Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-07 / 106. szám

2 Kőrö&vidék Békéscsaba, 1920. augusztu

s 7. elöljáróság hétfőig nein ad ki lisztjegyet, kérünk sürgősen méltányos áron egy kevés lisztet. Nem könyöradomány képen, de az bizonyos, hogy nem tudja ugy megfizetni mint a galíciai szedők, mert nem lopja pénzecskéjét, hane/n becsületes munkával keresi. Adományokat (1—2 kilót is) becsomagolva kiadóhivatalunkba kérünk és nyilvánosság előtt lapunkban pontosan nyugtázunk. • •flBKMaaaBBBHSBaaBBBaaasBB Tanukihallga tás a Tssza-f»ös*hegi Budapest, aug. 5. A Tisza-ügyben ma tanukat hallgatott ki a hadosztálybiróság. Beidézték özv. Tisza Istvánná grófnét, gróf Almássy Dénesnét, Bernáth Rezsőnét, Dömötör Lászlót, a Tisza-ház inasát, Roheim Samut és Gézát. Mivel Tiszáné beteg, kihallgatásától eltekintett a biróság. Ellenben eskü alatt Almássy Dénesné elmondta az október 31-iki eseményeket, melyből kitűnt, hogy a gyilkosságot Dobó vezette. Hiittnert egyik tanú sem látta. A Körösvidék kény ér mozgalma Ujabb adomány az árváknak Emich Gusztáv, a volt kereskedelemügyi miniszter, mikor Csábán járt, azt mondta többek között, hogy főcélja a kisipar támogatása, a kisiparosok felkarolása a gyáriparral szemben, mert a gyárak ridegek, érzéketlen és hideg szivü embereket nevelnek, mig a kisiparos mindvégig megmarad érző, lelkes embernek. Igaza volt Emich Gusztávnak. A kisiparosok tettekkel bizonyítják azóta is, hogy munkában megnemesedett lelkük mindég fogékonyabb a mások — embertársaik szenvedései iránt, mint sok gyárosé. Tegnapi számunkban irtuk meg, hogy özv. Kvasz Pálné a Körösvidék kenyérmozgalmához csatlakozva, 10 hadiárva leányka ruhájának a megvarrására vállalkozott. Ma ujabb nemesszivü adományról számolhatunk be. Kovács János (Apponyi-utca) szabómester 100 korona készpénzt adott hadiárvák felruházására és 5 hadiárva fiu ruhájának a megvarrását vállalta el. Midőn hálás köszönettel nyugtázzuk ez ujabb nemesszivü adományt, megint a kereskedőkhöz, a pénzes emberekhez is szólunk, hogy adjanak anyagot, vagy rávalót, amiből értékesíthető legyen a kisiparosok felajánlott munkája. Szemíe (F.) A „Körösvidék" a hetekben megírta, hogy ama monstrehadsereg, mely mint Botond bárdja döngeti Európa keleti kapuját, nem Lenin hadserege. Egyesek fejcsóválva, bánatosan vették tudomásul ezt a hirt annál is inkább, mert minden reménységük egy vörös hadsereg, hogy fejetétejére állithassák annak segítségével a még megmaradt magyarságot. Azt mondták egyesek, hogy ez fantasztikus túlzás, az nem lehet, az a seregtömeg Lenin hatalmas tulajdona. Hát olvassák el ezek az urak Teleki nyilatkozatát, melyet válaszképpen adott az interpelláló Somogyinak. „Mindenre megtörtént az intézkedés és legyenek egészen nyugodtak!" Hogy tovább ne menjünk, mi az intézkedés, ha az ország határán verekedő milliós hadsereget fel akarja tartani a kormány? Azt hiszem, a hadsereg körül olyankor mozog valami. Emlékezzünk csak, micsoda ribillió volt, mikor a szerbek ellen mentünk? És itt ma minden nyugodt. Nem mozog semmi. Itt-ott látunk egy-egy jóltáplált, a mi zsírunkon kövérre hizlalt ántánt tisztet. Látjuk, érezzük, hogy valamiképpen a magyarságot nem fenyegeti veszedelem. Pedig ha az a sereg bolseviki sereg, eddig már minden magyar ember ott állna a határon. / Nem oda buda. Most csak törtessen lengyelföldre az az ántánt, mely lenyirbálta területeinket. — Nekünk ölünkbe hull minden, amit. elvettek tőlünk. K. J.