Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-28 / 97. szám

Békéscsaba, 1920. julius 29 . A — Megszűnik a cenzúra Erdély­ben. A kolozsvári „Ellenzék" szerint Erdélyben és Romániában megszűnik a cenzúra. Az oláh hivatalos lapban erre vonatkozólag kormány rendelet jelent meg. — Állami nyugdijasok. Az illetékes ható­ságok figyelmeztetik az állami nyugdijasokat, hogy nyugdijuk átvételekor nyugtáikat minden­kor pontosan kitöltve szolgáltassák be és lakás­címüket teljesen írják ki. Sem utcanévnek, sem a házszámnak nem szabad hiányozni a lak­címből. — Orvosi hir. Dr. Riitner Sándor bőrgyó­gyász és urológus specialista (nemi betegségek «» szakorvosa), Aradvármegye közkórházának volt alorvosa, rendeléseit Orosházi-utca 29. sz. alatt megkezdte. Fogad hétköznapokon d. e. 9—10-ig, d. u. 3—5-ig. — Mennek már a szerbek. Szerit-számát sem tudjuk azoknak a híreknek, amelyek már idáig forgalomban voltak Újszeged kiürítéséről. Sajnos még mostanáig nem tudtunk olyan bizo­nyos hirt közölni erről a várva-várt eseményről, amely tényleg be is következett volna. Most azonban végre elértük, hogy biztosat írhatunk. A szerbek már tényleg megkezdték visszavonu­lásukat. Uj állásaikat az úgynevezett Ciemenceau­vonalon veszik fel. A visszavonulás ellenőrzésére ántántmisszió érkezett Szegedre, melynek Forster Roland angol vezérkari ezredes a vezetője, tag­jai pedig Perime francia őrnagy és egy szerb ezredes. A magyar nemzeti hadsereg kiküldöttje­ként Megay vezérkari alezredes ellenőrzi az át­adásokat. Eddig Bácsalmást ürítették ki a szerbek. — A német határvédelem. Megírtuk, hogy Németország keleti részébe benyomultak az orosz csapatok elővédjei és pusztítva szállották meg Kelet-Poroszország széleit. Minthogy a német hadsereg a békeszerződés szerinti állapotban nem megfelelő arra, hogy Németországot biztosithassa az orosz csapatok további előnyomulása ellen, a németek jegyzékkel fordultak az ántánihoz, amelyben engedélyt kértek arra, hogy keleti ha­m táraik biztosítására polgári csapatokat szervez­hessenek. A jegyzékre Anglia külön válaszolt. Válaszában kijelenti, hogy a maga részéről semmi kifogása nincsen a német polgári csapatok meg­szervezése ellen. — Kun Béla Liegnitzben. Megírtuk volt, hogy a németek Kun Bélát kiutasították, az oszt­rákok; pedig nem akarták Ausztriába beengedni. Alost arról értesülünk, hogy a németek Lieg­nitzbe szállították. Liegnitz az Osztrák-Német határon terül el. — Aninai bánya-munkások Németor­szágban. Lúgosról jelentik: Anináról a legutóbbi kitelepítő vonattal ujabb 151 munkás távozott el. Valamennyi kiképzett szakember és valamennyi Németországba megy alkalmazásba. Az első szál­lítmányt sok több fogja követni. Az ok: a román bányaigazgatóság alávaló eljárása a munkásokkal szemben. — Vásárhely ellátatlanjai. Hódmezővásár­hely városa nem tudja biztosítani ellátatlanjai gabonaszükségletét az uj termés kiosztásáig még hátra levő augusztus hónapra. A város tanácsa elhatározta, hogy felemésztett készletei helyébe a város gazdaközönségétől vásárol ujabb gabona­kontingenst, amit az ellátatlanokra vonatkozó ren­delkezések szerint fog kiosztani a lisztjegyes la­kosság között. Felhívást bocsájtott ki a gazdák­hoz, mely szerint mázsánként 500 koronáért veszi át a beszolgáltatásra szánt gabonát. k — Felhőszakadás Szovátán. Szovátán a napokban felhőszakadás volt. A hegyekről lezuhanó vizár a község melletti fatelepről mintegy négy­ezer köbméter fát elsodort. — A szász szakszervezetek és az ántánt. Jellemző a német lartományok hangulatára, mely­lyel az ántánt iránt viseltetnek, hogy legutóbba szászországi szakszervezetek jegyzékkel fordul­tak a német birodalmi kormányhoz, melyben arra szólítják fel, hogy egyetlen francia katonának se adjanak német területen való átvonulási szabad­ságot. — Strausz Istvánt újból letartóztatták. A legfőbb számvevőszék elnökét Strausz Istvánt megint letartóztatták és tovább folytatják a tár­gyalásokat bünperében. Az újonnan kihallgatott tanuk közül sokan vallottak ellene, de minden » terhelő vallomással szemben állhatatosan véde­kezik. j •HÉ 31 — Nyugtázás. