Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-08-25 / 120. szám
Békéscsaba, 1920. augusztus 25. Péntek I. évfolyam 1 22 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, négyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A lakásínség Van lakáshivatal, van lakbérleti bizottság, van panaszbizottság, de nincs lakás, illetve nincs kiadó lakás. A konszolidáció útjára lépett társadalom eddig meg nem oldott, legégetőbb, legsürgősebb kérdése a lakáskérdés. A kormány megpróbálta megoldani a bevándorlók kiutasításával, de vagy nem tudja, vagy nem akarja teljes szigorral végrehajtani rendeletét. Pedig a nemzeti és gazdasági tekintetben káros elemek kiutasításával sok lakás felszabadításán kívül azt a célt is elérné, hogy gazdasági és kereskedelmi életünk megtisztulna parazitáitól, az árdrágító, láncos jött-mentektől. Mi ugy látjuk, hogy semmi más nem segíthet a lakásínségen, mint a lakások szaporítása, tehát az építkezés. De ki építsen a mai drágaság mellett ? Maga az állam nem mer hozzáfogni, valószínűleg azért, mert nem találja meg a számítását. Ma a lakáshivatalok állapítják meg a házbéreket, ennek alapja pedig a háború előtti lakbér, az időközben megjelent kormányrendeletekben megengedett százalékokkal megemelve. Az igy megállapított lakbérek öszszege azonban oly csekély, hogy egy-egy olyan városban, mint Békéscsaba, a községi pótadót és a fenntartási költségeket alig fedezi, nemhogy még a befektetett tőke kamatozására is maradna valami. Ezt, mint valóságos igazságot, leszögezzük, nem azért, mintha a meglevő lakások lakbérének emelését tartanánk szükségesnek. Ez távol áll tőlünk. De nem látunk más módot a lakásínség leküzdésére, csak az ujabb építkezéseket. Ezt kell lehetővé tenni. Erélyes és okos kormányintézkedéssel ez keresztülvihető. Mindenekelőtt a magántőkének keil lehetővé tenni az építkezést. Rendelje el a kormány, hogy az újonnan épült házak lakbérét a lakáshivatalok az építkezési összeg bizonyos százalékában állapítsák meg, hogy a befektetett tőke megkaphassa a tisztességes kamatját. A városok pedig minden uj háznak biztosítsanak az állam példájára hosszabb községi adómentességet, hogy a pótadó terhével se lehessen a lakásokat drágítani. A jómódú, vagy jól kereső emberek szívesen fognak a szebb és uj lakásért nagy házbért fizetni, ez által mostani olcsó lakásuk felszabadul a szegényebb tisztviselők, munkások és menekültek részére. Lássuk be végre, hogy a lakáskérdés elsősorban gazdasági és nem közigazgatási kérdés, ezt tehát csak gazdaságilag lehet eredményesen megoldani. A mai lehetetlen drágaság és folytonos áremelkedés mellett a gazdasági kérdések megoldása a legsürgősebb. Ha ezen a téren nem történnek hamarosan megfelelő intézkedések, lehetetlen a belső megerősödés és a rendezett állapotok megszilárdulása. A gazdasági bajok hordják magukban a legveszedelmesebb robbanó anyagokat. Ezeket pedig nem lehet ártatlanokká tenni hazafias jelszavakkal, hanem egyedül a bajok megszüntetésével, vagy legalább enyhítésével: gazdasági vonatkozású intézkedésekkel. Kevesebb közigazgatási és több közgazdasági tevékenységet várunk ! K. sorsa a felvidéken Kicsoda az álhirterjesztő ? Kutassa ki a rendőrség Békéscsaba, aug. 24. A mult héten érkezett haza Cseh-Szlovákiából egy a bútoraiért kiment tanítónő. A föltétlenül szavahihető asszony végtelenül bosszantó híreket hozott és többek közt megemlítette, hogy az egész felvidéken elterjedt hirek azt mondják, hogy Békéscsabán üldözik a tótajkuakat, ütik, verik őket, ahol lehet és annyira mennek, hogy a csabai tótok az utcára sem mehetnek ki. Ezt a rémhírt a felvidéki sajtó minden lapja átvette, ezeknek pedig hir szerint egy Békéscsabáról nemrég a felvidékre került tanító adta le. A lázitó hazugság megtorlatlanul nem maradhat és kérjük a rendőrséget, nézzen utána, ki az illető hazaáruló, aki nem átallotta elősegíteni a magyargyalázó bécsi zsidók munkáját. Állandó előnyomulás a lengyel fronton Megsemmisített hadosztályok Varsó, aug. 24. Posenből jelenti a lengyel vezérkar: Az északi fronton a napokban minden oldalról bekerített orosz hadosztályok vehemes erejű