-né békéscsabai lakos, tőkepénzes a közelmúltban 60 kg. korpát adott el G. M-nak, az akkori 3 koronás napiáron. Még azon a héten hatósági korpát osztottak a népjóléti hivatalnál 60 fillérért kilogrammonként. K. J-né tőkepénzes, aki csak napokkal azelőtt adta el egy szegényembernek 3 koronás áron 60 kiló korpáját, rögtön elküldte cselédjét hatósági korpáért. Családonként 25 kilogrammos ada9BSIIDS9aHIBSIIISI83illt8ll BBBBBBBBKBaRaBBBBaiaBBaBBBBI l¥fozgaios*s a békásmegyei főiskolások ügyében A legújabb idők jelszava, amelynek kivitele létkérdésünk, hogy olyan keresztény magyar társadalmat akarunk létesíteni, amely minden destruktív és nem közénk való elemet intézményesen az összetartásban és a szellemi fölényben rejlő erővel küszöböl ki. Amikor ennek a nagy eszmének gyakorlati kivitelére gondolunk, amikor országszerte megindulnak az akciók területeink és a magyarság szuverénitásának minden téren való visszaszerzésére, akkor elsősorban azt kel! keresnünk, hogy melyek azok az életpályák, amelyeken talán éppen közönyösségünk miatt a zsidók túlsúlyra vagy legalább is meg nem érdemelt percentualis arányba jutottak. Azt találjuk, hogy a kereskedelmet nem számítva, a tudományos pályák azok, amelyeken a keresztény magyar egyetemi hallgatóknak már évtizedek óta kellett a gazdag alapitványu nemzetiségek és a jótégokban- osztották az olcsó korpát, de K-né, akinek sem sertése, sem semminéven nevezendő majorsága nincsen, kevésnek vélte az adagot s másodszor is elküldte cselédjét a hatósági lisztes boltba. Mi sem természetesebb mint az, hogy a cseléd másodszor i§ kapott 25 kiiót a 60 filléres korpából. K-nénak azonban se disznója, se majorsága, amint fennebb említettük. Mi lett hát vájjon az 50 kiló korpával?' Mi lett? . . . Megették K-ék — liszt formájában. ( Becserélték egy tanyásnál, aki a gyulai határból lisztet hozott érte. Ez ellen semmi kifogásunk. Ha egy tőkepénzesnek van lelke hozzá, hogy elkaparitson a szegényembereknek szánt korpából két adagot potom áron, hogy elláncolja, azt mondjuk rá, zsidó, teheti. De mit szó! mindezekhez az a Hatóság, amelyik immár 6 háborús esztendő óta bőven ráért volna megtanulni korpát osztani ! Nem az a fontos, hogy korpa volt, hanem az a fontos, hogy maholnap a mindennapi kenyerünkért fogunk megint a lisztes bolt előtt ácsorogni s ha a hatóság akkor is összefogja téveszteni a láncolásra hajlamos tőkepénzeseket a rongyos, nélkülöző,, dolgozó emberekkel, magára vessen a következményekért! kony akciókkal fenntartott zsidógyerekekkel szemben erős küzdelmet folytatni, a magyarság túlsúlya érdekében. És bizony nagyon sokan éppen a szegénységük miatt letörtek s nem bírtak a küzdők sorába állani. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak \ Köre már 1893. óta folytatja a nehéz j munkát, hogy a szegénysorsu egye- j temi hallgatók nyomorán enyhítsen és egynéhánynak aki egyébként nem volna reá képes, lehetővé tegye, hogy tovább tanuljon. Ez az egyesület most a sokszor igénybe vett társadalomhoz fordul, hogy anyagi hozzájárulásával tegye lehetővé, hogy az egyesület nemes munkáját ebben a legnehezebb időben is folytatni tudja. Hisszük, hogy az a társadalom, amelyik megkívánja, megköveteli az egyetemistáktól, hogy erős, áttörhetetlen falanxként álljon minden magyarellenes áramlattal szemben, az a társadalom, amelyik a mai egyetemistáktól várja, hogy a magyar kulturát előbbre vigye és a jövőben a magyar nemzet sorsát irányítsa, az a társadalom nem fogja megengedni, hogy legjobb tehetségeink a nélkülözésben pusztuljanak el. Utóirat Igen tisztelt Urain, akivel tegnap egészen véletlenül találkoztam s akit azelőtt soha nem láttam, de aki tegnap tőlem ugy búcsúzott el, hogy „ajánlom