Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-12 / 110. szám

4 Körösvidék Békéscsaba, 1920. augusztus 240

. — A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, aug. 11. A nemzetgyűlést 10 órakor nyitotta meg Rakovszky elnök és a mentelmi bizottság jelentését tűzi napirendre. EÍsönek Bernolák Nándor szólalt fel, aki elmondja, hogy a mentelmi bizottság nem járt el helyesen, mikor Friedrichet azonnal ki nem adta. Követeli Friedrich mentelmi jogának azonnali felfüggesztését éppen Friedrich érdekében, mert ugy neki, mint a bíróságnak meg kell adni a módot arra, hogy a tárgyalást sikerrel lefolytassák. Friedrich István vallomása a Tisza-ügyben Nem volt a katonatanács tagja. Ellentétek Hüttnerék vallomásában. Budapest, aug. 11. A hadbíróság a Tisza-ügy mai tárgyalásán Friedrich Istvánt mint tanút hallgatta ki.. A vallomás szenzációs volt elejétől végig és Friedrichet teljesen tisztázta. Nincs tudomása Tisza meggyilkolásáról. Sem a nemzeti, sem a katonatanácsban nem vett akkor részt. Semmi megbeszélést nem vezetett és mint a Károlyi-párt kültagja járt fel a pártkörbe. 31-én délelőtt jött Budapestre. Felhívták telefonon és azt mondották, hogy Károlyi a hadügyminisztériumba hivja. Csilléri arra kérté, hogy vállalja a hadügyi tárcát. 9 óra tájban jött Károlyi és Linder, kiknek kérésére vállalta az államtirkárságot. A vádlottakat ismeri és Hüttnerre mutatva ezt mondta : „Ez adott át engem Kornis-Kleinnak." Október 31-én délután 4 órakor az Astoriába visszaadatta Lukasicsnak kardját és kiment a balkonra, hol Lukasics érdekében beszédet mondott. A tömeg az első szavaknál fegyvert emelt rá, mire visszavonult és Szirmayhoz rohant, ahol a csendőröket akarták összeszedni. Hat órakor közölték a hadügyminisztériummal, hogy Tiszát megölték. Ekkor határozták el, hogy Lukasicsot megszöktetik. Károlyi pénzt adott neki arra, hogy a kirabolt tiszteknek fizessen belőle. Az ő politikai szereplése novemberben kezdődött ellenforradalmi ténykedéseivel. A többi tanú mind Pogány és Kéri kezét látja a gyilkosságban. Az oroszok békét akarnak? Varsó, aug. 11. A szovjetkormáry — mint a lengyel lapok írják — jegyzéket intézett az angolokhoz melyben felhi ja őket, hogy saját érdekükben járjanak közbe a lengyeleknél a béketárgyalások megkezdésére vonatkozólag. Kina az osztrák köztisztviselőkért Az osztrák segitöakció szenzációja Az osztrákok még közalkalmazottaik segítésében is sokkal előbbre jutottak mint mi. Segitőakciójukat a külföldön propagálták és az eredmény az hogy Ausztriában a közalkalmazottak rendkívül szerencsés helyzetbe jutottak. Svájcban részükre 40,000 frankot gyűjtöttek és 1000 csomagot adtak fel szétosztás végéit A napokban két kínai állami alkalmazott, Mr. Sun és Liang-Csun érkeztek Bécsbe és kiküldetésük ugy szólt, hogy győződjenek meg a tisztviselők nyomoráról, hogy kina kormánya iegnagyobbszabásu gyűjtőakciót indíthassa meg érdekükben. A két hivatalnok egy hajórakomány teát, rizst és cukrot hozott magával. Tőzsde. Valuták: Lei 492—429, Márka 427—437, Font 665—722, fr. Frank 1330—1350, Sv. Frank 2900—3175 Dollár 160—199, Napoleon625—714 Líra 965—1025, Rubel 310—214, Sok ol 335—350, Kor. Dinár 870— 900, Fr. Dinár 870—895, Pleva 380—380, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 90—94. Devizák: Amsterdam 6000—6200, Német 412—422, Olasz 990—1010, Prága 347—360, Sveici 3200—3300, Bécsi kifizetés 90—94, Koppenhága 