Á 'FEKETE VÁLTÓ Sztupka beszéde — Pofőnyi ujabb vádirata a honvédelmi minisztériumban — A Tisza-pör mai tárgyalása Budapest, aug. 27. A Tisza-pör mai tárgyalását a tárgyalásvezető ügyész azzal nyitotta meg, hogy erélyesen tiltakozott azok ellen a vádak ellen, melyekkel még most is következetesen illetik a hadbiróságot. Majd Sztupka őrnagy beszélt : „Nem tudom, meddig fog még szabadon folyni a rágalmazások áradata ellenem. Tudomásom van róla hogy megtorlatlanul szovjetbiróságnak nevezték a hadbiróságot s azt híresztelik rólam, hogy kikeresztelkedett zsidó vagyok. Megnyugtatok mindenkit, hogy bár közepes polgári családból származom és családfámat csak negyedíziglen tudom visszavezetni, mint őseim, magam is buzgó katholikus vagyok feleségemmel együtt s mindketten kongreganisták vagyunk. Azt mondják, hogy megfizettek a zsidók, hogy rajtam keresztül eltegyék láb alól az intranzigens irány vezetőit és megsemmisítsék a keresztény irányzatot. Erre csak azt válaszolom, hogy mindazoknak, akik ezt hangoztatják, annyi boldogságot kívánok egész életükre, amennyit én kaptam és kapok ezért a tárgyalásért. Ismerem az ellenem megindított hajsza fázisait. Ismerem azt a bizonyos röpiratot, amely nevemet az utca elé vitte és láttam ma megállni Friedrich István újonnan fényezett autóját a honvédelmi minisztérium előtt, amelyen dr. Polónyi Dezső, Friedrichnek védője vitte benyújtani ellenem az ujabb vádiratot. • Tudom, hogy mit jelent ez a harc, pláne akkor, ha olyan ravasz ember irányítja, mint dr. Polónyi Dezső, aki annakidején Károlyi Mihálynak is védője volt. Ismerem a harc mozgató erőit és tudom, hogy a Tiszagyilkosság egy fekete váltó, amelynek kibocsátója: Kéri, Fényes és Friedrich, elfogadója: Károlyi Mihály, forgatója pedig a Nemzetitanács volt. Tudom mily vádakkal igyekeznek erkölcsileg tönkreteni. Azt is tudom, hogy ez nem fog sikerülni s arra az esetre láb alól való eltevésemről alkudoznak, még a helyet is tudom, hogy hol. Válaszom csak az, hogy ha ebben a hazában mindenkinek el kell pusztulnia, aki hozzá mer nyúlni a Tisza-perhez, ám legyen, állok elébe én is végzetemnek — az igazságért!" Sztupka szavai mély hatást tettek a hallgatóságra s a jelenvoltakra. Majd a kihallgatásokat kezdték meg. Első tanú Uiain Ferencz dr. Almássy Denise grófnő képviselője volt. Nyolcvanezer orosz szökevény Pdris, aug. 27. A német határon eddig mintegy 70—80,000 orosz katona szökött át, akiknek a lefegyverzése folyamatban van. Berendezkedés a vilna-koweli vonalon Varsó, aug. 27. Az orosz hadsereg legnagyobb részében teljesen felbomlott a rend s az egységek rendszertelenül özönlenek a Vilna—Kowel-i vonalra, ahol az uj védelmi állásokat rendezik be. Szemle (F.) Kaptam a következő levelet: Tekintetes Körösvidék kiadóhivatala! Engedje meg, hogy zavarom e pár szóval. Miután olvastam, hogy a gimnáziumi iskolában a zsidógyermek kétszeri tandíj mellett járhat iskolában. Mint én egy szegény anya, kinek a férje ezerkilencszáztizenhatban elesett a harctéren. Most kérdem, abból a kevés segélyből, amit kapok, képes vagyok-é én tanitatni ? Címem nem írom meg, miért is háborgatnám. Arra kérem a Körösvidékibe a tanácsot kiírni, mert úgyis minden nap megveszem az újságot. Fogadja hálás köszönetem fáradozásáért. Mély tisztelettel Egy özvegyasszony. Asszonyom, ez a kérdés nagyon egyszerű megoldást hord magában. Ön tanácsot kér. Hát miért akarja fiát minden drágaság dacára ügyvédnek vagy orvosnak taníttatni, mikor Magyarországon ezekből úgyis annyi túlságosan sok létezik. Lássa, ez az a pont, ahol a demokratikusság homlokkal rohan szembe a zsidók érdekeivel. Ha fiát iparos pályára küldi, higyje el, többet ér el, mint igy, hiszen inassága alatt is keres annyit, mint akármennyi ügyvéd. Ezt akarjuk mi elérni. Azt, hogy a zsidók ne sajátítsák ki maguknak a szellemi pályákat, hanem vegyenek a kezükbe kalapácsot is. Elhiheti, hogy az iparos vagy a munkás legalább ér annyit, mint bárki és mert Magyarországon ezeket eddig lebecsülték, azért vagyunk ott, ahol újra kezdhetjük az ország építését. A külföldön például nem okoz botrányt, ha egy miniszter fia „közönséges" iparossegéd: nálunk ezt társadalmi hibának minősítették. Hogy hova vezetett ez a társadalmi hiba, láthatjuk. Tessék tehát fiát bármely iparospályára adni és meglássa, ezt a lépését sohse bánja meg. * A Körösvidékben a napokban cikk jelent meg, melyben megírtuk, hogy egy Békéscsabáról a felvidékre ment ember azt híresztelte, hogy itt a tótokat sorba verik agyon. Ma kaptam egy levelet Mispál Frigyes erzsébethelyi gyógyszerésztől, melyben ezeket irja: Kezembe véve ma keltezett b. lapjukat, olvasom „Békéscsaba sorsa a felvidéken". Rögtön fogom a tollamat, hogy ezen cim alatt leközölt híreket én is megerősítsem, t. i. én