Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-01 / 101. szám

2 Végül ide kell iktatnom azt a. mindyájimkat de különösen glóriás katonáinkat érdeklő közlést, hogy a mócoknak ériási kémszervezetiik dolgozik, bujkál közöttünk, különösen előkelően felöltözött uridáma kinézésű parvenük, akik csengő aranyért nem átallották á legnagyobb és legmegbocsájt­hatatlanabb bühre vetemedrti, a hazaárulásra. Gy-th. * (Tudósítónk írásának ei utblsó bekezdését különösen á helybeli katohai nyomozóösztály és a rendőrség b. figyelmébe ajánljuk, meri ilyen „urihölgyek" tudomásunkkal városunkban is jár­nák és titokzatosan változtatják lakóhelyüket. A szerk.) Vasutak menetrendje Most, amikor a vasutak teljesítőképessége a háború és az oláh rablás következtében olyan nagy mértékben csökkent, hogy örülnünk kell, ha naponkint esetleg két személyvonat van forgalom­ban, rendkívül nagy fontossága van a menetrend megállapításának. A jól megállapított menetrend sokban pótolhatja a vonatok hiányát, mert a meg­felelő vonatcsatlakozások kevesebb vonat mellett is lehetővé teszik a közlekedés sima lefolyását. Ilyen bevált elv a menetrendek összeállítá­sánál az u. n. gyüjtővonatok rendszeresítése, a gyorsvonatok, vagy azokat helyettesítő távolsági forgalom lebonyolítását eszközlő vonatok mellett. A gyüjtővonatok feladata az, hogy a na­gyobb vasúti gócpontok között helyi vonatként közlekedve, összegyűjtik a kisebb állomások uta­sait a gócponton, ahonnan a gyüjtővonat érkezése után induló távolsági vonatok viszik tovább a messzebbre igyekvő utasokat. És viszont a távo­labbi gócpontokról ezek a vonatok osztják el a kisebb állomásokra az utasokat ugy, hogy a gyorsvonat érkezése után indulva, felveszik arról a kisebb állomásra igyekvőket, hogy oda továb­bithassák. Ez a rendszer a francia vasutaknál régen gyakorlatban van s igen jól beválik, mert fölöslegessé teszi a gyorsvonatoknak a távolsági forgalmat lebonyolító vonatoknak megállását ki­sebb állomásokon és ezek utasai mégis igénybe­vehetik a gyorsvonatokat. Például a Budapest— békéscsabai vonalon volna egy átmenő vonat és egy helyi vonat Szolnok—Békéscsaba között. A helyi vonat Szolnokról az átmenő vonat érkezése után indulna és szállítaná mindazokat az utaso­kat, akik valamely közbeeső állomására igyekez­nek a Szolnok—békéscsabai szakasznak. Viszont Békéscsabáról olyan időben indulna a helyi vonat, hogy azt az átmenő vonat Szolnokon érje utói. Ezzel meg lehetne takarítani a például felvett fő­vonalon egy vonatot Budapest—Szolnok között, ahol úgyis számos helyi vonat van forgalomban és járhatna egy rendes átmenő vonat, amely az egész vonalon Budapest—Békéscsaba között leg­feljebb 3—4-szer állana meg. Egy másik nagy hátránya menetrendünknek, hogy minden csatlakozásnál csak Budapestre van tekintettel, holott nyilvánvalóan több utas kívánja igénybe venni a vasutat megyéje területén, mint Budapestre. A helyi érdekű vasutaknak már neve is megmutatja, hogy milyen célt kívánnak szol­gálni, mégis menetrendjük rendszerint semmi te­kintettel sincs a helyi érdekre. Például nem fonák állapot-e az, hogy Gyulára, a megye és törvény­szék, pénzügyigazgatóság és sok más hivatal székhelyére csak délután megy vonat, persze a budapesti vonathoz csatlakozva és délelőtt jön vissza ugyanezért. Igy ez a hivatali központ a megye egyetlen helyéről sem közelíthető meg vasúton akként, hogy valaki hivatalos ügyét egy nap alatt elintézhesse. A helyi érdek éppen meg­fordított időben kívánná a vonatközlekedést, ugy hogy reggel menjen és délután jöjjön vonat Gyu­lára, illetve Gyuláról. Az ilyen helyen helyi érdekhez kellene a budapesti csatlakozásoknak igazodniok és nem megfordítva. Ennek az elvnek következetes ke­resztülvitele nagy mértékben függetlenítené a vi­déket a fővárostól, amire a közelmúlt fájdalmas tapasztalatai után minden eszközzel törekedni is kellene. Előmozdítaná a vidéki központok kifej­lődését és nagyobb és kétségtelenül egészsége­sebb befolyást biztositana a környék számára a vidéki gócpontoknak, ami hatalmas akadálya \olna a felforgató és bomlasztó eszmék rohamos hódításának és egyöntetű mérgező hatásának. — Ajánljuk ezt az uj kereskedelemügyi miniszter figyelmébe. imrEo&ícU&Ji Mi volt az orosz fogságban ?