2850—2950, Stokholm 3800—3950. Krisztiánia 2875—2975, Szokol 3800 —3950. A nyomor tanyáján Falu a romok közt. — Lakás, kenyér és egyéb képzelt apróságok Békéscsaba, aug. 11. Mi balgák, akik mindig csak irkálunk össze-vissza, mindenfélét a levegőbe, mi szószátyárok, akik mindig csak fecsegünk hiábavalóságokat, anélkül, hogy értelmük volna ; . Hányszor irtunk a vaggonlakókról, a lakásinségről, a hajléktalanokról és hányszor kiáltottuk a hatóságok fülébe, hogy szügséglakásokként kell felhasználni a barakkokat 1 S a szegény hatóságok mindég elhallgatták kötekedéseinket szó nélkül. Talán csak magukban mosolyogtak rajtunk s áihatatos erőlködésünkön. Mártiri megbocsájtás, utolérhetetlen nagylelkűség te, amely a hatóságokban lakozol ! Most értünk mindent. Mit is válaszolt volna a város nekünk, mikor mi azt követeltük, hogy szükséglakások legyenek a barakkokból, holott akkor már réges-régtől — áprilistól fogva népesek voltak a barakkok és javában virított a nyomor az oláhok által. otthagyott szemétdombok kőzött 1 Hiába, mi keresztények vagyunk, tehát természetszerűleg rossz üzletemberek. Nem jutott eszünkbe, hogy a lakásügy is hasonlatos a Iwdseregszállitáshoz, amelyben elkelt annakidején a papiros: talpnak, a kukoricacsutka: lisztnek és amely ellen soha nem- volt apelláta. Most értjük a magas taktikát: minek kijavítani, minek lakhatóvá tenni a barakkokat, ha igy is akad bőven lakó beléjük? * Az oláhok a kora tavaszon, mikor már érezték, hogy hazamenetelük órája közéig, vasúti kocsikra rakosgatták a barakkok értékes alkatrészeit. Csak azokat hagyták meg jóformán, amelyekben lovaik és egyéb rablott állataik éjszakáztak. Az ilyenekben (s környékükön) magasra gyűlt a trágya és a bűz belevette magát a padlózatban és a deszkák, gerendák repedéseibe. Ma esőverte, rothadó gerendák épbemeredező végéről szennyes kátránypapir darabok csüngnek alá s félbetört deszkák dülledeznek szerte az egykori barakkokon, mint az ereszcsatorna alatt szétpattant hordó ócska dongái.- Az ablakok és ajtók helyén foszlott, rongyes pokrócdarabok takarják el az elhagyott istállókba szorult nyomorúságot az ut járókelőinek szemei elől. A küszöbökön maszatos, meztelen, sápadt gyermekek sírdogálnak, egyébként néma a tájék, mint a temető. * Egy zugban egy özvegy mosónő nyomorog három árva gyermekkel, akiknek régen volt ruhájuk és naponta átjárogatnak íi kaszárnyába, komiszkenyeret koldulni. A legidősebb 11, a kgzépső 6, a legkisebb 4 éves szöszke, kékszemű, szomorú kis árva. Az eresz alatt teknő, meg dézsa mellett nagy halom katonafehérnemű. Április óta az a félberombolt barakk a hajlékuk. Odább egy hadiözvegy lakik öt gyermekével, a másik „utcán" egy öreg munkanélkül tengő iparos négytagú családjával. A nyomorúság pedig mindeniknél egyforma. Ma it alig elviselhető. A nyomorgók nagyon sokan vannak. A barakktáborok a nyomor városkái, melyekről senki sem tud, itt a város közepében . . . Vájjon mi lesz a barakkok lakóiból az esős őszön és a hideg télen, mikor a deszkák hasadékain s pokróccal beaggatott ajtóh-ablakon becsap a havas eső és besir a kegyetlen hideg szél ? . . . Temesváry beszéde a gabonaüzérkedésről Egy malomegyezmény hátrányaI Temesváry Imre szeghalmi képviselő a Ház egyik ülésén a következő beszédet mondotta : T. Nemzetgyűlés : Huszár Elemér képviselőtársam indítványával kapcsolatban legyen szabad felhívnom a t. nemzetgyűlés és az igen t. közélelmezésügyi