Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-08-24 / 119. szám
Békéscsaba, 1920. augusztus 24. Kedd I. évfolyam 119. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Horthy Miklós kormányzó augusztus 29-én, vasárnap Békéscsabára érkezik, az alispánhoz küldött távirat szerint. Valószínűleg Gyulára is ellátogat kíséretévelMéltó fogadtatására az előkészületek folyamatban vannak már A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István szellemét idézzük fel most, amidőn hozzá hasonló nagy elmék hiányában szenvedjük át a magyar nemzet kétségtelenül egyik legnagyobb válságát. Az a ritka értékű közgazdasági érzék, az az izzó magyar lélek, melynek látnoki megnyilatkozásai annyiszor szomorú valóra váltak, biztos utmutatást nyújt minden kérdésben, mely ma is éppen olyan időszerű, mint volt az 1848-iki válságos idők eseményektől terhes levegőjében. Amint meglátta borongó agya a forradalom végzetes hibáit és azok szükségszerű következményeit, éppen ugy megsejtette a zsidóság korai felszabadításának a közelmúltban bekövetkezett rettenetes eredményét. Előrebocsájtjuk, hogy a zsidóságot ő nem gyűlölte és nem kicsinyelte, sőt ellenkezőleg, annak hatalmától féltette a hátramaradt magyarságot. Átadjuk a szót az ő fenkölt szellemének. Olvassátok örök igazságokat tartalmazó igéit, avval az áhítattal, amelylyel emlékének tartozunk és avval a tudattal, hogy a lentebb közöltek munkáinak és beszédeinek saját szavai. „A zsidó nevet, midőn emelkedett büszke érzéssel függetlenségünkről álmodozunk, de magunkat egyszersmint megköttetni hagyjuk általa, ugy hogy a mi kívánságaink tulajdonképpen az ő követeléseiknek mondhatók". A jó gazdálkodásnak ennélfogva rövid fogalom meghatározása szerinte: „a zsidótól való béke". „Türelmetlenek voltunk eddig, most pedig az embereket a zsidókkal együtt szivünkhöz szorítjuk és most a legnagyobb liberálisták vagyunk. Ámde a mi helyzetünk e részben nem oly kedvező, mint pld. az* angoloké. Az angol nemzet ugyanis felszabadíthatta a zsidó fajt, mert ha pld. én egy palack tintát öntök egy nagy tóba, azért annak a vize nem romlik el és azt mindenki ártalom nélkül megihatja. A nagy angol elemben a zsidó elmegy. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves és azt meg nem eheti senki". Más példát is hoz fel. Ha egy bárkában ülök és abban gyermekem van és másnak gyermeke és ha a bárkába bejön a viz és előttem határozottan áll, hogy ezen két gyermeket bent nem tarthatom, akkor igaz, ha a magamét lököm ki és a másikat bent tartom, azt az újságban hirdetni fogják. De biz' én inkább a magamét mentem meg és a másikat lököm ki. Tehát annak, aki nemzetét őszintén pártolja, lehetetlenség, hogy most olyan elemnek, melynek több intelligenciája és több szorgalma van, a nemzet rovására kedvezéseket nyújtson." „Azt mondá Záy gróf, hogy nem tart attól, mintha egy pár nyomorult zsidó tudná a nemzetet veszélyeztetni. Megvallom, hogy a zsidókat általánosan nyomorult embereknek nem merném nevezni. Habár az a mondás, hogy egy pár nyomorult zsidó nem fogja megrontani a magyar nemzetet itt (t. i. az országgyűlésen) helyeslést nyert, mégis bátor vagyok figyelmeztetni Berzsenyinek a „magyarokról" irt szavaira, amelyekben ez mondatik: „lásd, a kevély tölgy, mely századoknak ádáz ostromát kiállotta, most a belsejében rágódó kis férgek által enyészik el." Méltóztassanak a