Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-15 / 113. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 15. Vasárnap 1. évfolyam 113. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-íér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedevre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Adó-orkőlosök Nem szeretünk adót fizetni! Egyikünk sem. Sem a tőkés, sem a gazda, sem a kereskedő, sem az iparos, Sem a munkás. Minden gyön­géjét az adótörvényeknek kihasználni törekszünk, csakhogy meneküljünk az adótól. Hogy ez igy van, az történelmi eseményekben leli magyarázatát. 1848 előtt a nemesség nem fizetett adót. A jobbágyságot az egyh;lz és földesúr önkényesen adóztatta. Köz­teherviselési kötelezettségének a ne­messég az ingyenes hivatalok vise­lésével és az állam haderejének szol­gáltatásával tett eleget. Az általános közteherviselésre csak az 1848-iki forradalmak levegője tette hajlamossá a nemességet, de annak kudarca nálunk reánk hozta az osztrák igát, mely alatt egészen 1867-ig nyögtünk. Az alkotmányos élet helyreálltáig az osztrák sógor vetette ki áz adót és hozta reánk a különböző illetékeket, melyeket cseh beamterei igyekeztek bevasalni. A nemzeti ellentállás, mint mindenben, ugy az adófizetésben is a legnagyobb mértékben megnyilvá­nul; cs erénnyé vált az osztrák só­gort es zsebrákjait a legleleménye­sebb mód' ;i kijátszani, mindenféle adó alól kibújni. 18 év alatt ez any­nyira v >révé vált a hazafiaknak, hogy az alkotmányos élet helyreállítása nem tudta többé megváltoztatni az adó-erkölcsöket és amint az elnyo­móinknak nem voltunk hajlandók beszolgáltatni a reánk kiszabott adó­kat, ugy most már a magyar állam­mal szemben is igyekeztünk kibújni a teherviselés kötelezettsége alól. Még ma sem akarjuk belátni, hogy rendezett állami lét, élet és vagyon­biztonság, hadsereg és iskola csak ugy állhat fenn, ha annak költségei­hez minden állampolgár hozzájárul vagyonánák és jövedelmének ará­nyában. Az államnak meg kell találnia a módját, hogy háztartásának szükség­letét bevegye állampolgáraitól. A va­gyon és jövedelem eltitkolás ezen semmit sem segít, mert minél többet sikerül eltitkolnunk, annál erősebben kell az államnak megszorítani az adóprést, de szükségletét mégis elő kell teremtenie. Az adóalap eltitko­lása igy a legégbekiáltóbb igazság­talanságokra vezet, mert a nagy va­gyonok és nagy jövedelmek köny­nyebben rejtőzvén el, áthárítják ma­gukról a terhet a biztosabban meg­lógható kisebb vagyonokra és jöve­delmekre. Ezek aztán a szükségszerű adókulcsemelés következtében arány­talanul nagyobb részét viselik a t.. heknek. Az '!ampolgárok egy részének ez s. megkárosítása zorosan véve be­csapás n alapszik, az állam becsa­pásán, melyet a vagyon és jövede­lem el; itkolók valódi vagyoni viszo­nyaik felől tévedésbe ejtenek és állampolgári becsületszavuk védő­pajzsa alatt félrevezetnek. Hogy ez nem egészen egyeztethető össze a keresztény erkölcsökkel, azt aligha kell bővebben fejtegetni. Ezen az erkölcstelen állapoton kí­ván báró Korányi pénzügyminiszter változtatni és az állam polgárait szo­kaítanul erélyes eszközökkel igéri visszatéríteni az erkölcsi alapra. Bör­tönnel, súlyos pénzbirsággal és va­gyonelkobzással fogja büntetni az állam az adó elöl bujdosókat, ha a 'pénzügyminiszter javaslata tör­vénnyé válik. Legtöbb ideje, hogy erélyes kézzel nyúljon bele a kormány ebbe a da­rázsfészekbe, mert szép szóval és tessék-lássék büntetésekkel soha sem tudná kiirtani a lelkekből az