Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-17 / 114. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 17. * Körösvidék • 3 — Gyermekek adománya. Boskó György asztalos 600 koronát hozott ma szerkesztőségünkbe az­zal a kéréssel, hogy juttasuk a hadiárvák javára. Elmondta, hogy kedves gyermekek gyűjtése a pénz és két mükedvelőelóadáson került össze, melyeknek szereplói Bujtás Böske, Boskó Manci, Boskó Mica, Csetnegi Manci, Kiiment Ilonka, Kiiment Terike, Lamper Ijonka, La­kos Manci, Sánta Manci, Sánta Ilonka, Márton Jucika és Pintér Pista voltak. A kedves, szép ado­mányt rendeltetési helyére juttattuk. — Zár alatt a makó ifokhagy­matermés .R közélelmezési minisz­ter 1210—1920. M. E. szám alatt az alábbiakat rendelte el : a makói hagymakörzetben a folyó évben ter­mett fokhagymát közszükségleti cé­lokra igénybevettnek jelentem ki. Rz ezen rendelet értelmében lefog­lalt fokhagymakészletet további ha­tósági intézkedésig elszállítani nem szabad, felettük bármi módon ren­dezni tilos és a készlet birtokosa köteles azt kellő gondossággal meg­őrizni. — Helyreigazítás. Egyik mult számunkban hirt közöltünk egy gyermek öngyilkosságáról, akinek édesapja Zsilák János, (Rákóczi-ut 6. sz. a. lakos) most annak a köz­lésére kért fel bennünket, hogy fia nem tőle való félelmében követte el végzetes tettét, (amint annak ide­jén megírtuk) hanem azért, mert Rohoskáné, az említett diófa tulaj­donosa nagyon ráijesztett. Házat, kertet a tisztviselőknek / Az elfelejtett csatornázási törvény — Meg kell váltani a közüzemeket a zsidók kezé­ből í — Szalay Lajos mérnök beszéde A Városi Mérnökök Országos Szö­vetsége nagyszabású ülést tartott, melyen Szalay Lajos mérnök, a V. M. 0. Sz. ügyvezető elnöke hatal­mas, lendületes beszédében többek között az alábbiakat mondotta a városok fejlesztéséről s a tisztvise­lők általános nyomorának megszün­tetéséről : Törvény van a városok csatorná­zása és vízvezetékkel való ellátása kötelező keresztülviteléről. De ugy­látszik ez is elaludt, azért tehát fel kell rázni álmából. A községek mű­szaki dolgainak helyes ellátása vé­gett szervezni kell a körorvosi intéz­mény mintájára állami körmérnöki állásokat, amint az nyugateurópa müveit nemzeteinél van. A birtok­rendezések, kataszteri ügyek, községi utak kiépítése, az egyes vidékek vizierőinek okszerű kihasználása stb. oly rendkívül nagy munkakört biz­tosit a körmérnökségnek, hogy való­ságos bün azoknak felállítását tovább elodázni, mert azoknak munkája által százszorosan térül meg az or­szágnak és a községeknek a fel­merülő kiadásuk. A városok létesítsenek saját keze­lésben közüzemeket és ha már van­nak ilyenek vállalatok által létesítve, váltsa meg azokat, legyen a haszon a közé. Javadalmazzák a yárosok a közüzemek jövedelméből a tisztvi­selőket ugy, hogy tisztességesen megélhessenek. És az állam is fej­lessze közüzemeit, vasutait, hogy azok jövedelméből javíthasson köz­alkalmazottjainak a fizetésén és az állami, városi, községi birtokok házi kezelése mellett termeljenek annyit, hogy liszttel, zsirral, főze­lékkel természetben elláthassák min­denütt az összes alkalmazottaikat, minden fizetéslevonás, vagy pénz­megtérités nélkül. Építsen az állam, a város, a köz­ség mindenütt tisztességes lakáso­kat az összes alkalmazottjainak, vízvezeték, csatornázás, villanyvilá­gítással ellátva, gondoskodjék kellő mennyiségű fűtő és főző anyagról. A lakbér amortizálása által megtérül az állam, város és község minden építési kiadása. Látjuk például, hogy a természetbeni lakással biró községi jegyzők kertészetet és gaz­dászatot is tudnak igy folytatni és ezáltal megélhetési viszonyaik is könyebbek, mint a lakbéres alkal­mazottaknak. Igy a tisztviselő laká­sok tömeges ápitése által segítve lenne azonnal a lakásínségen is, az építési iparon is. KHBOBDBIIIIlflliaRIBIIIIIIII Fényűzési adó-rendelet Azok a fényűzési tárgyak, ame­lyeknek kiskereskedelmi forgalma az 1920. évi XVI. t.