régibb orvosoknak hinni, hogy az oly lábadozó nemzet, mint a magyar, minden nemzetiséget hátára nem vehet. Mint hű tagja a magyar fajnak, megvallom, hogy a tulliberálismus által sem kívánható tőlem, hogy a magam gyermekét dobjam ki a bárkából. A saját szülöttei vagy honfitársai helyett idegent menteni ki a veszélyből, több képzelő, mint itélő tehetségről tanúskodik". íme a legnagyobb magyar baljóslata itt is bekövetkezett. A liberalizmus tiltott fája meghozta mérges gyümölcsét, belehajtotta a kommunizmusba a magyar nemzetet és ez »egy pár nyomorult zsidó" belsejében rágódó kis férgek gyanánt vitte romlásba a századok dddz ostromát kiállóit kevély tölgyet, a gyönyörű szép, egységes Magyarországot! A Tisza-pör tárgyalása Budapest aug. 23. R hadbíróság ma Heltai Viktort, volt forradalmi városparancsnokot hallgatta ki. Tisza meggyilkolására vonatkozólag. R vallomás Friedrich ellen súlyos adatokat tárt fel. Heltai elmondja, hogy tudja, miszerint Stanyovszki és Stanovics pénzt kaptak Friedrichtől és tőle megkérdezte Friedrich a végzetes nap délutánján: — Mi van Tiszával? Végeztetek? Nem értettem a kérdést, — válaszolta Heltai. — Persze, hiszen nem is tudhatod, mondta Friedrich. Heltai után özv. Kovács Lajosnét, az öngyilkos biró feleségét hallgatták ki, aki elmondotta férje tragédiájának történetét. R tárgyalás folyik. Renner. Ez a cseh anyától, osztrák apától származott osztrák-poronty, szóval a legcifrább rongyokból összevarrot osztrák köpönyegforgató most megint puccsot tervez ellenünk. Belgrádba utaztábán kikottyantotta, hogy Magyarország óriási szálka a szemében és épp ezért tákolta össze a cseh—oláh—jugoszláv szövetséget, mely kifejezetten a magyar lét ellen veszi fel a szerintük kezükből többé ki nem üthető fegyvert. Az egész lacikonyha sója azonban Renner és tisztelt bandája. Magyarország egy második bojkott hatása alatt összetörne — ez járja ma Ausztriában. Nos hát rajta, rajta minélelöbb, hogy megint megkongassa az éhség a gyomrotokat. Számithatunk uj Fimmen-szocialistára és ennek kormányunk az oka, mely bedőlt egy langyos osztrák bojkottpriznicnek és a nép akarata ellenére megnyitotta a magyar határokat. Kellett ez ? A bojkott utóhangjat Fimmen jegyzéke hamis — Rengeteg fa és só vesztegel Északmagyarországon Kassa, augusztus 23. A bécsi Arbeiter Zeitung augusztus 7-iki számában, a nemzetközi szakszervezeti szövetség nevében Edo Fimmen titkár aláírásával cikk jelent meg, melyben a titkár kifejtette a Magyarország elleni bojkott kudarcának okait és méltatta az elért kisebb eredményeket. (?) Ez a cikk egész Európát bejárta és bejelentette a bojkott hivatalos megszűnését. Ezt meg is tette minden állam Csehszlovákia kivételével, mely hallgatólagosan még mindig bojkottálja Magyarországot ugy, hogy a felhívások egész sorozatát teszi közzé a bojkott további sikeres keresztülvitele érdiekében. A különös szituáció alapján a kassai szociáldemokratapártban az a nézet alakult ki, hogy a Fimmen-féla bojkottot beszüntető felhívás apokrif; tehát hamis, hogy a bojkottot Németausztria munkássága befejezte ugyan, Európa többi országainak proletariátusa azonban változatlanul folytatja azt. A szlovenszkói bojkott-bizottságok teljes apparátussal működnek még ma is és az eredménye az, hogy Hernádcsényhen, Füleken, Losoncon rengeteg vaggon vesztegel, legnagyobb részt fával és sóval magrakva.