Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-08-17 / 114. szám
Békéscsaba, 1920. augusztus 17. * Körösvidék • 3 — Gyermekek adománya. Boskó György asztalos 600 koronát hozott ma szerkesztőségünkbe azzal a kéréssel, hogy juttasuk a hadiárvák javára. Elmondta, hogy kedves gyermekek gyűjtése a pénz és két mükedvelőelóadáson került össze, melyeknek szereplói Bujtás Böske, Boskó Manci, Boskó Mica, Csetnegi Manci, Kiiment Ilonka, Kiiment Terike, Lamper Ijonka, Lakos Manci, Sánta Manci, Sánta Ilonka, Márton Jucika és Pintér Pista voltak. A kedves, szép adományt rendeltetési helyére juttattuk. — Zár alatt a makó ifokhagymatermés .R közélelmezési miniszter 1210—1920. M. E. szám alatt az alábbiakat rendelte el : a makói hagymakörzetben a folyó évben termett fokhagymát közszükségleti célokra igénybevettnek jelentem ki. Rz ezen rendelet értelmében lefoglalt fokhagymakészletet további hatósági intézkedésig elszállítani nem szabad, felettük bármi módon rendezni tilos és a készlet birtokosa köteles azt kellő gondossággal megőrizni. — Helyreigazítás. Egyik mult számunkban hirt közöltünk egy gyermek öngyilkosságáról, akinek édesapja Zsilák János, (Rákóczi-ut 6. sz. a. lakos) most annak a közlésére kért fel bennünket, hogy fia nem tőle való félelmében követte el végzetes tettét, (amint annak idején megírtuk) hanem azért, mert Rohoskáné, az említett diófa tulajdonosa nagyon ráijesztett. Házat, kertet a tisztviselőknek / Az elfelejtett csatornázási törvény — Meg kell váltani a közüzemeket a zsidók kezéből í — Szalay Lajos mérnök beszéde A Városi Mérnökök Országos Szövetsége nagyszabású ülést tartott, melyen Szalay Lajos mérnök, a V. M. 0. Sz. ügyvezető elnöke hatalmas, lendületes beszédében többek között az alábbiakat mondotta a városok fejlesztéséről s a tisztviselők általános nyomorának megszüntetéséről : Törvény van a városok csatornázása és vízvezetékkel való ellátása kötelező keresztülviteléről. De ugylátszik ez is elaludt, azért tehát fel kell rázni álmából. A községek műszaki dolgainak helyes ellátása végett szervezni kell a körorvosi intézmény mintájára állami körmérnöki állásokat, amint az nyugateurópa müveit nemzeteinél van. A birtokrendezések, kataszteri ügyek, községi utak kiépítése, az egyes vidékek vizierőinek okszerű kihasználása stb. oly rendkívül nagy munkakört biztosit a körmérnökségnek, hogy valóságos bün azoknak felállítását tovább elodázni, mert azoknak munkája által százszorosan térül meg az országnak és a községeknek a felmerülő kiadásuk. A városok létesítsenek saját kezelésben közüzemeket és ha már vannak ilyenek vállalatok által létesítve, váltsa meg azokat, legyen a haszon a közé. Javadalmazzák a yárosok a közüzemek jövedelméből a tisztviselőket ugy, hogy tisztességesen megélhessenek. És az állam is fejlessze közüzemeit, vasutait, hogy azok jövedelméből javíthasson közalkalmazottjainak a fizetésén és az állami, városi, községi birtokok házi kezelése mellett termeljenek annyit, hogy liszttel, zsirral, főzelékkel természetben elláthassák mindenütt az összes alkalmazottaikat, minden fizetéslevonás, vagy pénzmegtérités nélkül. Építsen az állam, a város, a község mindenütt tisztességes lakásokat az összes alkalmazottjainak, vízvezeték, csatornázás, villanyvilágítással ellátva, gondoskodjék kellő mennyiségű fűtő és főző anyagról. A lakbér amortizálása által megtérül az állam, város és község minden építési kiadása. Látjuk például, hogy a természetbeni lakással biró községi jegyzők kertészetet és gazdászatot is tudnak igy folytatni és ezáltal megélhetési viszonyaik is könyebbek, mint a lakbéres alkalmazottaknak. Igy a tisztviselő lakások tömeges ápitése által segítve lenne azonnal a lakásínségen is, az építési iparon is. KHBOBDBIIIIlflliaRIBIIIIIIII Fényűzési adó-rendelet Azok a fényűzési tárgyak, amelyeknek kiskereskedelmi forgalma az 1920. évi XVI. t.