-c. 5. §-a sze­rint adóköteles, a következők: 1. Gyöngyök és drágakövek, úgy­szintén ezeknek utánzatai, továbbá a mesterséges drágakövek és fél­drágakövek; az ezekből a tárgyak­ból készült vagy velük szoros (me­chanikai) összeköttetésbe hozott anyagok; 2. nemesfémek (arany, ezüst, pla­tina) : ékszerek és az ékszerész iparnak vagy az arany- és ezüst­műves iparnak egyéb termékei, evő­szerek és evőedények, óra- és do­hányzóeszköz-foglalatok, ha ezek a tárgyak egészben vagy részben ne­mes fémekből készültek vagy arany­riyal lemezeitettek (doubléc); egyéb díszítési (ékitési) vagy használati tár­gyak, amelyek egészben vagy rész­ben nemes fémekből, borostyánból, tajtékból, elefántcsontból, gyöngy­házból, vagy teknősbékahátból ké­szültek, vagy arannyal lemezeitettek (doublée), amennyiben vételáruk 200 K-át meghalad; azonban a ne­mes fémből készült szemüvegfog­lalatok és a testi hibák kiegyenlíté­sére szolgáló készülékek nem fény­űzési tárgyak; 3. a szobrászat, festészet és graphika eredeti müvei, amennyiben a műtárgy vételára — az egyidejű­leg szállított keretek (foglalatok) fi­gyelmenkivül hagyásával —1000 ko­ronát meghalad és amennyiben a tárgyat nem olyan művész alkotta, aki az átruházás idejében élt és magyar állampolgár volt, vagy pe­dig az átruházás idejét közvetlenül megelőző öt éven belül halt el: karcolatok (radirozások), fa-, réz­és acéimetszetek eredeti müveknek számítanak; 4. régiségek (antikvitások) és egyéb valamely régiségkereskedő (antik­vár) által kereseti tevékenysége kö­rében átruházott áruk. Azonban a nyomdai termékek csak akkor es­nek ezen rendelkezés alá, ha köte­tenkénti (darabonkénti) vételáruk 50 K-át meghalad és a müvet 1850. előtt nyomták; ha az évszám nincs feltüntetve, vagy az, sem a mü tar­talmából, sem más egyéb körülmény­ből ki nem derül, ugy 1850. előtti nyomtatási (előállítási) időt kell vélel­mezni ; 5. autogrammok és kéziratok, ha vételáruk 200 K-nál nagyobb; per­gamentminiatürök; olyan tárgyak, amelyeknek elsősorban történelmi, művelődés- vagy mütörténelmi be­csük van; 6. faragott fából, üvegből, csont­ból vagy bronzból készült kép- és tükörkeretek, ha vételáruk 200 K-nál több; 7. egészbőrből vagy selyemből készült könyvkötések és ha egyide­jűleg ruháztatnak át, az egészbőrbe vagy egészen selyembe kötött köny­vek is; a nyomdai iparnak külön­leges papíron korlátolt példányszám­ban készült termékei; 8. hangszerek, ha vételáruk 4000 koronánál több, továbbá vételárukra való tekintet nélkül a zenedarabok mesterséges előadására szolgáló ké­szülékek (grammophonok, orches­trionok, pianolák, phonolák stb.), továbbá a beszélökészülékek (pho­nographok), a diktaphonok, úgy­szintén ezeknek alkatrészei és tar­tozékai (lemezek, hengerek, stb.); 9. az iparművészeti műtárgyak; 10. azok a tárgyak, amelyek kü­lönös használati cél nélkül pusztán helyiségek diszitesére szolgálnak; 11. lakás és háztartás berende­zésére szolgáló tárgyak, ha egész­ben vagy részben értékes anyagból (ritka fanemekből, bőrből, selyem­ből. bársonyból, csipkéből, brokát­ból, bronzból stb.) állanak; 12. kárpitok, ha nem papírból készültek; 13. szőnyegek, ideértve a faliszö­nyegeket is, ha vételáruk négyzet­méterenként 