Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-30 / 99. szám

Péntek I. évjolyam 99. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Véres verekedés, több gyilkosság történt ismét Budapesten. Bottal és fegyverekkel felszerelt csőcselék ordítozva csörtetett végig a Lipótvároson s ott véres verekedést csapott, amelynek sok sebesültje, sőt halottja van. Megborzad minden jólelkű ember erre az undorító hirre. Hát mikor lesz már vége a borzalmaknak és kegyetlenségeknek ? ! Nem volt elég két forradalom ? Nem volt elég a vörös uralom hóhér galádsága ? Még mindig vannak emberek, akik nem iszonyodnak a vértől, annyi forró, piros vérnek hullása után ? Mikor lesz már rend, mikor lesz már nyugalom ebben az agyonzaklatott szerencsétlen országban ? Még nem állapította meg a nyomozás, hogy kik rendezték a vérfürdőt, mert azt ravaszul tervezték meg. A telefondrótokat elvágták a verekedés színhelyén, hogy ne lehessen gyorsan értesíteni a rendőrséget. Igy történhetett meg, hogy a rendőrök megérkeztekor már nem volt a helyszínen egy „rendező" sem. Ez a körülmény mindenesetre menti a rendőrséget ebben az esetben, de a gyilkos botrány felett való felháborodást egy jottával sem csillapítja. Szörnyűség, hogy ilyesmi megtörténhet! Ha egyéni akció volt ez a vérengzés, akkor végtelenül lesújtó, mert azt jelenti, hogy a pesti csőcselék még mindig nincs megfékezve. Statárium és egyéb szigorú rendeletek ellenére is még mindig akadnak elvetemült gazok, akik neki mernek indulni az éjszakának, hogy vadállati indulataikat íz éj leple alatt gyanútlan, békés emberek holtraverésén elégítsék ki. Ezek szemében még mindig nem elég szigorú a rendőrség, nem elég erélyes a hatóság ahhoz, hogy elriassza őket emberi formájuknak levetkőzésétől. Ha pedig felbérelt, vagy felbiztatott volt az a verekedő banda, ez még súlyosabb, még gyalázatosabb bűn, akárki van az ilyen brutalitások rendezése mögött. Mi a céljuk ezzel ? Hihetetlenül korlátolt gondolkozásra mutat minden ilyen förtelem. Mert azt csak belátja minden józan ember, hogy ilyen gazságok a világon senkinek és semminek nem használnak. Ellenkezőleg mérhetetlen kárskat okoznak. A legelitélendőbb hazafiatíanság ez. Jól tudjuk, hogy az egész körülöttünk levő világból ellenséges szemek irányulnak felénk. Jól tudjuk, hogy a külföld minden nálunk történő legkisebb zavart is százszorosan megnagyítva mutat be a világsajtóban. E beállítást különös kedvvel épen a tőlünk elmenekült kommunista-zsidó újságírók eszközlik. Nekik érdekük elsősorban, hogy Magyarországot ugy tüntessék fel, mint az anarchia birodalmát. Ezeknek a gazembereknek minden ilyen esemény finom csemege, amelyen hetekig elrágódnak, hogy gyalázzák, piszkolják, a borzalmak színében mutassák be hazánkat. Nem hazaárulás-e ezeknek táplálékot nyújtani gyalázatos aknamunkájukhoz ? Már pedig aki ilyen verekedéseket rendez, vagy rendeztek, az a legfinomabb arfyagot szolgáltatja az ellenünk indított hadjárathoz. És ezt az anyagot rendesen akkor szolgáltatják, az ilyen botrányokat rendesen akkor rendezik.. -mikor valami nagyobb külföldi bizottság van Budapesten. Mi, vagy ki az oka ennek ? Az egész ország erre kíváncsi. Elő hát azzal az erélylyel és statáriummai! Nagyobb szolgálatot senki sem tehet ma hazájának, mintha azon fáradozik, hogy a rend és nyugalom végre megszilárduljon ebben az országban. Addig hiába csinálunk bármit, mig biztos rend nincs itt, addig nem lesz becsületünk a külföld előtt. A vidéken nincsenek bajok, de abban a büFiiggetlen keresztény politikai napilap nős nagyvárosban, a mi régen rajongásig szeretett Pestünkben a legutóbbi évek ugy megfertőzték a levegőt, hogy a bűn és állati ösztönök még mindig nagyon uralkodnak. Hol van már áz az erélyes rendőrség, amely az alapos tisztogatást meg tudja és meg akarja csinálni ? Mi hisszük, hogy a rendőrség hazafias. Működjék hát hazafias