-c. 5. §-a szerint adóköteles, a következők: 1. Gyöngyök és drágakövek, úgyszintén ezeknek utánzatai, továbbá a mesterséges drágakövek és féldrágakövek; az ezekből a tárgyakból készült vagy velük szoros (mechanikai) összeköttetésbe hozott anyagok; 2. nemesfémek (arany, ezüst, platina) : ékszerek és az ékszerész iparnak vagy az arany- és ezüstműves iparnak egyéb termékei, evőszerek és evőedények, óra- és dohányzóeszköz-foglalatok, ha ezek a tárgyak egészben vagy részben nemes fémekből készültek vagy aranyriyal lemezeitettek (doubléc); egyéb díszítési (ékitési) vagy használati tárgyak, amelyek egészben vagy részben nemes fémekből, borostyánból, tajtékból, elefántcsontból, gyöngyházból, vagy teknősbékahátból készültek, vagy arannyal lemezeitettek (doublée), amennyiben vételáruk 200 K-át meghalad; azonban a nemes fémből készült szemüvegfoglalatok és a testi hibák kiegyenlítésére szolgáló készülékek nem fényűzési tárgyak; 3. a szobrászat, festészet és graphika eredeti müvei, amennyiben a műtárgy vételára — az egyidejűleg szállított keretek (foglalatok) figyelmenkivül hagyásával —1000 koronát meghalad és amennyiben a tárgyat nem olyan művész alkotta, aki az átruházás idejében élt és magyar állampolgár volt, vagy pedig az átruházás idejét közvetlenül megelőző öt éven belül halt el: karcolatok (radirozások), fa-, rézés acéimetszetek eredeti müveknek számítanak; 4. régiségek (antikvitások) és egyéb valamely régiségkereskedő (antikvár) által kereseti tevékenysége körében átruházott áruk. Azonban a nyomdai termékek csak akkor esnek ezen rendelkezés alá, ha kötetenkénti (darabonkénti) vételáruk 50 K-át meghalad és a müvet 1850. előtt nyomták; ha az évszám nincs feltüntetve, vagy az, sem a mü tartalmából, sem más egyéb körülményből ki nem derül, ugy 1850. előtti nyomtatási (előállítási) időt kell vélelmezni ; 5. autogrammok és kéziratok, ha vételáruk 200 K-nál nagyobb; pergamentminiatürök; olyan tárgyak, amelyeknek elsősorban történelmi, művelődés- vagy mütörténelmi becsük van; 6. faragott fából, üvegből, csontból vagy bronzból készült kép- és tükörkeretek, ha vételáruk 200 K-nál több; 7. egészbőrből vagy selyemből készült könyvkötések és ha egyidejűleg ruháztatnak át, az egészbőrbe vagy egészen selyembe kötött könyvek is; a nyomdai iparnak különleges papíron korlátolt példányszámban készült termékei; 8. hangszerek, ha vételáruk 4000 koronánál több, továbbá vételárukra való tekintet nélkül a zenedarabok mesterséges előadására szolgáló készülékek (grammophonok, orchestrionok, pianolák, phonolák stb.), továbbá a beszélökészülékek (phonographok), a diktaphonok, úgyszintén ezeknek alkatrészei és tartozékai (lemezek, hengerek, stb.); 9. az iparművészeti műtárgyak; 10. azok a tárgyak, amelyek különös használati cél nélkül pusztán helyiségek diszitesére szolgálnak; 11. lakás és háztartás berendezésére szolgáló tárgyak, ha egészben vagy részben értékes anyagból (ritka fanemekből, bőrből, selyemből. bársonyból, csipkéből, brokátból, bronzból stb.) állanak; 12. kárpitok, ha nem papírból készültek; 13. szőnyegek, ideértve a faliszönyegeket is, ha vételáruk