200 K-át meghalad; 14. a következő ruházati tárgyak és az előállításukhoz szükséges anyagok : a) ruhák, takarók, átvetökendők lábzsákok, karmantyúk és más ha­sonló tárgyak, ha egészben vagy részben szőrméből, valódi csipké­ből, selyemből vayy bársonyból ké­szültek vagy finomabb, nem kö­zönséges szőrmével, avagy selyem­mel béleltettek, ha csak nem pusz­tán a hozzávalók használtattak a megnevezett anyagokból, b) selyem alsóruhák, c) selyemből készült fehérnemű, d) a szolgaszemélyzet formaruhái (livrée), e) a társas szórakozásra szolgáló jelmezek, f) kalapok, amelyek disztollakkal, szőrmével vagy bársonnyal vannak díszítve, ha vételáruk 1000 K-nál nagyobb, £) lakkcipök és lakkcsizmák, se­lyemcipők és finomabb nem közön­séges szőrmével bélelt cipők, h) selyem- vagy finomabb,' nem közönséges szőrmével bélelt cipők, i) valódi csipkék, k) bársonyszövetek, /) az a) és e) pontok alatt meg­jelölt tárgyak előállítására alkalmas bőrök. Az a) pontban emiitett takarók, ha közönséges birka-, bárány-, kecske-, tengerinyul- és hörcsög­bőrökből vagy közönséges avagy vadbőrböl készültek, nemkülönben általában a közönséges bőrből vagy vadszőrméből készült tárgyak nem fényűzési tárgyak ; (Folyt, köy.) Dr. Osváth János ügyvéd ügyvédi irodáját Baross-utca 6*. szám alatt, a Badics-féle gyógyszertár épület udvari részében megnyitotta. 3-3 Panaszos levél Kedves Szerkesztő Ur! Bocsásson meg, hogy levelem­mel zaklatom, de egyes dolgokról szeretnék b. lapja után felvilágosí­tást kapni, — olyan dolgokról, me­lyek sokkal fontosabbak, mint ami­lyennek látszanak. Vasárnap délután átmentem Bé­késre a MOVE ünnepélyre. Amilyen nagy jelentőséget tulajdonítottam ed­dig a MOVE-nak, amennyit vártam és mindnyájan vártunk a MOVE­tól, — Hazánkat katonai, nemzeti, keresztény szellemben ferittartani, — annyira lehűltem vasárnap délután a békési MOVE népünnepélyen. A csabai MOVE mulatságon mind­össze csak egy zsidó volt, az is csak rnint publikum, a csárdában is bent volt, de mikor a cigány ját­szotta az „Erger, Bergert" angolo­san meglépett. Utóvégre miért ne vehetnének részta zsidók is egy nép­ünnepélyen, ha fel fér a ... De azt megtenni, hogy egy,] MOVE ünne­pen megengedik azt, hogy egy nyá­las szájú zsidógyerek vezető sze­repet vigyen, sátorba be legyen osztva, este a „Szabad színpadon" szerepeljen, — igazán szabad szín­pad, — kétszer is fellépjen, ugye kedves Szerkesztő Ur, ennek nem lett volna szabad megtörténni? Hol van itt a MOVE, hol itt a keresztény' kultusz? És épen Béké­sen, egy szin magyar községben kellett ennek megtörténni. Mit vár­junk akkor egy nemzetiség lakta vidéktől ? Békésen, egy szin ma­gyar községben megtörtént az, hogy este egy ébredő magyar, — az is csabai volt, — játszatta a cigánnyal az „Erger, Bergert" a rendezőség és a publikum jó része ki kelt el­lene, szóváltások keletkeztek, stb. Nagyon szomorú fényt vet ez Bé­kés lakosságára, remélem eljön még az az idő, amikor a békésiek na­gyon, de nagyon fogják magukat szégyelni gyávaságuk miatt, külö­nösen a rendezőség. Mondja meg kedves Szerkezztő Ur, lehet e még nekünk, igazi éb­redő magyaroknak reményünk arra, hogy bármilyen fáradhatatlan mun­kával is küzdjünk tovább a keresz­tény nemzeti eszmékért, megvaló­sithatjuk-e ezeket, akkor, amikor egy szin magyar községben ilye­nek történhetnek meg, — küszköd­jünk-e tovább, vagy hagyjunk fel minden reménnyel ? B. válaszát várva maradtam ki­váló tisztelettel Egy Ébredő Magyar. A „KÖRÖS VIDÉK" papír-, Írószer-, zenemű- és mar könyvkereskedése megnyílt«

Next

/
Thumbnails
Contents