Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-08-15 / 113. szám
Békéscsaba, 1920. augusztus 15. Vasárnap 1. évfolyam 113. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-íér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedevre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Adó-orkőlosök Nem szeretünk adót fizetni! Egyikünk sem. Sem a tőkés, sem a gazda, sem a kereskedő, sem az iparos, Sem a munkás. Minden gyöngéjét az adótörvényeknek kihasználni törekszünk, csakhogy meneküljünk az adótól. Hogy ez igy van, az történelmi eseményekben leli magyarázatát. 1848 előtt a nemesség nem fizetett adót. A jobbágyságot az egyh;lz és földesúr önkényesen adóztatta. Közteherviselési kötelezettségének a nemesség az ingyenes hivatalok viselésével és az állam haderejének szolgáltatásával tett eleget. Az általános közteherviselésre csak az 1848-iki forradalmak levegője tette hajlamossá a nemességet, de annak kudarca nálunk reánk hozta az osztrák igát, mely alatt egészen 1867-ig nyögtünk. Az alkotmányos élet helyreálltáig az osztrák sógor vetette ki áz adót és hozta reánk a különböző illetékeket, melyeket cseh beamterei igyekeztek bevasalni. A nemzeti ellentállás, mint mindenben, ugy az adófizetésben is a legnagyobb mértékben megnyilvánul; cs erénnyé vált az osztrák sógort es zsebrákjait a legleleményesebb mód' ;i kijátszani, mindenféle adó alól kibújni. 18 év alatt ez anynyira v >révé vált a hazafiaknak, hogy az alkotmányos élet helyreállítása nem tudta többé megváltoztatni az adó-erkölcsöket és amint az elnyomóinknak nem voltunk hajlandók beszolgáltatni a reánk kiszabott adókat, ugy most már a magyar állammal szemben is igyekeztünk kibújni a teherviselés kötelezettsége alól. Még ma sem akarjuk belátni, hogy rendezett állami lét, élet és vagyonbiztonság, hadsereg és iskola csak ugy állhat fenn, ha annak költségeihez minden állampolgár hozzájárul vagyonánák és jövedelmének arányában. Az államnak meg kell találnia a módját, hogy háztartásának szükségletét bevegye állampolgáraitól. A vagyon és jövedelem eltitkolás ezen semmit sem segít, mert minél többet sikerül eltitkolnunk, annál erősebben kell az államnak megszorítani az adóprést, de szükségletét mégis elő kell teremtenie. Az adóalap eltitkolása igy a legégbekiáltóbb igazságtalanságokra vezet, mert a nagy vagyonok és nagy jövedelmek könynyebben rejtőzvén el, áthárítják magukról a terhet a biztosabban meglógható kisebb vagyonokra és jövedelmekre. Ezek aztán a szükségszerű adókulcsemelés következtében aránytalanul nagyobb részét viselik a t.. heknek. Az '!ampolgárok egy részének ez s. megkárosítása zorosan véve becsapás n alapszik, az állam becsapásán, melyet a vagyon és jövedelem el; itkolók valódi vagyoni viszonyaik felől tévedésbe ejtenek és állampolgári becsületszavuk védőpajzsa alatt félrevezetnek. Hogy ez nem egészen egyeztethető össze a keresztény erkölcsökkel, azt aligha kell bővebben fejtegetni. Ezen az erkölcstelen állapoton kíván báró Korányi pénzügyminiszter változtatni és az állam polgárait szokaítanul erélyes eszközökkel igéri visszatéríteni az erkölcsi alapra. Börtönnel, súlyos pénzbirsággal és vagyonelkobzással fogja büntetni az állam az adó elöl bujdosókat, ha a 'pénzügyminiszter javaslata törvénnyé válik. Legtöbb ideje, hogy erélyes kézzel nyúljon bele a kormány ebbe a darázsfészekbe, mert szép szóval és tessék-lássék büntetésekkel soha sem tudná kiirtani a lelkekből az