négyzetméterenként 200 K-át meghalad; 14. a következő ruházati tárgyak és az előállításukhoz szükséges anyagok : a) ruhák, takarók, átvetökendők lábzsákok, karmantyúk és más hasonló tárgyak, ha egészben vagy részben szőrméből, valódi csipkéből, selyemből vayy bársonyból készültek vagy finomabb, nem közönséges szőrmével, avagy selyemmel béleltettek, ha csak nem pusztán a hozzávalók használtattak a megnevezett anyagokból, b) selyem alsóruhák, c) selyemből készült fehérnemű, d) a szolgaszemélyzet formaruhái (livrée), e) a társas szórakozásra szolgáló jelmezek, f) kalapok, amelyek disztollakkal, szőrmével vagy bársonnyal vannak díszítve, ha vételáruk 1000 K-nál nagyobb, £) lakkcipök és lakkcsizmák, selyemcipők és finomabb nem közönséges szőrmével bélelt cipők, h) selyem- vagy finomabb,' nem közönséges szőrmével bélelt cipők, i) valódi csipkék, k) bársonyszövetek, /) az a) és e) pontok alatt megjelölt tárgyak előállítására alkalmas bőrök. Az a) pontban emiitett takarók, ha közönséges birka-, bárány-, kecske-, tengerinyul- és hörcsögbőrökből vagy közönséges avagy vadbőrböl készültek, nemkülönben általában a közönséges bőrből vagy vadszőrméből készült tárgyak nem fényűzési tárgyak ; (Folyt, köy.) Dr. Osváth János ügyvéd ügyvédi irodáját Baross-utca 6*. szám alatt, a Badics-féle gyógyszertár épület udvari részében megnyitotta. 3-3 Panaszos levél Kedves Szerkesztő Ur! Bocsásson meg, hogy levelemmel zaklatom, de egyes dolgokról szeretnék b. lapja után felvilágosítást kapni, — olyan dolgokról, melyek sokkal fontosabbak, mint amilyennek látszanak. Vasárnap délután átmentem Békésre a MOVE ünnepélyre. Amilyen nagy jelentőséget tulajdonítottam eddig a MOVE-nak, amennyit vártam és mindnyájan vártunk a MOVEtól, — Hazánkat katonai, nemzeti, keresztény szellemben ferittartani, — annyira lehűltem vasárnap délután a békési MOVE népünnepélyen. A csabai MOVE mulatságon mindössze csak egy zsidó volt, az is csak rnint publikum, a csárdában is bent volt, de mikor a cigány játszotta az „Erger, Bergert" angolosan meglépett. Utóvégre miért ne vehetnének részta zsidók is egy népünnepélyen, ha fel fér a ... De azt megtenni, hogy egy,] MOVE ünnepen megengedik azt, hogy egy nyálas szájú zsidógyerek vezető szerepet vigyen, sátorba be legyen osztva, este a „Szabad színpadon" szerepeljen, — igazán szabad színpad, — kétszer is fellépjen, ugye kedves Szerkesztő Ur, ennek nem lett volna szabad megtörténni? Hol van itt a MOVE, hol itt a keresztény' kultusz? És épen Békésen, egy szin magyar községben kellett ennek megtörténni. Mit várjunk akkor egy nemzetiség lakta vidéktől ? Békésen, egy szin magyar községben megtörtént az, hogy este egy ébredő magyar, — az is csabai volt, — játszatta a cigánnyal az „Erger, Bergert" a rendezőség és a publikum jó része ki kelt ellene, szóváltások keletkeztek, stb. Nagyon szomorú fényt vet ez Békés lakosságára, remélem eljön még az az idő, amikor a békésiek nagyon, de nagyon fogják magukat szégyelni gyávaságuk miatt, különösen a rendezőség. Mondja meg kedves Szerkezztő Ur, lehet e még nekünk, igazi ébredő magyaroknak reményünk arra, hogy bármilyen fáradhatatlan munkával is küzdjünk tovább a keresztény nemzeti eszmékért, megvalósithatjuk-e ezeket, akkor, amikor egy szin magyar községben ilyenek történhetnek meg, — küszködjünk-e tovább, vagy hagyjunk fel minden reménnyel ? B. válaszát várva maradtam kiváló tisztelettel Egy Ébredő Magyar. A „KÖRÖS VIDÉK" papír-, Írószer-, zenemű- és mar könyvkereskedése megnyílt«