szellemben. Ne engedje, hogy Csizmadia Sándor nem jutott szóhoz a nemzetgyűlésben Mindenfelől lehurrogták — Védte a szociáldemokratákat Budapest, julius 29. A képviselőház ülésén Grieger Ottó a keresztényszociálistákat folyton piszkáló demokráciáról és az alsópapságról, Szádeczky Lajos a területi integritásról, Dvorcsák Győző a tót hűségről, Huber János a nyugati magyarok ragaszkodásáról interpellált. Ezután Csizmadia Sándor munkáspárti képviselő beszélt, de mindenfelől lehurrogták. Néhány alig hallható szóval, miközben a legfenyegetőbb közbekiáltásokkal illették, a munkásság érdekeiről beszélt. Az incidens legérdekesebb része az a közbekiáltás, mely a képviselő szivéig hatolt: — Maga is népbiztos volt, ne is tagadja! — Igen, az voltam — válaszolta Csizmadia. De mig én ott voltam, hol voltak maguk? A zsidók uralkodtak akkor, azok a gazemberek . . . — A zsidók nem emberek! — Kiáltotta el magát valaki. Ezentúl az egész gyűlés a zsidókat szidta, ugy hogy a nagy felindulás közben alig lehetett az ülést berekeszteni. Ötszázezer korona jutalom Budapest, jul. 29. A Tépe (takarékpénztárak egyesülete) ma ötszázezer korona jutalmat tűzött ki annak, aki a rendőrségnek a lipótvárosi gyilkosságok elkövetőjét kikutatja. A gyászos ügyben egyébként az igazságügyminiszternéi ülés volt. Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér bármely részről is befolyásoltassék. Nyomozzon kérlelhetetlenül s ne legyen bűnös, akinek vétkét — legyen annak bármilyen befolyásos jóakarója — el lehessen tussolni. Tisztán akarunk végre látni. Tudni akarjuk, hogy kik azok a botrányrendezők, kik azok, akik az országnak a legtöbbet ártanak, kik azok, akiktől irtóznunk kell, mint a bélpoklosoktól ? V. K. Uj lisztárak Budapest, jul. 29. A Hivatalos Lap mai száma közli a megállapított uj lisztárakat és a kiőrlési százalékot. Eszerint: a dara ára 2500. fözőliszté 1230, finom tészlisztté 2230. buza, rozs, árpa ára 400 és a korpáé 150 korona métermázsánként. A kiőrlési százalék a búzánál 80, rozs és kétszeresnél 82, árpánál 64 százalék. A lisztek kiskereskedelmi ára 29-étől kezdve zacskó nélkül: búzadara 26'50, nullásliszt 24, fehér főzőliszt 19, főzőliszt II. 1360, buza-kenyérliszt, rozs, buza és tengeri kenyérliszt 5 korona kilónkint. A kereskedő 40 fillérért zacskót is köteles adni. Amerika és az orosz kérdés Waschington, jul. 29. Amerika nem küldi el megbízottját az angol-orosz tárgyalásokra, mert nem farija illetékesnek magát ebben a kérdésben való részvételre. Tőzsde. Valuták: Lei 425—440, Márka 450—465, Font 665—680, fr. Frank 1330—1350, Sv. Frank 2900—2975, Dollár 160—170, Napoleon 625—640, Lira 1000—1025, Rubel 315—325, Sokol 340—360, Kor. Dinár 880—910, Fr. Dinár 880—890, Pleva 380—395, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 92—96. Devizák: Amsterdam 5600—5900 K, Német 112—425, Olasz 960—990, Prága 340—350, Sveici 2870—3050, Bécsi kifizetés 92—96, Koppenhága 2625—2800, Stokholm 3500—3750, Krisztiánja 2625—2800, Szokol 3200—3500. Lövészárkok Nagyszeben körűi A vöröstorongi szoros titka — Mire készülnek az oláhok ? Békéscsaba, julius 29. (Saját tudósítónktól.) Erdélyben, de különösen annak délirészén, mindenki tudja és nem titok, hogy a mult hetekben Bukarestből oláh katona .munkáscsapatok érkeztek és azóta Nagyszeben körül betonozott, permanens lövészárkokat építenek. Az építkezések oláh katonák szigorú őrizete alatt serényen folynak már napok óta, mióta pedig a nagyszebeni *Hr»máson a bevonulást megtagadó székelyek és az oláh katonák közt a közismert vérengzés megtörtént, a lövészárkok közelébe sem engednek senkit. A nagyszebeni magyarságot az eset rendkívüli izgalomban tartja.', A vöröstoronyi szorosban is titokzatos dolgok történnek. Oláh utászcsapatok hetek óta lázasan dolgoznak és a környékbeli falvak lakosságát a lehető legszigorúbban tartják távol az építőktől.