azokba történelmi fejlődés alapján belopódzott, a pénzvágy által táplált és fenntartott adóeltitkolás erkölcstelen mételyét. Két koronás kenyérlsszt Budapest, aug. 14. A Nemzetgyűlés mai ülésének legfontosabb tárgya volt a gabonaelosztási rendelet revíziójára kiküldött kilences bizottság jelentése. A bizottság előadója kijelentette, hogy a közellátás biztosítására 3 1 millió és 100 ezer mázsa búzára minden áron szükség van, tehát elkerülhetetlen az egész termés zár alá vétele. Javasolta, hogy adják ki az ellátatlanok fejkvótáját búzában, ha lehetséges, különben szállítsák le a kenyérliszt árát 200, a főzölisztét IOOO, a nulláslisztét 3000koronára mázsánként. Miután többen hozzászóltak a jelentéshez, nagyatádi Szabó kijelentette, hogy elfogadja az abban foglaltakat, a termés zár alá vételébe azonban csak ideiglenesen egyezik bele. Mozgolódnak a csehek Pozsony augusztus 14. R csehek nagy csapatösszevonásokat végeznek a magyar határ mentén. R behívásokat és a rekvirálásokat már a legszélesebb körökre terjesztették ki, Utolsó lehelletig . . . Varsó, augusztus 14, R varsói lakosság a szinház épületében gyűlést tartott, — melyen kimondották, hogy. a fővárost utolsó lehelletig védeni fogják s a polgárság 45 éves korig fegyvert fog és együtt fog harcolni a katonasággal. Varsó elesett ? London augusztus 14. Varsó eleste mára várható. Rz oroszok a Visztulán átkelve már nemcsak észak és kelet felől támadták a lengyel főváros erőditményeit, hanem nyugatról is és valószínűleg sikerrel kísérelték meg a város teljes bekerítései. A Tisza-pör mai tárgyalása Budapest, aug. 14. A Tisza-pör mai tárgyalásán Hókay, a katonatanács volt tagja, dr. Schubert főhadnagy és Lengyel, László tanuk tettek Friedrichre terhelő vallomást. Híradások az őrtoronyból Békéscsaba, 1920. VIII. 14. Mária nevenapjának méltó megünneplése Kolozsváron. E hó 5-ikére az oláh hóhércsemeték Kolozsváron tüntetést készítettek elő azon nemes (?) célzattal, hogy őfelsége a Caesarné iránt táplált nagy szeretetöknek és hódoló tiszteletöknek méltóképen kifejezést adjanak. R policei, — hogy igy nevezzem a béres és virsliárus legényekből összetoborzott útonálló bandát — a rend biztosítására nézve balkáni recipe szerint megtette a szükséges lépéseket. 9 órára volt kitűzve a felvonulás. Azonban ez érthetetlen (?) okból elmaradt. Kolozsvár éber őrszemei tehát nyugodtari hajthatták álomra fáradt, bozontos fejüket. 11 óra felé azonban óriási üvültés szóiott bele az éjszaka csendjébe. Mintegy 40—50 főből álló csoport a Menza épülete elől a főtér felé tartott rettenetes zenebonát, ricsajt csapva. Túlnyomó része a duhajkodóknak egyetemi hallgató volt, akadtak közöttük azonban elvétve CFR hivatalnokok, sőt tisztes számban csirkefogók is. Rz első stáció az Egyetem-utcába esett, ahol Sámson Manó uriszabó és a Molnár-féle fodrászüzlet cégtáblája lett áldozata a tüntetésnek. Létrákat hoztak magukkal a nemzeti hősök (?) ezeket egymásmellé felállították s a magasabb pozícióból az ártatlan bádogtáblákat összevissza törték, mert magyar volt rajtuk a felírás. Itt még akadálytalanul végezhették a romboló munkát, midőn azonban a főtérről "az Óvárba fordultak be, utolérte őket egy megerősített karhatalom és szétkergette. R szétkergetett tömeg később ismét összejött s a Wesselényi Miklós-utcán folytatta a hatalmas handabandázást R főtérre visszakerülve Mátyás szobrát vették kezelés alá, a már régen eltüntetett cimer helyét