azokba történelmi fejlődés alapján belopód­zott, a pénzvágy által táplált és fenn­tartott adóeltitkolás erkölcstelen mé­telyét. Két koronás kenyérlsszt Budapest, aug. 14. A Nemzet­gyűlés mai ülésének legfontosabb tárgya volt a gabonaelosztási ren­delet revíziójára kiküldött kilences bizottság jelentése. A bizottság elő­adója kijelentette, hogy a közellátás biztosítására 3 1 millió és 100 ezer mázsa búzára minden áron szükség van, tehát elkerülhetetlen az egész termés zár alá vétele. Javasolta, hogy adják ki az el­látatlanok fejkvótáját búzában, ha lehetséges, különben szállítsák le a kenyérliszt árát 200, a főzölisztét IOOO, a nulláslisztét 3000ko­ronára mázsánként. Miután többen hozzászóltak a jelentéshez, nagyatádi Szabó kije­lentette, hogy elfogadja az abban foglaltakat, a termés zár alá véte­lébe azonban csak ideiglenesen egyezik bele. Mozgolódnak a csehek Pozsony augusztus 14. R csehek nagy csapatösszevonásokat végez­nek a magyar határ mentén. R be­hívásokat és a rekvirálásokat már a legszélesebb körökre terjesztet­ték ki, Utolsó lehelletig . . . Varsó, augusztus 14, R varsói lakosság a szinház épületében gyű­lést tartott, — melyen kimondot­ták, hogy. a fővárost utolsó lehel­letig védeni fogják s a polgárság 45 éves korig fegyvert fog és együtt fog harcolni a katonasággal. Varsó elesett ? London augusztus 14. Varsó el­este mára várható. Rz oroszok a Visztulán átkelve már nemcsak észak és kelet felől támadták a lengyel főváros erőditményeit, hanem nyu­gatról is és valószínűleg sikerrel kísérelték meg a város teljes beke­rítései. A Tisza-pör mai tárgyalása Budapest, aug. 14. A Tisza-pör mai tárgyalásán Hókay, a katona­tanács volt tagja, dr. Schubert fő­hadnagy és Lengyel, László tanuk tettek Friedrichre terhelő vallomást. Híradások az őrtoronyból Békéscsaba, 1920. VIII. 14. Mária nevenapjának méltó megünneplése Kolozsváron. E hó 5-ikére az oláh hóhércse­meték Kolozsváron tüntetést készí­tettek elő azon nemes (?) célzattal, hogy őfelsége a Caesarné iránt táplált nagy szeretetöknek és hó­doló tiszteletöknek méltóképen ki­fejezést adjanak. R policei, — hogy igy nevezzem a béres és virsliárus legényekből összetoborzott útonálló bandát — a rend biztosítására nézve balkáni recipe szerint meg­tette a szükséges lépéseket. 9 órára volt kitűzve a felvonulás. Azonban ez érthetetlen (?) okból elmaradt. Kolozsvár éber őrszemei tehát nyu­godtari hajthatták álomra fáradt, bozontos fejüket. 11 óra felé azon­ban óriási üvültés szóiott bele az éjszaka csendjébe. Mintegy 40—50 főből álló csoport a Menza épülete elől a főtér felé tartott rettenetes zenebonát, ricsajt csapva. Túlnyomó része a duhajkodóknak egyetemi hallgató volt, akadtak közöttük azonban elvétve CFR hivatalnokok, sőt tisztes számban csirkefogók is. Rz első stáció az Egyetem-utcába esett, ahol Sámson Manó uriszabó és a Molnár-féle fodrászüzlet cég­táblája lett áldozata a tüntetésnek. Létrákat hoztak magukkal a nem­zeti hősök (?) ezeket egymásmellé felállították s a magasabb pozíció­ból az ártatlan bádogtáblákat össze­vissza törték, mert magyar volt rajtuk a felírás. Itt még akadályta­lanul végezhették a romboló mun­kát, midőn azonban a főtérről "az Óvárba fordultak be, utolérte őket egy megerősített karhatalom és szétkergette. R szétkergetett tö­meg később ismét összejött s a Wesselényi Miklós-utcán folytatta a hatalmas handabandázást R főtérre visszakerülve Mátyás szobrát vették kezelés alá, a már régen eltüntetett cimer helyét még jobban