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijcgylete nevében Mengyán Endre gondnok és ellenőr ezúton mond köszö­netet a MOVE-nak azért a 3000 K-ás adomány­ért, amit mint a konfetti eladásból származó haszon 50 százalékát engedett át az Egyletnek. — A termésrendelet ismertetése. Az „Uj Barázda-' szerkesztősége elhatározta, hogy a gazda­társadalom az őt elsősorban érdeklő kormányrendelete­ket külön füzetben, egész terjedelmükben is kezébe kap­hassa" Az olső ilyen kiadvány képen most bocsátotta ki az ,,1920. évi gabonatermés értékesítéséről sz<iló füzetét, melyet Konkoly-Thege Sándor dr.. az „Uj Barázda" gaz­dasági rovatának vezetője állított össze. A könyvecské­ben benne vannak mindazok az intézkedések, melyek az ezidei gabonatermés forgalmát é* értékesítését szabályoz­zák, valamint ezeknek az intézkedéseknek mindenki szá­mára érthető m.-igyarázata. A mü — melynek ára i K, az „Uj Barázda" előfizetőinek 6 K, — minden gazda­embernek feltétlenül nélkülözhetetlen mert biztos utmu­taló és használata teljességgel kizárja azt hogy ebben a rendkívül fontos dologban bárki is tájékozatlan ma­radjon. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése elle­nében a kiadóhivatal (Budapest, IV. Muzeum-körut 1) utján, valamint az „Uj Barázda" minden elárusítójánál, — A kunágotai lókötők. Megemlékeztünk annak idején arról a nagyarányú sorozatos ló­kötésről, amit a Gyula körüli tanyákon és Kuná­gotán köveitek el. Kiderült, hogy a lókötők cigá­nyok voltak. A csendőrség — amint Kunágotáról értesülünk — három tagját rnár ei is fogta a szétugrott bandának. A három lefülelt cigány be­ismerő vallomást tett, sőt a lókötések részleteit mesélve azt is elárulták, hogy öten voltak jó cimborák. Minthogy szabadon kóborgó szeren­csésebb két társuk hollétéről jelenleg semmit sem tudnak, mindössze annyit tehettek még az igaz­ság érdekében, hogy pontos személyleírást adtak róluk, amelynek alapján rövidesen megkerülnek. Az egyik Faragó Pál végegyházi illetőségű 35 éves alacsony barna ember, jobb szemén hályog van. A másik Faragó József 40 év körüli ugyan­csak barna, középmagasságú. Ismertető jele, hogy bal kezének mutatóujja görbe. VSSna sioseii Alii követelnek az oroszok ? Kolozsvár, julius 26. A „Dácia" az orosz—lengyel harctérről hi­teles adatokat közöl és arról ad jelentést, amit a magyar lapok, — a jó (?) hírszolgálat révén — nem is sejthettek. A lengyel vezérkar julius 16-án azt jelen­tette, hogy. Vilna vidékén folytatott igen makacs küzdelmek után a lengyel csapatoknak fel kellett adniok a várost. Az Echo de Paris jelenti Varsóból, hogy az orosz követelések legizgatóbb része az, melyben az oroszok a lengyel haderőknek kétszáz kilo­méterrel való visszavonulását követelik. Ez a követelés Varsóban nagy megdöbbe­nést okozott. Tisztelt névtelen Barátom I Megkaptuk leveiét, amely igy szól : „ha nem intézkednek, hogy a buza ara maximálva legyen, majd meglátják a következményeit; gúnyt űznek a szegény emberből, 4 kilót adnak egy hónapra, mikor az egy hétre sem elég." Kár, hogy alá nem irta a nevét. Megtehetfe volna bátran, mert teljesen igaza van. Fogadja el tőlünk az egészen jóakaratú felvilágosítást. Ha volna hozzá hatalmunk, isten bizony megmaximálnánk az összes íermést, de hát a mi szavunk nem messze hallatszik el. Mégis épp akkor, mikor a levelet megkaptuk, már hozza is a Körösvidék, hogy a buza maxi­mális árát 500 koronában megállapították. Ez csak ezért van, hogy a szegény emberen segítve legyen. A szegény ember annyiért kapja a bú­zát, illetve a lisztet és legyen nyugodt: lesz mit enni. Van hála Istennek anyi termésünk, hogy senki sem fog