Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-27 / 96. szám

2 Békéscsaba, 1920. julius 29. 2 írógárdájának oszlopos tagja, kórházi főgondnok, székely menekült emelkedett szólásra és szivig ható, könnyeket fakasztó beszédben üdvözölte a vendégeket a sorsüldözöttek, hazátlanok, de Csaba ébredő polgársága nevében is. Hatalmasan szár­nyaló, magasstílu beszédét még a piactéren is hallgatták. A beszédre Szmrecsdnyi György vála­szolt, aki tartalmasan vonta össze nézeteit min­den irányból. Utána egy fővárosi főiskolai éb­redő, majd Zilahi Kiss Béla kormánybiztos be­szélt és keresetlen, de feltétlenül meggyőző sza­vakban reflektált Szmrecsányinak hozzáintézett beszédére. Ormay János, vaskereskedő, az Ébredők it­teni alelnöke valóban kiváló beszédben csatlako­zásra hivta fel Csabának még nem Ébredő ke­resztény társadalmát; teljes eredményű beszéde kiváló értéket képviselt. Utána újból Szmrecsányi beszélt, a csabai állapotokat vázolva. Ezután Ferenczy, a soha el nem feledhető konferánz jutott szóhoz és ennek nyomán Luka­csevich, a központi titkár beszélt. Majd Propperné Szemle (F.) Tegnap éjjel, mikor az Ébredők társas­vacsoráján egyik remek szónoklat a másik után hangzott el jóizü vacsorázás közben, oly ked­vesen orrfacsarintó idegen illatok érkeztek vala­honnan, hogy az étkezők kezéből kiesett a villa. Hát hiszen nagyon helyes, ha a tisztítás (nem mindig a zsidók körében) éjjel-nappal folyik, de nem fér a fejünkbe az, hogy vájjon megérdemel­ték-e az Ébredők és az illusztris vendégek, hogy pont a legjobbkor ily penetráns illatokkal tiszte­legjen nekik a gyepmester ? Talán annyi udvarias­ságot mégis csak elvárhatnánk a tisztogatást irá­nyitóktól, hogy ily alkalmakkor pihentessék a meritőket ?! Oh, újból mondom, nehogy e kis irás miatt abbahagyják! Dehogy! Hanem vasár­naponkint ha vendégek vannak, küldjék a „szag­talanító vállalatot" az Irányi-utca 4—6. számú házak elé tisztogatni, mert istenemre mondom, az nem sértené orrainkat. Hogy miért ? Mert ott állandó a pestises bűz. Ejnye, most jut eszembe: alighanem az illatok tartották távol a bankettről az odavaló — vendéget. . . illetve vendéglátót... * * Az Ébredők vasárnapi népgyülésén furcsa jelenségek tanúi voltunk; ezek a jelenségek min­mondott el néhány szót szegény elesett fiára vo­natkozólag és ez a néhány szó könnyeket fa­kasztott mindenki szeméből. A továbbiakban az­tán olyan meglepetésben volt részünk, amit senki sem várt. Ónody Akos szavalta el Turcsányinak egy erdélyi versét, majd a 16 éves Béky Zoltán költeményét, de oly vehemens erővel, oly tűzzel, hogy meghűlt bennünk a vér oly sok jaj, oly sok igazságtalanság égbekiáltása folyamán. Utána Gyarmath B. János szavalta el „Nem, nem, soha!" cimü költeményét. Ennek a versnek a hangját, tartalmát kritizálni nem lehet. Ez a vers mind­nyájunk imája lett és a hallgatók most győződ­hettek meg arról, hogy mily értékek vannak eb­ben a városban. A vacsora után, mely már egymagában is kultureseménynek számitható, — a fiatalság egy­része táncra perdült. Szmrecsányi hatalmas alakja reggelig látható volt az ünneplők között. Hat óra tájban oszlott szét a kiváló társaság. A vendégek a reggeli pesti vonattal visz­szautaztak Budapestre. den kétséget kizáróan mutatják, hogy mily fokon áll itt~a megértés és> a hazaszeretet. Szmrecsányi beszédét sok helyen hallottam. Ez