Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-01 / 101. szám

2 Végül ide kell iktatnom azt a. mindyájimkat de különösen glóriás katonáinkat érdeklő közlést, hogy a mócoknak ériási kémszervezetiik dolgozik, bujkál közöttünk, különösen előkelően felöltözött uridáma kinézésű parvenük, akik csengő aranyért nem átallották á legnagyobb és legmegbocsájthatatlanabb bühre vetemedrti, a hazaárulásra. Gy-th. * (Tudósítónk írásának ei utblsó bekezdését különösen á helybeli katohai nyomozóösztály és a rendőrség b. figyelmébe ajánljuk, meri ilyen „urihölgyek" tudomásunkkal városunkban is járnák és titokzatosan változtatják lakóhelyüket. A szerk.) Vasutak menetrendje Most, amikor a vasutak teljesítőképessége a háború és az oláh rablás következtében olyan nagy mértékben csökkent, hogy örülnünk kell, ha naponkint esetleg két személyvonat van forgalomban, rendkívül nagy fontossága van a menetrend megállapításának. A jól megállapított menetrend sokban pótolhatja a vonatok hiányát, mert a megfelelő vonatcsatlakozások kevesebb vonat mellett is lehetővé teszik a közlekedés sima lefolyását. Ilyen bevált elv a menetrendek összeállításánál az u. n. gyüjtővonatok rendszeresítése, a gyorsvonatok, vagy azokat helyettesítő távolsági forgalom lebonyolítását eszközlő vonatok mellett. A gyüjtővonatok feladata az, hogy a nagyobb vasúti gócpontok között helyi vonatként közlekedve, összegyűjtik a kisebb állomások utasait a gócponton, ahonnan a gyüjtővonat érkezése után induló távolsági vonatok viszik tovább a messzebbre igyekvő utasokat. És viszont a távolabbi gócpontokról ezek a vonatok osztják el a kisebb állomásokra az utasokat ugy, hogy a gyorsvonat érkezése után indulva, felveszik arról a kisebb állomásra igyekvőket, hogy oda továbbithassák. Ez a rendszer a francia vasutaknál régen gyakorlatban van s igen jól beválik, mert fölöslegessé teszi a gyorsvonatoknak a távolsági forgalmat lebonyolító vonatoknak megállását kisebb állomásokon és ezek utasai mégis igénybevehetik a gyorsvonatokat. Például a Budapest— békéscsabai vonalon volna egy átmenő vonat és egy helyi vonat Szolnok—Békéscsaba között. A helyi vonat Szolnokról az átmenő vonat érkezése után indulna és szállítaná mindazokat az utasokat, akik valamely közbeeső állomására igyekeznek a Szolnok—békéscsabai szakasznak. Viszont Békéscsabáról olyan időben indulna a helyi vonat, hogy azt az átmenő vonat Szolnokon érje utói. Ezzel meg lehetne takarítani a például felvett fővonalon egy vonatot Budapest—Szolnok között, ahol úgyis számos helyi vonat van forgalomban és járhatna egy rendes átmenő vonat, amely az egész vonalon Budapest—Békéscsaba között legfeljebb 3—4-szer állana meg. Egy másik nagy hátránya menetrendünknek, hogy minden csatlakozásnál csak Budapestre van tekintettel, holott nyilvánvalóan több utas kívánja igénybe venni a vasutat megyéje területén, mint Budapestre. A helyi érdekű vasutaknak már neve is megmutatja, hogy milyen célt kívánnak szolgálni, mégis menetrendjük rendszerint semmi tekintettel sincs a helyi érdekre. Például nem fonák állapot-e az, hogy Gyulára, a megye és törvényszék, pénzügyigazgatóság és sok más hivatal székhelyére csak délután megy vonat, persze a budapesti vonathoz csatlakozva és délelőtt jön vissza ugyanezért. Igy ez a hivatali központ a megye egyetlen helyéről sem közelíthető meg vasúton akként, hogy valaki hivatalos ügyét egy nap alatt elintézhesse. A helyi érdek éppen megfordított időben kívánná a vonatközlekedést, ugy hogy reggel menjen és délután jöjjön vonat Gyulára, illetve Gyuláról. Az ilyen helyen helyi érdekhez kellene a budapesti csatlakozásoknak igazodniok és nem megfordítva. Ennek az elvnek következetes keresztülvitele nagy mértékben függetlenítené a vidéket a fővárostól, amire a közelmúlt fájdalmas tapasztalatai után minden eszközzel törekedni is kellene. Előmozdítaná a vidéki központok kifejlődését és nagyobb és kétségtelenül egészségesebb befolyást biztositana a környék számára a vidéki gócpontoknak, ami hatalmas akadálya \olna a felforgató és bomlasztó eszmék rohamos hódításának és egyöntetű mérgező hatásának. — Ajánljuk ezt az uj kereskedelemügyi miniszter figyelmébe. imrEo&ícU&Ji Mi volt az orosz fogságban ?*) Tudvalevő dolog, hogy a cseheknek milyen óriási hátalma volt az oroszországi foglyok között. Az ósztrák-magyár hadsereg cseh katonái fogságba jutásuk után az entente szolgálatába álltak, akik az oroszorsiági hadifoglyok felett való Őrködést bízták reájuk. Ezen a cimen a csehek olyan urak lettek, hogy különösen Szibériában nagyobb volt a hatalmuk, mint az oroszoknak. A hadifoglyok felett meg éppen teljhatalmulag rendezkedtek. Hiába panaszkodtak ellenük a kint sinylődők, a cseh uralom sokszor rémes visszaéléseit nem akadályozta meg semmiféle orosz hatóság. Természetesen ennek különösen a magyar fogoly tisztek itták meg keservesen a levét. Égbekiáltó példa erre a következő eset: Krasznojarszkban volt egyik legnagyobb tiszti fogolytábor. Itt több mint 5000 főként magyar tiszt ette a fogság keserű kenyerét. Természetesen a városban nagy orosz helyőrség is volt. A Kolcsak-féle fehér uralom idején itt állomásozott egy fiatal korosztályból álló ezred. Ezt az ezredet a vörösök ellen akarta küldeni a hadvezetőség, de azok megtagadták az engedelmességet, fellázadtak s hatalmukba akarták keríteni a várost. Természetesen a még nem elég tapasztalt ezred felkelését a megbízható Kolcsák-katonák, különösen a kozákok csakhamar leverték s a fogságba esett 800 lázadót még aznap, julius 30-án mind kivégezték. Ezt a lázadást a csehek a magyar foglyok ellen használták fel. Azt hangoztatták a fogolytáborban, hogy a kozákok a magyar foglyokat gyanúsítják a lázadás előidézésében s az egész tábor felkoncolása csak ugy volt kikerülhető, hogy a csehek garanciát válaltak arra, hogy szigorú vizsgálatot indítanak ez ügyben s a bűnösök elveszik méltó büntetésüket. Megkezdődött hát a vizsgálat. Azonban csakhamar kiderült, hogy a magyar foglyoknak egyáltalában semmi közük nem volt a lázadáshoz. Kerestek hát más okot Működött a fogolytáborban egy „Magyoz Szövetség", nevü egyesület, melynek célja az volt, hogy a tisztikar és legénység közt levő jó viszonyt ápolja, a magyar nemzeti eszmét, a magyar haza iránt való ragaszkodást ébrentartsa, ismeretierjesztő felolvasásokat s hazafias ünnepeket rendezzen. A csehek most egyszerre ennek az egyesületnek belső ügyeit kezdték „vizsgálni." Ráfogták a magyarokra, hogy ennek keretén belül nagy agiiációt fejtettek ki a cseh-tót állam ellen, hadsereget akartak szervezni a csehek eilen és egyéb teijesen alaptalan vádak özönét zuditolták reájuk. Bebizonyítani semmit sem sikerült, de nem is ez volt a főcél, hanem az, hogy a magyarok szellemi vezetőit elpusztítsák. Meg is hozták hát a kegyetlen ítéletet: Dr. Pély Gézát, a szövetség első, dr. Székely Lajost, ;i szövetség második elnökét, Katona Gyulát s a vezető tisztek közül még tizenegyet és három altisztet föbeiöttek. A csehek maguk is érezték gazságukat s azzal mentegetőztek, hogy ezzel a tizenhét vértanúval a tábort mentették meg a kozákok dühétől. Pedig a kivégzés eilen az ott levő entente missziók összes tagjai, sőt maguk az oroszok is tiltakoztak. De mit adtak erre a csehek?! Ép ma egy éve, 1919. julius 31-én és augusztus 1-én hajtották végre a halálos Ítéletet. A marlirok hulláját a táboron kívül földelték el, de a magyar foglyok kegyelete nem engedte, hogy legjobbjai jeltelen sirban porladjanak el. A hideg, szibériai fél beálltával exhumálták a magyar hősöket s a föudvarban temették el őket díszesebb sirhant alá. Egy fogoly református tábori lelkész Nagy Kálmán még ma is ott van Krasznajarszkon, megfogadta, hogy addig nem jön el onnan, mig magával nem hozhatja a Gyóni Áchim testvérek s e tizenhét vértanú porait, hogy a magyar nemzet idehaza is leróhassa kegyeletét azok iránt, akik ott kinn a szibériai nagy síkságon is hazájukért éltek és haltak meg hősi halállal. *) Négy esztendei orosz fogáig után a napokban érkezett haza egy csabai ur. aki mint hadifogoly, több szibériai táborban élt, most az utolsó hónapokban pedig keresztülutazta az egész orosz birodalmat. Nagyon sok igen érdekes dolgot mondott