*) Tudvalevő dolog, hogy a cseheknek milyen óriási hátalma volt az oroszországi foglyok között. Az ósztrák-magyár hadsereg cseh katonái fogságba jutásuk után az entente szolgálatába álltak, akik az oroszorsiági hadifoglyok felett való Őrködést bízták reájuk. Ezen a cimen a csehek olyan urak lettek, hogy különösen Szibériában nagyobb volt a hatalmuk, mint az oroszoknak. A hadifoglyok felett meg éppen teljhatalmulag rendezkedtek. Hiába panaszkodtak ellenük a kint sinylődők, a cseh uralom sokszor rémes visszaéléseit nem aka­dályozta meg semmiféle orosz hatóság. Termé­szetesen ennek különösen a magyar fogoly tisztek itták meg keservesen a levét. Égbekiáltó példa erre a következő eset: Krasznojarszkban volt egyik legnagyobb tiszti fogolytábor. Itt több mint 5000 főként ma­gyar tiszt ette a fogság keserű kenyerét. Termé­szetesen a városban nagy orosz helyőrség is volt. A Kolcsak-féle fehér uralom idején itt állo­másozott egy fiatal korosztályból álló ezred. Ezt az ezredet a vörösök ellen akarta küldeni a had­vezetőség, de azok megtagadták az engedelmes­séget, fellázadtak s hatalmukba akarták keríteni a várost. Természetesen a még nem elég tapasztalt ezred felkelését a megbízható Kolcsák-katonák, különösen a kozákok csakhamar leverték s a fog­ságba esett 800 lázadót még aznap, julius 30-án mind kivégezték. Ezt a lázadást a csehek a magyar foglyok ellen használták fel. Azt hangoztatták a fogoly­táborban, hogy a kozákok a magyar foglyokat gyanúsítják a lázadás előidézésében s az egész tábor felkoncolása csak ugy volt kikerülhető, hogy a csehek garanciát válaltak arra, hogy szigorú vizsgálatot indítanak ez ügyben s a bű­nösök elveszik méltó büntetésüket. Megkezdődött hát a vizsgálat. Azonban csakhamar kiderült, hogy a magyar foglyoknak egyáltalában semmi közük nem volt a lázadás­hoz. Kerestek hát más okot Működött a fogoly­táborban egy „Magyoz Szövetség", nevü egyesü­let, melynek célja az volt, hogy a tisztikar és le­génység közt levő jó viszonyt ápolja, a magyar nemzeti eszmét, a magyar haza iránt való ra­gaszkodást ébrentartsa, ismeretierjesztő felolva­sásokat s hazafias ünnepeket rendezzen. A csehek most egyszerre ennek az egye­sületnek belső ügyeit kezdték „vizsgálni." Rá­fogták a magyarokra, hogy ennek keretén belül nagy agiiációt fejtettek ki a cseh-tót állam ellen, hadsereget akartak szervezni a csehek eilen és egyéb teijesen alaptalan vádak özönét zuditolták reájuk. Bebizonyítani semmit sem sikerült, de nem is ez volt a főcél, hanem az, hogy a ma­gyarok szellemi vezetőit elpusztítsák. Meg is hozták hát a kegyetlen ítéletet: Dr. Pély Gézát, a szövetség első, dr. Székely Lajost, ;i szövetség második elnökét, Katona Gyulát s a vezető tisz­tek közül még tizenegyet és három altisztet föbeiöttek. A csehek maguk is érezték gazságukat s azzal mentegetőztek, hogy ezzel a tizenhét vér­tanúval a tábort mentették meg a kozákok dü­hétől. Pedig a kivégzés eilen az ott levő entente missziók összes tagjai, sőt maguk az oroszok is tiltakoztak. De mit adtak erre a csehek?! Ép ma egy éve, 1919. julius 31-én és au­gusztus 1-én hajtották végre a halálos Ítéletet. A marlirok hulláját a táboron kívül földelték el, de a magyar foglyok kegyelete nem engedte, hogy legjobbjai jeltelen sirban porladjanak el. A hideg, szibériai fél beálltával exhumálták a ma­gyar hősöket s a föudvarban temették el őket díszesebb sirhant alá. Egy fogoly református tábori lelkész Nagy Kálmán még ma is ott van Krasznajarszkon, megfogadta, hogy addig nem jön el onnan, mig magával nem hozhatja a Gyóni Áchim testvérek s e tizenhét vértanú porait, hogy a magyar nem­zet idehaza is leróhassa kegyeletét azok iránt, akik ott kinn a szibériai nagy síkságon is ha­zájukért éltek és haltak meg hősi halállal. *) Négy esztendei orosz fogáig után a napokban érkezett haza egy csabai ur. aki mint hadifogoly, több szibériai táborban élt, most az utolsó hónapokban pedig keresztülutazta az egész orosz birodalmat. Nagyon sok igen érdekes dolgot mondott ol nekünk négy esztendei