a nagy poli­tikus oly világosan, oly meggyőzően, tele lélek­kel, tele igazsággal beszél, hogy azt meg nem érteni lehetetlen. Már pedig, mint mindig, ez a csoda is megtörtént Csabán. A lelkesedésnek, melyet Szrecsányi beszédei eddig az egész ország­ban kiváltottak — vasárnap alig volt nyoma. Sőt, a Himnusz éneklése kezdetén a külső kör, a zsírosak csoportjai egyszerűen eltávoztak. Szeret­tem volna leverni a lejükről a kalapot, mert amit még a legutolsó zsidó is megtesz, a jelenleg magát magyarnak valló néhány idevaló egyén nem tette meg. Már bocsánat: a Himnusz előtt le a kalappal uraim, vagy ha nem, akkor tessék elmenni valahová cseh földre, mert ugylátszik, az a másik nóta, az a Marseilles önöknek jobban tetszett. Ha mindent eltűrünk, az ilyen abszurd hazafiatlanságot elitéljük. Annak még Békéscsabán sincs helye. A Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R. T. közgyűlése Igen szép számmal gyűltek össze a rész­vényesek a 25-ki közgyűlésre, annak ellenére is, hogy ugyanakkor tartották a Kossuth téren az ébredő magyarok népes nagygyűlésüket. Gróf Wenckheim József elnök megnyitó szavai után Koppányi Gyula alelnök olvasta fel az Igazgató­ság jelentését, mely vázolja a R. T. eddigi éle­tét és örvendetes fejlődését. A részvényesek nagy figyelemmel hallgatták a jelentést s az annak vé­gén tett indítványt, az alaptökének 1.000 COO ko­ronáig való felemelését egyhangú helyesléssel ki­mondották. Megválasztották igazgatókká szintén egy­hangúlag gr. Széchenyi Antalt és Uhrin Károlyt s kimondották, hogy a R. T. cimét megváltoztat­ják olyformán, hogy a „Körösvidék" szóval ki­bővítik. Ennek a határozatnak értelmében a R. T. teljes címe : „Körösvidék" Békésmegyei Keresz­tény Nyomda és Lapkiadó R. T." lesz, a rövi­ditott cim pedig : Körösvidék R. T. Osztatlan helyesléssel találkozott az igaz­gatóság amaz elhatározása is, hogy már szep­temberre berendezi és megnyitja a könyv- és pa­pirkereskedést. Már folyik is a munka s egy hét múlva a Körösvidék bolt is a nagy közönség rendezésére fog állani. A közgyűlés lelkes lefolyásától s abból a körülményből, hogy már az alaptőke felemelés kimondása előtt 35 ezer koronát jegyeztek az uj kibocsátású részvényekre, biztositoltnak látszik az alaptőke emelés keresztüvitele. A keresztény társadalom megmutatta ennek az intézménynek megalkotásában, hogy a tisztán erkölcsi alapokon működő vállalatnak is van jövője s hogy boldo­gul, fejlődik az olyan alkotás is, mely eszközei­ben válogatós s nem tekint mindent üzletnek a szó zsidós értelmében. Minden öntudatos keresz­tény ember, aki részvényt jegyez az uj keresz­tény Magyarország épitő munkása, keresztény érdekeket képvisel, keresztény muka nélküii mun­kásokat segit munkához ami nyomdánkban. Ed­dig már 27 fizetett alkalmazottja van a vállalat­nak s örömmel látjuk hatalmas fejlődését mind­nyájan, akiknek szivünkhöz nőtt ez az első s ed­dig Békéscsabán egyetlen keresztény vállalat. Malmosok sérelmei A vámörlési rendelet módosítását kérik — A Békésmegyei Molnárszö­vetség gyűlése Békéscsaba, 920 julius 26. A Békésmegyei Molnárszövetség hétfőn, julius 26-án délután 3 órakor az Ipartestület helyiségé­ben rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az egész megye minden részéből szokatlanul nagy száfn­mal jelentek meg a vámmalom tulajdonosok. A közgyűlés tárgysorozata a következő pon­tokból állott: 1. Az őrlési rendeletnek a vámmalmokra sérelmes része ellen való állásfoglalás. 