még jobban megrongálfák, a talapzatot pedig a legállatiásabb rondasággal beszennyezték. Közben újból felbukkant a rendőrség, a bitang szemétnépség a szuronyok láttára régi szokásához híven innen aztán visszavonult. Hazatérőben valamelyik vezető személyiség ugy vélekedett, hogy jó is lénne a magyar lapok szerkesztőségeit is megostromolni. Hogy ennek mi lett a folytatása nem lehet tudni, csak sejteni, mert a censor a további leírását ennek a díszes oláh kulturmunkának keresztül húzta. Istenem! Rz ünnepelt királynő, ha lámpával kutatott volna száz esztendőn keresztül a legsötétebb és legbüzösebb helyeken, akkor se találhatott volna méltóbb, díszesebb nációt, aki felett Clemenceau jóvoltából és kegyelméből uralkodhasson, mint az erdélyi havasok mócait, Maniu ur gyönyörű testvérkéit. A magyar iskolák érettségijét megsemmisítik ? Amint Brassóból jelentik a »Gazeta Trahsilvanici aug. 4-iki száma állítólag illetékes forrásból azt közli, hogy az oláj közoktatásügyi kormáng az összes erdélyi magyar felekezeti középiskolák érettségi vizsgáit semmisnek nyilvánította, mert a vizsgákat a mócok által kiküldött biztosok mellőzésével tartotta meg. Elhisszük és biztosra vesszük, hogy. a havasalföldi betyár, kívánságukban mégsértett kiküldöttek és a faji gyűlölködés demagógjainak kigyósziszegéseiré föltétlen halgatni fog, nem törődve azzal, hogy az ügy egy európai kulturbotrányt fog előidézni, és az igen súlyos belpolitikai állapotokat még súlyosabbá fogja tenni. Gy. | A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület gyűlései A Békésmegyei Gazdasági Egyesület tegnap tartotta meg székházában választmányi ülését és azt követőleg hosszú idő után első közgyűlését. A gyűléseket a tagok csekély érdeklődése mellett Beliczey Géza elnök nyitotta meg, felhívta az egyesületi tagok figyelmét a MOVE augusztus 20-ikán tartandó nagyszabású lóversenyére, melyre az egyesület egy 1000 koronás dijat és 3 díszoklevelet ajánlott fel. Előterjesztette ezután a GEA részvénytársasággal folyamatba tett tárgyalásokat a Békéscsabán létesíteni szándékolt bőrfeldolgozó telep és áilati szérum termelő intézet alapítása iránt. A tárgyalások eddig sajnos semmi határozott eredményre nem vezettek, mert mig a GEA azt kívánja, hogy előbb alakuljon meg a' Gazdasági Egyesület mezőgazdasági ipari szakosztálya 1.000.000 korona alaptőkével, addig az Eauesület ragaszkodik előbbi határozatához, mely szerint az alaptőke biztosítását csak akkor látja megvalósíthatónak, ha-az már egy meghatározott iparvállalat részére történik. E. k pedig előfeltétele, hogy megállapítást nyerjen a szándékolt ipartelep megvalósításának műszaki lehetősége. Ezután a választmány Sólyomi Lipót titkárnak szabadságot engedélyezett. . A titkár jelenti, hogy a földmüvelésügyi minisztérium ujabb 200 ezer csomag dohányt engedélyezett az Egyesületnek, aminek megérkezése szeptember hónapban várható és kiosztása a legutóbbival azonos •feltételek mellett fog megtörténni. Az Egyesület 1918—1919. évi zárszámadásait ugy a választmány, mint a közgyűlés elfogadta és a felmentvényeket megadta. Ugyancsak magáévá tette az 1920. évi költségelőirányzatot, amely átmenetileg hiányt mutat ki, de a hiány kiegyenlítése előreláthatólag még az év folyamán meg fog történhetni. Beliczey Géza elnök figyelmébe ajánlotta a választmánynak, hogy valamennyi egyesület példájára, foglalkozzon a tagsági dijak felemelésének kérdésével, mert a mai, még v