Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-28 / 97. szám

Békéscsaba, 1920. julius 22 . Csütörtök / . évfolyam 28 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Az Ébredő Magyarok Amidőn az oláhok szívszorongva várt kivo­nulása meghozta a nemzeti hadsereg első csapa­tait, csakhamar falragaszok tették színessé a Ti­szántúl városainak falait. Az egyik ilyen falragasz kürtös katonát ábrázolt evvel a felirattal : „Ébredj Árpád fia!" Akkor még nagyon homályos fogalmaink vol­tak arról, hogy hát kik is azok az ébredő magya­rok és Békéscsabán nem sok utódja lévén Árpád vezérnek, a falragasz nem váltott ki semmi külö­nösebb hatást. Rövidesen rá megjelentek a hírből már is­mert „Kutyából nem lesz szalonna" közmondást hirdető falragaszok is, de ezeknek hangja sem az volt, ami népünk szelid vérmérsékletének megfe­lelt volna, sőt inkább sértette sokaknak Ízlését, bántotta szókimondása az ilyenhez nem szokottak lelkületét. Jöttek azután következetesen és töme­gesen a többi falragaszok, melyeknek tartalma na­gyon is igaz, de hangja még mindig túlságosan erős, kifejezései nagyon is válogatatlanok voltak. Az érzékenyebb természetű, finomabb izlésü em­berek fejcsóválva olvasgatták a zsidók szidalma­zását s ha lelkük mélyén igaznak érezték is a köz­leményeket, azok megjelenési módja tartózkodóvá tette a keresztények legtöbbjét. Megérkeztek azután az első eleven ébredő magyarok, az országos egyesület szervező kikül­döttjei. A városháza nagytermében majd hatalmas népgyűlésen ismertették céljaikat, egyesületüket. Az eleven szó, a közvetlen érintkezés már nem maradt hatás nélkül és a békéscsabai ébredők is hamarosan megalakultak. Hogy nem olyan szám­ban tódultak a kibontott zászló alá, mint aminő­ben a lakosság száma után elvárni lehetett volna, annak, ugyhisszük, megint csak ugyanaz az oka volt, mint ami a falragaszok aránylag csekély ha­tásának. Mig a kiküldöttek egyike ugyanis komoly, meggyőző érvek és megdönthetetlen számadatok súlyos fegyverével szállt sikra az egyesület ismer­tetése és céljai érdekében, addig a másik ismét a piac hangjával tette meggondolókká a hallgató­ság komolyabb elemeinek nagy részét. De az eszme csirája már el volt vetve, az egyesület gyö­keret vert és ha nem is rohamosan, de annál biz­tosabban mind nagyobb és nagyobb teret hódított, mind több és több tagot vonzott soraiba. Ugy­hisszük, nagy érdeme van ebben az ébredők helyi szervezetének, amely szakitva az izléstsértő hang­gal és modorral, sohasem ragadtatta magát olyan ntakra, melyek elriasztólag hatottak volna a közön­ségre. Ha mégsem terjedt az eszme rohamosan, annak alighanem Békéscsaba saj js viszonyaiban rejlik a magyarázata. Az egyesület céljait főként két eszme jellemzi. Az egyik a fajmagyarság érvényesülésének kiküz­dése minden téren, a másik az ország megtisztí­tása a zsidóságtól. Békéscsabán nem sokan van­nak fajmagyarok, ez az eszme tehát természetsze­rűleg itt nem vonz. Bármennyire jó hazafiak i^ a mi polgártársaink, származásuk, anyanyelvük túl­nyomóan tót, hogyan várjuk hát tőlük, hogy teljes odaadással szolgálják a tiszta faj magyarságé rdekeit. Békéscsaba egész Békésvármegye, söt mond­hatjuk most még a csonka szomszédos vármegyék­nek is gazdasági központja. Hogy gazdasági téren évtizedek óta a zsidóság vezet itt, az tagadhatat­lan. Az a megszámlálhatatlan fonál, mely a lakos­ságot gazdasági téren összekötötte már évtizedek .. óta a vezető elemmel, a zsidósággal, egyik nap­ról a másikra alig szakitható el és különösen nem volt elszakítható akkor és addig, amig a zsidóság által betöltött hivatáskör átvétele keresztények által meg nem kezdődött. Ugyan hol kereste volna a gazda a keresztény gabonakereskedőt, akinek ga­bonáját, hol a keresztény munkakereskedőt, akinek munkáját eladhatta volna és hol találta volna a keresztény fa- vagy szénkereskedőt, akitől tüzelő­anyagát beszerezhette volna? Amig ilyen uj össze­köttetések nem voltak létesíthetők, addig a régi gazdasági szálakat sem lehetett elszakítani és amig e számtalan fonál összefűzi a zsidóságot a keresz­ténységgel, addig a teljes szakadás keresztény és zsidó között nem képzelhető. Amig nincs adva a lehetősége annak, hogy keresztény keresztényhez forduljon a gazdasági élet minden mozzanatában, addig lehetetlen, hogy beálljon a végleges szakítás. Ezért üdvözöltük nagy örömmel városunkban az Ébredő Magyarok Egyesületének komoly, nagy­tekintélyű vezéreit, akiknek megjelenése megbe­csülhetetlen szolgálatot tett az egyesületnek. Most volt alkalma először meggyőződni Békéscsaba kö­zönségének arról, hogy az a munka, melyet