ellentámadást és szuronyrohamot intéztek a 102. lengyel hadtest ellen. Bár az áttörés nem sikerült, néhány ezredünk megsemmisült. Megállapítottuk, hogy a kozákok a fogoly lengyeleket a legembertelenebb módon végzik ki; A 18., 58. és 59-ik orosz hadosztályt csapataival teljesen szétvertük, egyúttal egy hadosztálytörzset és rengeteg hadianyagot és 103 ágyút zsákmányoltunk. Lomnát elfoglaltuk. Rz oroszok vesztesége óriási. Ugyancsak bevettük Bielostokot és Brestlitovskot is. A Kamionka-Strumilovka vonalat csapataink elérték. Lembergtől keletre őrületes hévvel folyik a harc. A szövetségesek mérsékelik a lengyeleket Páris, aug. 24. R francia és angol kormányok jegyzéket intéztek a lengyelekhez azzal a tanáccsal, hogy hagyják abba a háborúskodást és kössenek azonnal békét az oroszokkal. R lengyel kormány az ajánlatot azzal utasította vissza, hogy ha a szövetségesek elmulasztották a katonai beavatkozást Lengyelország javára, ne akarjanak most fél gyanánt működni. R lengyelek addig nem. állnak meg, mig az oroszokat teljesen le nem verték. B'Annoncio fia gyilkos lett Róma, aug. 24. D'Annuncio fia, aki Rómában egy hadnagygyal szövetkezve meggyilkolt egy énekesnőt, Fiúméba menekült atyja védszárnyai alá. Lukasichot kihallgatták Budapest, aug. 24. A Tisza-pör mai tárgyalásán Lukasich bárót hallgatta ki a hadbíróság. Lukasich semmit sem tud a gyilkosságról, de elmondta a végzetes napon vele történt eseményeket, hogy mint diktálták reá a hivatást, mint katonai parancsnokra, hogyan szökött meg az Astóriából, hol a nép halálra kereste. Utána Ilosvay Gusztávot, a határrendőrség volt országos felügyelőjét hallgatták ki, aki bebizonyította, hogyan nyomták el hivatalosan a Tisza-íigyben megkezdett nyomozást annakidején. L efegyverzett oroszok Berlin, aug. 24. Eddig 12 ezer oroszt fegyvereztek le a német határcsapatok. Az oroszok valamenynyien átlépték a határt. Szemle (F) A Friedrich-ügy még nincs befejezve, csak annyit állapithatunk meg, hogy a magyar történelem legnagyobb pőrében ismeretlen és háttérben lévő egyének lasszót dobtak néhány vallomással nem is sejtett nagy politikusok nyakába. Most, amikor egy év óta leginkább ráutalódtunk a teljesen hiányzó nagy emberekre, mindenkit torkonragadnak, aki az ország érdekében valamit is tehetne. A kivetett lasszó azonban alighanem visszacsapódik és kupánteremti a tulajdonost. Ugyanis a Tisza-pörben uj fordulatot lehet megállapítani. Visszafelé megy az egész, nem előre és valószínű, hogy újra kell kezdeni az egészet, mert a vádlottakból az igazat még mindig nem vették ki és a főmatador Dobó, későbbi időkre tartogatja rettenetes titkát. Világos az egész pör folyamata, melynek eddigi célja talán nem volt egyéb, mint egyesek beáztatása. Hogy a kérdés mennyire országos, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kabinetben és a Házban uralkodó Tisza-láz és a közvélemény kevertsége. Kezdjük hát elülről a dolgot. A házigazdák egyrésze, különösen a nőnemű fajtája, még mindig nem látja be, hogy a lakó is ember. Sőt sok esetben sokkal külöinb ember nálánál. Előfordult, hogy a háziasszonyok legújabban verekedési mániát kaptak, mert minden elképzelhető uton kellemetlenkednek lakóiakkal. Az esetek felsorolását hely hiányában mellőzöm, megállapítom azonban, hogy a verekedések az illető házigazdák részéről minden alap nélkül történtek és a verekedést provokáló háztulajdonosok 30 percentje — keresztény. A szenvedő, bőrenyuzott lakó pedig valamenyi magyar is, keresztény is. Hogy ezeknek a házisakáloknak a kedvét egyszersmindenkorra elvegyük a száj és beszédbőség mértékének tul nagy arányban való kihasználásától, kérem a molesztált lakókat szíveskedjenek minden esetben az esetek hiteles történetével hozzánk elfáradni. Esetről-esetre a hepciáskodó házigazdák legújabb és bizonyára érdekes szekálási módszerét olvasóink tudomására hozzuk, természetesen nevek és házszámok feltüntetésével, valamint megfelelő kommentárral ellátva. * Csaba utcái még mindig illatoznak a nagyszerű szagtól, amivel az ' utcákat az országos hirü csabai szemeteskocsik elárasztják. Az illetékes urak figyelmét legalább tiz esetben