2. Az őrlési tanúsítványok eltörlése és a vámnak kontingenálása ügyében való határozat hozatal, 3. A megállapított vámőrlési díjnak meg­felelő felemelése iránti felterjesztés ügye, 4. Indítványok. Áchim László elnöki megnyitója után Flamm (csabai malomtulajdonos) felolvasta az elmúlt közgyűlés jegyzőkönyvét, melyet elfogadott és hozzászólás nélkül hitelesített a közgyűlés. Áchim elnök ismertette azt a felhívást, mely szerint a malomtulajdonosok petróleumra való igényüket a Szövetség elnöksége utján tartoznak bejelenteni. Jelentette, hogy az illetékes miniszteri tanácsos nemleges választ adott arra a felter­jesztésre, melyben a szivógázmotoros és gőz­íizemre berendezett malmok tulajdonosai pótvám­dij szedésére kértek engedélyt. Jelentette azt is, hogy több békési malom­tulajdonos átiratilag kérte 1. az őrlési tanusitvány­rendszer eltörlését. 2. A malmosok is csak any­nyit tartozzanak beszolgáltatni keresményükből, mint a termelők. 3. Az aljagabonával (miként a termelők) a malmosok is szabadon rendelkez­hessenek. Felolvasta a Veszprémmegyei Molnár­szövetségnek hasonló értelmű Felhívását is £s kijelentette, hogy ennek a közgyűlésnek is a vámőrlést sérelmesen szabályozó rendelettel szem­ben való állásfoglalás a célja. A felvetett kérdések körül élénk vita fejlő­dött ki, melyben a jelenvoltak valamennyien részt vettek s elhatározták, hogy az Országos Molnárszövetséghez az alábbiakat tartalmazó memorandumot fogják intézni: 1. Szüntesse meg a kormány azonnal az őrlési tanúsítványok alapján való őrlést. 2. Addig is, amíg ez megtörténik, oldja fel az államnak való beszolgáltatás kötelezettsége alól a buzavám felél*, a tavasziak után szedett vámokat pedig teljes mértékben. 3. Ha ez nem volna lehetséges, akkor a beszolgáltatandó vámgabona átvételi árát legalább 30 százalékkal emelje fel. 4. Az ellátatlanok szükségletére szánt kon­tingenst ne lisztben, hanem gabonában utalja ki az igénylők részére. 5. Intézkedjék a malmok szénellátásának biztosítása ügyében, mert ma a vámrnalmok csak láncosoktól tudnak szenet beszerezni. A memorandum tervezetét ilyen formában elfogadta a közgyűlés részletes kidolgozását dr. Dzurik Józsefre, a Békésmegyei Molnárszövetség ügyészére bizta. Több kisebb jelentőségű kérdés megvita­tása után 6 óra felé oszlott szét a népes, nagy érdeklődés mellett lefolyt közgyűlés. Kiutasított orosz diplomaták Anglia toborzásra szólította fel őket. — Előnyomul az orosz hadsereg London, julius 2(i. A Deutsches Volksblattnak táviratozzák Londonból: Az angol kormány a tegnapi napon felszólította az orosz delegátusokat, hogy sürgősen hagy­ják el Anglia területét. Ez a kiutasítás hir szerint, azért történt, mert orosz­országi jelentések megerősítik azt a tényt, hogy a szovjetkormány Anglia ultimá­tumára nem ad választ. A Times jelenti, hogy a szovjet-kormány válaszjegyzéke Londonba meg­érkezett és a jegyzék szerint az oroszok a lengyelekkel még az angolok követelésére sem hajlandók szóbaállani. Lloyd George szerint az antant minden erejével segíti Lengyelországot, mert az oroszok előnyomulása az európai béke teljes felforgatását eredményezné. Az oroszok egyébként lassan bár, de állandóan — előnyomulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents