Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-24 / 119. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 24. Kedd I. évfolyam 119. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Horthy Miklós kormányzó augusztus 29-én, vasárnap Békéscsabára érkezik, az alispánhoz küldött távirat szerint. Valószínűleg Gyulára is ellátogat kíséreté­velMéltó fogadtatására az előkészületek folyamatban vannak már A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István szellemét idéz­zük fel most, amidőn hozzá hasonló nagy elmék hiányában szenvedjük át a magyar nemzet kétségtelenül egyik legnagyobb válságát. Az a ritka értékű közgazdasági ér­zék, az az izzó magyar lélek, mely­nek látnoki megnyilatkozásai annyi­szor szomorú valóra váltak, biztos utmutatást nyújt minden kérdésben, mely ma is éppen olyan időszerű, mint volt az 1848-iki válságos idők eseményektől terhes levegőjében. Amint meglátta borongó agya a for­radalom végzetes hibáit és azok szükségszerű következményeit, éppen ugy megsejtette a zsidóság korai fel­szabadításának a közelmúltban be­következett rettenetes eredményét. Előrebocsájtjuk, hogy a zsidósá­got ő nem gyűlölte és nem kicsi­nyelte, sőt ellenkezőleg, annak hatal­mától féltette a hátramaradt magyar­ságot. Átadjuk a szót az ő fenkölt szellemének. Olvassátok örök igaz­ságokat tartalmazó igéit, avval az áhítattal, amelylyel emlékének tar­tozunk és avval a tudattal, hogy a lentebb közöltek munkáinak és be­szédeinek saját szavai. „A zsidó nevet, midőn emelkedett büszke érzéssel függetlenségünkről álmodozunk, de magunkat egyszer­smint megköttetni hagyjuk általa, ugy hogy a mi kívánságaink tulaj­donképpen az ő követeléseiknek mondhatók". A jó gazdálkodásnak ennélfogva rövid fogalom meghatározása szerinte: „a zsidótól való béke". „Türelmetlenek voltunk eddig, most pedig az embereket a zsidókkal együtt szivünkhöz szorítjuk és most a leg­nagyobb liberálisták vagyunk. Ámde a mi helyzetünk e részben nem oly kedvező, mint pld. az* angoloké. Az angol nemzet ugyanis felszabadít­hatta a zsidó fajt, mert ha pld. én egy palack tintát öntök egy nagy tóba, azért annak a vize nem rom­lik el és azt mindenki ártalom nél­kül megihatja. A nagy angol elem­ben a zsidó elmegy. De ha a ma­gyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves és azt meg nem eheti senki". Más példát is hoz fel. Ha egy bárkában ülök és abban gyermekem van és másnak gyer­meke és ha a bárkába bejön a viz és előttem határozottan áll, hogy ezen két gyermeket bent nem tart­hatom, akkor igaz, ha a magamét lököm ki és a másikat bent tartom, azt az újságban hirdetni fogják. De biz' én inkább a magamét mentem meg és a másikat lököm ki. Tehát annak, aki nemzetét őszintén pár­tolja, lehetetlenség, hogy most olyan elemnek, melynek több intelligen­ciája és több szorgalma van, a nem­zet rovására kedvezéseket nyújtson." „Azt mondá Záy gróf, hogy nem tart attól, mintha egy pár nyomorult zsidó tudná a nemzetet veszélyez­tetni. Megvallom, hogy a zsidókat általánosan nyomorult embereknek nem merném nevezni. Habár az a mondás, hogy egy pár nyomorult zsidó nem fogja megrontani a ma­gyar nemzetet itt (t. i. az ország­gyűlésen) helyeslést nyert, mégis bá­tor vagyok figyelmeztetni Berzsenyi­nek a „magyarokról" irt szavaira, amelyekben ez mondatik: „lásd, a kevély tölgy, mely századoknak ádáz ostromát kiállotta, most a belsejében rágódó kis férgek által enyészik el." Méltóztassanak