megrongálfák, a talapzatot pedig a legállatiásabb rondasággal beszennyezték. Közben újból fel­bukkant a rendőrség, a bitang sze­métnépség a szuronyok láttára régi szokásához híven innen aztán vissza­vonult. Hazatérőben valamelyik vezető személyiség ugy vélekedett, hogy jó is lénne a magyar lapok szer­kesztőségeit is megostromolni. Hogy ennek mi lett a folytatása nem le­het tudni, csak sejteni, mert a cen­sor a további leírását ennek a dí­szes oláh kulturmunkának keresz­tül húzta. Istenem! Rz ünnepelt királynő, ha lámpával kutatott volna száz esztendőn keresztül a legsötétebb és legbüzösebb helyeken, akkor se találhatott volna méltóbb, díszesebb nációt, aki felett Clemenceau jóvol­tából és kegyelméből uralkodhas­son, mint az erdélyi havasok mó­cait, Maniu ur gyönyörű testvér­kéit. A magyar iskolák érettségijét meg­semmisítik ? Amint Brassóból jelentik a »Ga­zeta Trahsilvanici aug. 4-iki száma állítólag illetékes forrásból azt közli, hogy az oláj közoktatásügyi kor­máng az összes erdélyi magyar fe­lekezeti középiskolák érettségi vizs­gáit semmisnek nyilvánította, mert a vizsgákat a mócok által kiküldött biztosok mellőzésével tartotta meg. Elhisszük és biztosra vesszük, hogy. a havasalföldi betyár, kíván­ságukban mégsértett kiküldöttek és a faji gyűlölködés demagógjainak kigyósziszegéseiré föltétlen halgatni fog, nem törődve azzal, hogy az ügy egy európai kulturbotrányt fog előidézni, és az igen súlyos belpo­litikai állapotokat még súlyosabbá fogja tenni. Gy. | A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület gyűlései A Békésmegyei Gazdasági Egye­sület tegnap tartotta meg székházá­ban választmányi ülését és azt kö­vetőleg hosszú idő után első köz­gyűlését. A gyűléseket a tagok csekély érdeklődése mellett Beliczey Géza elnök nyitotta meg, felhívta az egyesületi tagok figyelmét a MOVE augusztus 20-ikán tartandó nagy­szabású lóversenyére, melyre az egyesület egy 1000 koronás dijat és 3 díszoklevelet ajánlott fel. Elő­terjesztette ezután a GEA részvény­társasággal folyamatba tett tárgya­lásokat a Békéscsabán létesíteni szándékolt bőrfeldolgozó telep és áilati szérum termelő intézet alapí­tása iránt. A tárgyalások eddig saj­nos semmi határozott eredményre nem vezettek, mert mig a GEA azt kívánja, hogy előbb alakuljon meg a' Gazdasági Egyesület mezőgazda­sági ipari szakosztálya 1.000.000 korona alaptőkével, addig az Eaue­sület ragaszkodik előbbi határoza­tához, mely szerint az alaptőke biz­tosítását csak akkor látja megvaló­síthatónak, ha-az már egy megha­tározott iparvállalat részére történik. E. k pedig előfeltétele, hogy meg­állapítást nyerjen a szándékolt ipar­telep megvalósításának műszaki le­hetősége. Ezután a választmány Sólyomi Lipót titkárnak szabadságot enge­délyezett. . A titkár jelenti, hogy a földmü­velésügyi minisztérium ujabb 200 ezer csomag dohányt engedélyezett az Egyesületnek, aminek megérke­zése szeptember hónapban várható és kiosztása a legutóbbival azonos •feltételek mellett fog megtörténni. Az Egyesület 1918—1919. évi zárszámadásait ugy a választmány, mint a közgyűlés elfogadta és a felmentvényeket megadta. Ugyan­csak magáévá tette az 1920. évi költségelőirányzatot, amely átmene­tileg hiányt mutat ki, de a hiány kiegyenlítése előreláthatólag még az év folyamán meg fog történhetni. Beliczey Géza elnök figyelmébe ajánlotta a választmánynak, hogy valamennyi egyesület példájára, fog­lalkozzon a tagsági dijak felemelé­sének kérdésével, mert a mai, még v

Next

/
Thumbnails
Contents