ol nekünk négy esztendei szenvedésének történetéből. Ugy gondoljuk, érdekelni fogja a közönséget, ha mondunk egvet-mást a tőle hallottakból. Csak egészen komoly és hiteles adatokat közlünk néhány számon át a fenti főcímmel. Békéscsaba, 1920. augusztus 1. HIREK. Mehhyorszdgi fényes csillag legyen a szeme, Haja, mint a Sötét éjfél koromfekete. Mosolygása, mint a hajnal, bársonyos, szelid, Ha rám ragyog űzze messze lelkem éjjelit. Ajka miüdég Étomjuhozzon olthatatlanul, Csókja égjen, minta tűz, mely fényes lángra gyúl. Szállva-szálljon, ha kitárom felé a karom És kövessen tüzbe-vizbe, hogyha akarom! Lelke szálljon a lelkemmel át völgyön-hegyen S hozománya KÖBÖS VIDÉK- RÉSZ VÉNY-ben legyen. — T. A. S. — Kinevezés. A kormányzó ur Őfőméltósága Bóka Iván alezredest, Békéscsaba r. t. város nyilvántartó tisztjét ezredessé léptette elő. — A békéscsabai nőegylet f. hő 27-én tartotta közgyűlését a közművelődés házában. A közgyűlés hálásan emlékezett meg Varságh Béla és Such Albert működéséről, akik több évitizeden át tartó önzetlen munkásság után, korukra való hivatkozással lemondtak tisztségükről. Hálája és elismerése kifejezéséül nevezetteket egyhangú lelkesedéssel a Nőegylet örökös tiszteletbeli tagjául választotta meg a közgyűlés. Kegyelettel adózott Rosentha! Márton né emlékének, ki harminckét évig volt alelnöke az egyletnek. Beszámolt két év működéséről amely az áldatlan viszonyok miatt nem lehetett oly intenzív, mint azelőtt. Örömmel üdvözölte Kuthy Erzsébetet.a Nőegylet uj pénztárosát. — A Stefánia Szövetségről szóló jelentés meleg elismeréssel emlékezett meg dr. Reisz Miksa főorvosról ki önzetlen tevékenységével hervadhatatlan érdemeket szerzett a gyermekvédelem terén. A közgyűlés egyhangú óhajára a Nőegylet évi tagsági diját 12 K-ban állapították meg. Ez évben a régi tagdijat szedik még be, de hálás köszönettel veszi az egylet ha a tagok valamivel többet fizetnek, ezzel lehetővé téve azt, hogy a nagy nyomorúságban sínylődök nagyobb segélyhez jussanak. — Orvosválasztás. A szombati közgyűlés városi orvosokká választotta Donner László, Szalay Jenő és Fadgyas Sándor (Gerendásra) orvosokat. — Hirek a Területvédő Liga köréből. A Területvédő Liga, mely élő-cselekvő tiltakozása Magyarország széldarabolásának, jóformán az egész csonka Magyarország lakosságát zászlaja alá hódította. Nem múlik el vasárnap, hogy a Liga egy-egy ujabb körrel vagy csoporttal ne volna gazdagabb. Mindenki érzi, hogy hazánk régi területi épségeért cselekedni, áldozni kötelessége. A Liga augusztus 11-én Budapesten a vidéki szervezetek bevonásával választmányi ülést tart. Ez alkalommal a magyar népdal egyik megteremlőjének, Lavoltának halála 100-ik évfordulóján Tállyán rendezett fényes sikerű hangversenyét megismétli. A választmányi ülésen a Liga békéscsabai köre is képviselteti magát. A Terülelvédő Liga ez alkalommal is közhírré teszi, hogy nem azonos a Védő Ligák Szövetségével, vele semmiféle összeköttetésben nem áll s igy a Ligák Szövetsége megbizottainak juttatott adományokkal a közönség a Területvédő Liga nemes céljait nem támogatja. A Területvédő Liga ügyében való intézkedésre egyedül a kör vagy helyi csoport illelékes. A békéscsabai kör elnökségének irodája a főgimnázium igazgatóságának irodájában van (Irányi-utcai állami elemi iskola I. emelet), pénztárosa Huszár Sámuel (O. M. Bank). — Nyugtázás. Áz Evangélikus Nőegylet a felvidéki menekült egyetemi hallgatók segélyezésére az elmúlt vasarnapon gyűjtést rendezett ai: evangélikus templom előtt. A gyűjtés eredményét, 1320 koronát rendeltetési helyére juttatta a nőegylet. A diákok az adományt levélben köszönték meg, — A MOVE Békéscsaba városi és vármegyei főosztálya fölhivja mindazon szülőket, akik gyermekeiket a Dunántul németajkú vidékére a német nyelv megtanulása végett cseregyermekekként kívánják az 1920—21. iskolai évre küldeni, hozzák e szándékukat f. hó augusztus hó 10-ig főosztályunk (Békéscsaba, Irányi-utcai állami elemi iskola) tudomására. Ez alkalommal bejelentendő a gyermek neve, neme, (fiu, leány) életkora, vallása, szüleinek foglalkozása.