a régibb orvosoknak hinni, hogy az oly lábadozó nemzet, mint a magyar, minden nemzetiséget hátára nem vehet. Mint hű tagja a magyar fajnak, megvallom, hogy a tulliberálismus által sem kívánható tőlem, hogy a magam gyermekét dobjam ki a bárkából. A saját szü­löttei vagy honfitársai helyett idegent menteni ki a veszélyből, több kép­zelő, mint itélő tehetségről tanús­kodik". íme a legnagyobb magyar bal­jóslata itt is bekövetkezett. A libe­ralizmus tiltott fája meghozta mérges gyümölcsét, belehajtotta a kommu­nizmusba a magyar nemzetet és ez »egy pár nyomorult zsidó" belsejé­ben rágódó kis férgek gyanánt vitte romlásba a századok dddz ostromát kiállóit kevély tölgyet, a gyönyörű szép, egységes Magyarországot! A Tisza-pör tárgyalása Budapest aug. 23. R hadbíróság ma Heltai Viktort, volt forradalmi városparancsnokot hallgatta ki. Tisza meggyilkolására vonatkozólag. R vallomás Friedrich ellen súlyos adatokat tárt fel. Hel­tai elmondja, hogy tudja, miszerint Stanyovszki és Stanovics pénzt kaptak Friedrichtől és tőle meg­kérdezte Friedrich a végzetes nap délutánján: — Mi van Tiszával? Végeztetek? Nem értettem a kérdést, — vá­laszolta Heltai. — Persze, hiszen nem is tud­hatod, mondta Friedrich. Heltai után özv. Kovács Lajos­nét, az öngyilkos biró feleségét hallgatták ki, aki elmondotta férje tragédiájának történetét. R tárgya­lás folyik. Renner. Ez a cseh anyától, osztrák apától származott osztrák-poronty, szóval a leg­cifrább rongyokból összevarrot osztrák köpönyegforgató most megint puccsot tervez elle­nünk. Belgrádba utaztábán kikottyantotta, hogy Magyar­ország óriási szálka a szemé­ben és épp ezért tákolta össze a cseh—oláh—jugoszláv szö­vetséget, mely kifejezetten a magyar lét ellen veszi fel a szerintük kezükből többé ki nem üthető fegyvert. Az egész lacikonyha sója azonban Ren­ner és tisztelt bandája. Ma­gyarország egy második boj­kott hatása alatt összetörne — ez járja ma Ausztriában. Nos hát rajta, rajta minél­elöbb, hogy megint megkon­gassa az éhség a gyomroto­kat. Számithatunk uj Fim­men-szocialistára és ennek kormányunk az oka, mely bedőlt egy langyos osztrák bojkottpriznicnek és a nép akarata ellenére megnyitotta a magyar határokat. Kellett ez ? A bojkott utóhangjat Fimmen jegyzéke hamis — Rengeteg fa és só vesztegel Északmagyarországon Kassa, augusztus 23. A bécsi Arbeiter Zeitung augusztus 7-iki számában, a nemzetközi szakszervezeti szövetség nevében Edo Fimmen titkár aláírásával cikk jelent meg, melyben a titkár kifejtette a Magyarország elleni bojkott kudarcának okait és méltatta az elért kisebb eredményeket. (?) Ez a cikk egész Európát bejárta és bejelentette a bojkott hivatalos megszűnését. Ezt meg is tette minden állam Csehszlovákia kivételével, mely hallgató­lagosan még mindig bojkottálja Magyar­országot ugy, hogy a felhívások egész sorozatát teszi közzé a bojkott további sikeres keresztülvitele érdiekében. A különös szituáció alapján a kassai szociáldemokrata­pártban az a nézet alakult ki, hogy a Fimmen-féla bojkottot beszüntető felhívás apokrif; tehát hamis, hogy a bojkottot Németausztria munkássága befejezte ugyan, Európa többi országainak proletariátusa azonban változat­lanul folytatja azt. A szlovenszkói bojkott-bizottságok teljes apparátussal működnek még ma is és az eredménye az, hogy Hernádcsényhen, Füleken, Losoncon ren­geteg vaggon vesztegel, legnagyobb részt fával és sóval magrakva.

Next

/
Thumbnails
Contents