éhezni, még szüköskődni sem kenyérben. Az a 4 kiló fejadag csak átmenet, csak napokig tart, addig amig nincs összeírva az ellátatlanok száma. Az uj termésből 3 millió mázsát foglalt le a kormány és elveszi a gaz­dáktól 50Ö koronás áron, hogy legyen az ellá­tatlanoknak. Igaza van, 4 kilóról szó sern lehet, ez a legvakmerőbb kihívása lenne a szegények­nek és rni minden erővei azon leszünk, ha kell, késhegyig menő harcot fogunk vivni, hogy a 199 fejadag ugy állapittassék meg, hogy az bősége­sen elég legyen mindenkinek. A legnagyobb er­kölcstelenség és égbekiáltó merénylet volna a nép ellen, ha a kormány az idei jó termés mel­lett éheztetne bárkit is. Ez nem fog bekövet­kezni. Hogy az egész termés nincs maximálva, abban van egy kis igazság. Miért kényszeritsük a gazdát arra, hogy a külföldnek is 500 koro­náért adja a búzát, mikor a külföld elég lelket­lenül rémséges árakon {adja el nekünk ipari portékáját ? Abban hibázott a kormány, hogy nem tett különbséget a belföldi és a külföldi ár közt a szabad forgalomban. Mi igy maximáltuk volna : magyar állampolgárnak a buza mázsája saját fogyasztásra 500 korona, kereskedőnek és a kül­földnek 3000 korona. Nagyon sok a baj; az óriási felfordulásból nem lehet rögtön a rendes kerékvágásba vissza jutni. Elég szomorú, hogy ha átmenetileg is 4 kilós adagról beszélnek, de ez nem maradhat igy, lesz kenyere ebben az országban minden­kinek. A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület uj alapítása Megemlékeztünk már arról, hogy a Békés­Csabai takarékpénztár egyesület kezdeményezésére a vele érdekközösségben álló Magyar általános hi­telbankkal, a Magyar pamutipar részvénytársaság­gal és az Első gyulai kötött és szövött-iparáru gyárral egyetemben nagyarányú Textilgyár ala­kul Békéscsabán. Most már közölhetjük, hogy az alakulás f. hó 23-án a Magyar általános hitelbank közgyű­lési termében megtörtént. Az alakuló közgyűlést báró baranyavári Ullmann Adolf főrendiházi tag, a Magyar általános hitelbank igazgatója vezette és a vállalat cégét „Rokka" köt. szövő gyár r, t. cég alatt állapították meg hét millió korona alap­tőkével. A vállalat igazgatósága a következőképen alakult meg: Elnök báró Lers Vilmos v. b. t. t. volt kereskedelemügyi államtitkár, tagok Ervin Kálmán, a Magyar általános hitelbank ügyvezető­igazgatója, szurdai Szurday Róbert a Magyar pamutipar r. t. vezérigazgatója, Vámos Sándor az első gyulai kötött és szövött iparáru-gyár ve­zérigazgatója, Róth József a Békés-Csabai taka­rékpénztár egyesület vezérigazgatója, Réthy Béla nagybirtokos gyógyszerész, Werner Frigyes a Werner Ede és társa cég tagja és Weisz Lipót a Weisz és Janovitz cég beltagja. Felügyelő bizottsági tugokul választattak : szurdai Szurday László budapesti lakos, dr. Spit­zer Sándor sarkadi főorvos és Vas Sándor, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület h. igaz­gatója. Az ezt követő igazgatósági ülésen a válla­lat jogtanácsosává Haan Béla békéscsabai ügy­véd, vezérigazgatójává Körmendy Lajos, a Ma­gyar pamutipar r. t. főtisztviselője, cégvezetőjévé Gabnai Antal, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület volt cégvezetője választaLtak meg. A vállalat a Werner Ede és társa cég tu­lajdonában levő telepen fogja működését foly­tatni (volt mübutorgyári telep) és mint értesü­lünk, a textilgépek montirozása és üzembehoza­tala a legközelebbi jövőben megkezdődik és sok száz békéscsabai munkás családnak fog biztos és nyugodt megélhetést nyújtani. Kiingh&mmer István kalaposmester Békéscsaba, IV. Barényi-utca 3. szám. Nagy raktár férfi és gyermek­kalapokban és sapkákban. 2—36 Elvállalok mindennemű női és férfi puha, kemény és szalma kalapok javítását — (átvarrását is) — festését, vasalását és átalakítását a legújabb divat szerint. Gyorsan és tökéletesen. V&szek egy saagy faBi, vagy áSió tükröt.

Next

/
Thumbnails
Contents