magamat", Önhöz intézem ezt a rövidke „Utóiratot Tegnap óta megtudtam, hogy On fe^lalkozására nézve temetkezési vállalkozó. Engedelmet kérek, soha sem szoktam az emberek iránt foglalkozásuk miatt előítélettel lenni, de ez egyszer, csak most az egyszer bocsássa meg nekem, hogy mégis megkockáztatok egy-két szót becses foglalkozására való tekintettel. — Hivatalos órák az állampénztar'oan. A gyulai rn. kir. pénzüuyigazgaíóság mellérendelt számvevőség és a gyulai m. kir.. állampénztár hivatalos órái további intézkedésig f. é. juiius 27-től kezdve hétköznapokon reggel 7 órától d. u. 1 óráig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 8 órától d. e. 11 óráig a lapíttatott meg. — A gabonabeszerzés kérdése az iparosoknál. Miután az iparosoknak megvan ugyan a kenyeret adó mühelyük, sajnos azonban nagy részének nincs kenyérre való búzája és a mai nagy drágaság folytán a társadalmi együvétartozandóság ugy megszakadozott, hogy a drágaság okául a gazda az iparost, a kereskedőt, az iparos a gazdát tartja s ez indokolatlan egyenetlenséget és ellenszenvet idéz elő. A békéscsabai ipartestület elöljárósága is foglalkozott a gabonabeszerzés kérdésével. Elhatározta, hogy ez ügyben vasárnap délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli gyűlést tart, amelyen azon javaslatat óhajtja határozattá emelni, hogy a gabonabeszerzés kérdésében megkeresi a kisgazdák és gazdák képviseletét, miszerint mint szorosan egymásba kapcsolódó érdekképviseletekkölcsönös megértéssel e kérdést megoldáshoz juttassák. — Textiláruk árusítása. A Move textiláruk elárusitását ma délután 3 órától 5-ig tartják meg. — Az időjárás és a termés. A földmivelésügyi minisztérium rendes napi jelentésében megállapítja, hogy az utóbbi napok esős, zivataros időjárása bár a kapás növényeknek használt, általában kárt okozott. Különben a minisztérium számszerű becslése a legutóbbival szemben a következő: A buza átlagos termése 5"8 mázsa katasztrális holdanként, a várható termés 9.068,437 mázsa, a rozs átlagos termése 5 mázsa, a várható termés 4.558,584 mázsa, árpa átlagos termése 5.38", várható termés 4.696,247 métermázsa, a zab átlagos termése 5.09, várható termés 3.540,108 mm. — Amatőrök kiállítása. Békésen a MOVE és a TEVÉL Gyökössy László főgimnáziumi rajztanár vezetésével a békési református főgimnáziumban nagyszabású kiállítást rendez kézimunkákból és festményekből amatőrök számára. A kiállítás, amelyet máris óriási érdeklődés előz meg s amely az egész környéken páratlan stilü lesz, e hó 10-én, kedden fog megnyílni és négy héten át fogja gyönyörködtetni a megye közönségét. Keveredés a Biémet hadianyag körűi Hoi maradiak a francia pionírok ? — Francia-német konfliktus ? Grátz, auq. 5. A berlini Wo.;f-iroda jelenti : A szövetségesek a mult hét egyik napján jegyzékei intéztek a német kormányhoz, hogy a békeszerződésben kikötött és kiszolgáltatandó német hadianyagot adják ki a Lengyelországban küzdő francia csapatoknak. A szövetségesek két napon belüli választ kértek. Azóta egy hét műit el és a német válasz nem érkezett mzg. A berlini kormány egyszerűen nem vette tudomásul a jegyzek tartalmát, azonban uíasitciía az Hfetékes hatóságokat, hogy minden iö szerkészietüket semmisítsék meg. Berlinben ezidőszerint egyetlen lövedéket sem lehet találni és a Lengyelországban levő francia csapatok a legnagyobb zavarban vannak, merí a Berlinben tartózkodó francia pioníroknak aszükágában sincsen kimenni az oroszok e£é. A német-francia helyzet napról-napra komplikálódik és az osztrák lapok szerint nincs messze a világ legnagyobb meglepetése.