szenvedésének történetéből. Ugy gondoljuk, érdekelni fogja a közönséget, ha mondunk egvet-mást a tőle hal­lottakból. Csak egészen komoly és hiteles adatokat köz­lünk néhány számon át a fenti főcímmel. Békéscsaba, 1920. augusztus 1. HIREK. Mehhyorszdgi fényes csillag legyen a szeme, Haja, mint a Sötét éjfél koromfekete. Mosolygása, mint a hajnal, bársonyos, szelid, Ha rám ragyog űzze messze lelkem éjjelit. Ajka miüdég Étomjuhozzon olthatatlanul, Csókja égjen, minta tűz, mely fényes lángra gyúl. Szállva-szálljon, ha kitárom felé a karom És kövessen tüzbe-vizbe, hogyha akarom! Lelke szálljon a lelkemmel át völgyön-hegyen S hozománya KÖBÖS VIDÉK- RÉSZ VÉNY-ben legyen. — T. A. S. — Kinevezés. A kormányzó ur Őfőméltó­sága Bóka Iván alezredest, Békéscsaba r. t. vá­ros nyilvántartó tisztjét ezredessé léptette elő. — A békéscsabai nőegylet f. hő 27-én tartotta közgyűlését a közművelődés házában. A közgyűlés hálásan emlékezett meg Varságh Béla és Such Albert működéséről, akik több évitize­den át tartó önzetlen munkásság után, korukra való hivatkozással lemondtak tisztségükről. Há­lája és elismerése kifejezéséül nevezetteket egy­hangú lelkesedéssel a Nőegylet örökös tisztelet­beli tagjául választotta meg a közgyűlés. Kegye­lettel adózott Rosentha! Márton né emlékének, ki harminckét évig volt alelnöke az egyletnek. Be­számolt két év működéséről amely az áldatlan viszonyok miatt nem lehetett oly intenzív, mint azelőtt. Örömmel üdvözölte Kuthy Erzsébetet.a Nőegylet uj pénztárosát. — A Stefánia Szövet­ségről szóló jelentés meleg elismeréssel emléke­zett meg dr. Reisz Miksa főorvosról ki önzetlen tevékenységével hervadhatatlan érdemeket szer­zett a gyermekvédelem terén. A közgyűlés egy­hangú óhajára a Nőegylet évi tagsági diját 12 K-ban állapították meg. Ez évben a régi tagdi­jat szedik még be, de hálás köszönettel veszi az egylet ha a tagok valamivel többet fizetnek, ez­zel lehetővé téve azt, hogy a nagy nyomorúság­ban sínylődök nagyobb segélyhez jussanak. — Orvosválasztás. A szombati közgyűlés városi orvosokká választotta Donner László, Szalay Jenő és Fadgyas Sándor (Gerendásra) orvosokat. — Hirek a Területvédő Liga köréből. A Területvédő Liga, mely élő-cselekvő tiltako­zása Magyarország széldarabolásának, jóformán az egész csonka Magyarország lakosságát zász­laja alá hódította. Nem múlik el vasárnap, hogy a Liga egy-egy ujabb körrel vagy csoporttal ne volna gazdagabb. Mindenki érzi, hogy hazánk régi területi épségeért cselekedni, áldozni köte­lessége. A Liga augusztus 11-én Budapesten a vidéki szervezetek bevonásával választmányi ülést tart. Ez alkalommal a magyar népdal egyik megteremlőjének, Lavoltának halála 100-ik év­fordulóján Tállyán rendezett fényes sikerű hang­versenyét megismétli. A választmányi ülésen a Liga békéscsabai köre is képviselteti magát. A Terülelvédő Liga ez alkalommal is közhírré teszi, hogy nem azonos a Védő Ligák Szövet­ségével, vele semmiféle összeköttetésben nem áll s igy a Ligák Szövetsége megbizottainak jutta­tott adományokkal a közönség a Területvédő Liga nemes céljait nem támogatja. A Terület­védő Liga ügyében való intézkedésre egyedül a kör vagy helyi csoport illelékes. A békéscsabai kör elnökségének irodája a főgimnázium igaz­gatóságának irodájában van (Irányi-utcai állami elemi iskola I. emelet), pénztárosa Huszár Sá­muel (O. M. Bank). — Nyugtázás. Áz Evangélikus Nőegylet a felvidéki menekült egyetemi hallgatók segélye­zésére az elmúlt vasarnapon gyűjtést rendezett ai: evangélikus templom előtt. A gyűjtés ered­ményét, 1320 koronát rendeltetési helyére juttatta a nőegylet. A diákok az adományt levélben köszönték meg, — A MOVE Békéscsaba városi és várme­gyei főosztálya fölhivja mindazon szülőket, akik gyermekeiket a Dunántul németajkú vidékére a német nyelv megtanulása végett cseregyermekek­ként kívánják az 1920—21. iskolai évre küldeni, hozzák e szándékukat f. hó augusztus hó 10-ig főosztályunk (Békéscsaba, Irányi-utcai állami elemi iskola) tudomására. Ez alkalommal beje­lentendő a gyermek neve, neme, (fiu, leány) élet­kora, vallása, szüleinek foglalkozása.

Next

/
Thumbnails
Contents