az Ébredők végeznek, nem hangulat, nem felelőtlen egyének meggondolatlan handabandázása, hanem céltudatos, tervszerű, szervezett, komoly munka, amelynek sikere egyedül attól függ, tud-e a ke­resztény társadalom arra az öntudatra ébredni, amely az élet minden vonatkozásában csak ke­resztény támogatását, csak keresztény kereskedő, iparos, orvos, ügyvéd, egyszóval minden foglal­kozási ágban kizárólag csak keresztény igénybe­vételét parancsolja. Ha a keresztény társadalom ezt megvalósítja, önmagától megoldódik az egé^z zsidó kérdés, anélkül, hogy csak egy rossz szóval vagy csak kisujjal is illetni kellene a zsidóságot. (Egy még nem ébredő magyar.) Csend a politikai életben Budapest, julius 27. A gabonaforgalmi ren­delettel és a nemzetgyűlés jövőheti programm­jával foglalkozott az a minisztertanács, melyet ma délelőtt 10 órakor tartott a kormány. A po­litikai életben különben ma teljes szélcsend ural­kodott, egyedül a kisgazdapárt radikálisabb ele­mei tárgyallak a munkáskérdés megoldásának lehetőségéről. A tárgyalások még teljesen kez­detleges stádiumban vannak. A nemzetgyűlés mas programja Budapest, jul. 28. A nemzetgyűlés mai ülé­sében a miniszterelnöki expóse vitát táryyalja. A vita első szónoka Vass József dr. lesz. Ezen­kívül sorra kerülnek az interpellációk, köztük Meskó Zoltáné is. Lloyd George beteg Páris, julius 27. Lloyd George, a kiváló angol politikus vesebajban súlyosan megbetege­dett és felépülésére nincs remény, Kellenek a német fegyverek Washington, julius 27. Varsóból jelentik: Az ántánt legújabb terve az, hogy felszólítja Né­metországot az oroszok elleni fegyveres beavat­kozásra. Németország ennek ellenében megkapná Posent. Visszavonulnak a Jugoszlávok Rodkersburg, julius 27. A jugoszláv meg­szálló csapatok, melyek egy héttel ezelőtt letele­pedtek Radkersburgban, ma kivonultak a város­ból. Helyüket osztrák csendőrök foglalták el. Rad­kersburg Stájerország déli végében fekszik. Bajba jutottak az osztrákok Hága, jul. 27. Egy szociáldemokrata lap azt irja, hogy a holland szociáldemokrata köz­pontokban mind erősebb áramlat észlelhető a bojkott megszüntetésének végrehajtására. Mér­tékadó körökben az a vélerfiény, hogy a bajkot­tot augusztus elsején végleg lefújták. Holland keresztény társadalmi körök elhatározták, hogy megkezdik Magyarország ipari felsegitését. Ezzel akarják beigazolni a hollandok, hogy mennyire rokonszenveznek a magyarokkal. Ki fogják hivatalosan jelenteni, hogy nem azono­sítják magukat azzal a néhány elvetemült egyén­nel, kik a bojkottot megcsinálták. Szó van arról, hogy a holland keresztény körök egész Európa kereszténytársadalma segít­ségével büntetésül Ausztriát bojkottálják, mert tűr­hetetlen az, hogy egy Európában mindig a rend­bontó szerepét játszó parány most is becsületes nemzetek tönkretételén fáradozzék. Berinkey védi magát Budapest, julius 27. A büntetőtörvényszék ma Berinkey Dénes kihallgatását folytatta. A volt miniszterelnök terjedelmes két órás beszédben számolt be ténykedéséről és részletesen elmondta, hogy miért nem jutott Károlyi és az ő kormánya a választások megtarthatásáig. Beszélt Vix alez­redes szerepéről is és elmondta Károlyi lemondó levelének keletkezési okát. A tárgyalást folytatják. Agyonlőtt magyar főhadnagy Belgrád, julius 27. Kovács Tibor főhadna­gyot, akit a magyar kormány mint hadifogoly igazoló tisztet a Bukovina-román határra küldött, ismeretlen egyének agyonlőtték. Megszűnt a sachaüni kény­szermunkások szenvedése Tőkió, julius 26. A japán kormány elhatározta, hogy katonai­lag megszállja és véglegesen annektálja egész Szachalin szigetét. Ennek az elhatározásnak oka az, hogy az oroszok Vladivosztokban több száz japánt legyilkoltak. Ismeretes, hogy Szachalin orosz szigetnek déli felét az Orosz -japán háború után Japán kapta meg. Az oroszok pedig a sziget mocsaras, egészségtelen felső részén helyezték el szerencsét­len számüzötteiket, kik ott hallatlan szenvedések közepette pusztultak el. Most Japán elfoglalta az északi részt is és megszüntette az oroszok inkvizícióját Sachalinon. Tőzsde. Valuták: Lei 430—445, Márka 452—465, Font 650—660, fr. Frank 1340—1360, Sv. Frank 2900—3050, Dollár 160—170, Napoleon 625—640, Lira 990—1025, Rubel 315—325, Sokol 340—360, Kor. Dinár 890—915, Fr. Diná 390—915, Pleva 355—375, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 91—95. Devizák: Amsterdam 5800—6100 K, Német 415—430, Olasz 970--1000, Prága 345—360, Sveici 2850—3075, Bécsi kifizetés 93—97, Koppenhága 2525—2700, Stokholm 3500—3750, Krisztiánja 2550—2750, Szokol 3200—3500.

Next

/
Thumbnails
Contents