miniszter ur szives figyelmét arra a kóros tünetre, amely különösen a eabonaüzérkeflés terén, ha megvalósul, mindenesetre alkalmas lesz arra, hogy a tisztességes kereskedelembe vetett minden hitünket teljesen megingassa. Ugyanis a magyar fővárosi malomegyesületek szövetsége, valamint a vidéki malomiparosok országos egyesületének kötelékébe tartozó malomvállalatok egyezményt óhajtottak kötni . . . Gaál Gaszton: Kartellt. Temesváry : . . . amely egyezmény értelmében üzemeiket közös veszteségre és közös nyereségre óhajtják tovább vinni . . . Gaál: Ez annyit jelent hogy a gazdával és a fogyasztóval szemben kartellt csináltak. Temesváry : . . . és addig is, amig ez az egyezmény létrejön, a budapesti, valamint a vidéki malomiparosok közössége oly egyezményt köt, amely 1921. évi julius 15-ig közben fel nem mondható és az egyezmény értelmében üzemeiket közösségben viszik. T. nemzetgyűlés 1 Ez az egyezmény kiterjed elsősorban 1. az őrlési feltételekre, 2. a gabonabevásárlásra, 3. a liszteladásra, 4. a kiviteli üzletre, 5. a kiőrlésre és zsákolásra, 6. a zsákvásárlásra és központi szervekre. Ennek az egyezménynek egyik célja a szerződés szerint az lenne, hogy az egyezmény kötelékébe tartozó malomvállalatok őrlési képességük arányában legyenek ellátva felőrlendő gabonamennyiséggel. Másik célja azonban, mely a szerződésből világosan kitűnik, az lenne, hogy egy központi szerv minden pénteken délelőtt 11 órakor megállapítaná az egységes irányárat és ezt megtáviratozná az ország minden részébe és csak ennek a megállapított irányárnak keretén belül volna szabad vásárolni részükre az ország különböző részeiben gabonát. A felőrölt gabona, illetve liszt eladását szintén ez a központi szerv hajtaná végre, tehát erre nézve is ez a központi szerv állapítaná meg az irányárakat. Ezenkívül a kiviteli üzletet szintén csak az egyezményben összevont malomvállalatok öszszessége bonyolítaná le és még arra a nem várt esetre nézve, ha valamely valomvállalat véletlenül kapna az áliarntól külön kiviteli engedélyt, még akkor is kötelezi ezi a maiomvállalatot arra, hogy ezt az engedélyt ruházza át a trösztre. T. Nemzetgyűlés 1 Ezt az egyezménytervezetet Magyarország jelenlegi állapota mellett meggyőződésem szerint erkölcstelennek kell mondani, mert nemcsak a gazdaközönségre nézve káros, de a legnagyobb kárral jár a fogyasztóközönségre nézve is, amennyiben a fogyasztóközönséget teljesen kiszolgáltatja az ő üzleti szellemük szórint megállapított árhullámzásnak, kiszolgáltatja az ő önkényüknek, a gazdaközönségre nézve pedig azért káros, mert szerveik ugy vásárolják meg és olyan áron az ország különböző részeiben a gabonát, amilyen árat ők állapítanak meg. A fogyasztóközönségre nézve viszont azért káros, mert a lisztárakat olyan magasan állapíthatják meg, amilyen magas árakat az ő üzleti lelkiismeretük csak elbir s káros harmadsorban az országra nézve azért, mert ha a kiviteli üzletet ők tartják a kezükben, a kivitelből az államra háruló nyereség nagy részét ők vágják zsebre. T. Nemzetgyűlés! Midőn erről a szerződéstervezetről elmondottam nézeteimet, legyen szabad ezt a Ház asztalára letennem azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék az illető szakminiszter ur a szerződésben foglaltakat áttanulmányozni és ennek az egész nemzetre károsan kiható következményeit, ha csak lehetséges megakadályozni. (Leteszi a szerződéstervezetet a Ház asztalára).