Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-18 / 89. szám

Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Keresztény Magyarországot óhajt, akar az egész ország. Ez kétségkívül meg­állapítható. Nemcsak az újságok legnagyobb része sürgeti annak megteremtését, hanem a társadalmi élet minden terén, minden rendszeresen együtt levő, vagy véletlenül összeverődött társaságban el­maradhatatlan a keresztény Magyarország megvaló­sításáról szóló vita. És még sincs keresztény Magyarország. Sem az állam törvényhozás utján való intézkedései, sem a társadalmi nagy antiszemita mozgalmak nem visznek bennünket az igazi kereszténység felé. Az ország élén álló vezérek, a politikai pár­tolT vezetői ezen a téren még semmit sem tettek. Azt gondolják, hogy teljesen elegendő felvenni a programmba a „keresztény nemzeti eszme intéz­ményes megvalósítását", vagy belevenni a párt nevébe a keresztény szót s akkor meg van mentve a haza. A pártok azt hiszik, hogy jói elvégzik feladatukat, ha kortesutakon alaposan ledorongol­ják a zsidókat, mondanak nagyszabású antiszemita beszédeket, de megoldani a kérdést törvényhozás utján — erre talán komolyan még nem is gon­doltak. De akkor meg miért piszkálták fel a köz­véleményt, miért fokozták az amúgy is erős zsidó ellenszenvet a végsőkig, ha a keresztény Magyar­ország érdekében nem akarnak tenni semmit ? Kevesebb zajjal, de több, becsületesebb, ön­tudatosabb munkával, kevesebb gyűlölettel, de a kereszténység iránt való nagyobb szeretettel, min­den keresztény érdek felismerésével és felkarolá­sával sokkal több eredményt érhetnének el. És a társadalmi mozgalmakkal épen igy van. Itt is sokkal több a frázis, a nagyhangú követe­lődzés, zsidószidás, mint az igazi keresztény munka. Általában beievitték a köztudatba azt a gondola­tot, hogy a keresztény Magyarország megvalósítá­sának egyetlen feltétele: kiűzni minden zsidót az országból. Hát először is ez lehetetlen. De még ha lehetséges volna is, akkor sem ez volna a gyökeres megoldás. Óriási tévedés, ha azt hisszük, hogy Magyarország azonnal keresztény lenne, mi­helyt az utolsó zsidó átlépne a határon. Szent­István birodalmában mindig voltak zsidók, mégis keresztény volt egészen az utolsó évtizedekig. Vi­szont ha most kitennének innen minden zsidót, akkor sem lenne keresztény az ország, ha az er­kölcsök olyanok maradnának, mint amilyenek ma. E tekintetben — fájdalom — még egy lépést sem tettünk előre, sőt a legutóbbi időben az erkölcsök lazulásának jelenségei mutatkoznak az élet minden vonatkozásában. Áll ez különös^ a társadalmi életre, ahol soha olyan fesztelen modor, olyan „szabad szel­lem" nem volt szokásos, mint aminőt kiváltképen a mulatságokon tapasztalunk. És az u. n. jobb társadalmi osztályok sem mutatnak e téren köve­tendő példát. Biz' ez nem dicsősége, még kevésbé diadala a keresztény kurzusnak. De nem mutatja a jó irányba való haladást az a mondhatlan irigység, kapzsiság és szivtelen­ség sem, amelylyel lépten-nyomon találkozunk. A gazdag keresztény kidobja szegény embertársát lakásából, hogy oda a lovait tegye be, a termelő kiuzsorázza földnélküli atyjafiát, komoly szervez­kedés, szeretetteljes összefogás helyett, most a ke­resztény kurzusban jobban marakodnak az embe­rek, mint valaha. Hol van itt a Názáreti szelleme, aki azt mondotta, hogy „egymásnak terhét hor­dozzuk", aki az ő követőit arról akarja megis­merni, „hogy egymást szeretik", aki fenséges esz­méinek alapgondolatául az istenfélelmet és a tiszta Független keresztény politikai napilap erkölcsöt jelölte meg ott a hegy lábánál mondott isteni beszédében ?! Ezt vegyük már egyszer igazán komolyan figyelembe, akik a kereszténységért küzdünk! Ke­vesebb gyűlöletet, de sokkal több szeretetet vigyünk az életbe. Kevesebbet szavaljunk, de többet dol­gozzunk. Kevesebbet szitkozódjunk, de melegebben szorítsuk magunkhoz minden keresztény testvérün­Budapest, julius 17* A kormányválság mára megoldódott. Teleki tárgyalásai sikerrel jártak. A megoldás azonban csak ideiglenes, tehát a válság csak egy időre mult el, A pénzügyminiszteri tárca kérdése még nincsen eldöntve. Sem Korányi, em Kállai nem Harmincezer székely útban hazafelé Megtagadták az oláh szolgálatot Békéscsaba, julius 17. A napokban Marosvásárhely felől 30,000 igaz magyar érkezik meg hazája megmaradt föld­jére. A Nemzeti Hadseregbe lép be valamennyi székely fiatatember, azért jönnek haza. Marosvásárhelyen az oláhok esküre akarták kényszeríteni az ottani teljesen szervezett és össze­tartó magyarságot. Megemlítettük már tegnap, hogy ezek az eskütételt egyszerűén megtagadták, a közéjük keveredett oláhokat irgalmatlanul elver­ték és végül bejelentették a repatriáló biztosoknál, hogy követelik hazájukba való azonnali vissza­szállitásukat.Harmincezer elszánt emberrel szemben mit is tehettek volna az oláh hatóságok — bele­mentek repatriálásukba. Jönnek tehát a székelyek! Asszonyok, leányok, szedjétek össze legszebb virágai­tokat és ha a hősök erre jönnek, fogadjuk őket ugy, mint ahogy az igazi vendégszerető magya­rokhoz illik! Kun Béla megszökött Bécs, julius 17. A Bécsből elindult fogoly­szállitó vonatról Oderberg előtt megszökött Kun Béla. Általános az a meggyőződés, hogy Kuné­kat a csehek szöktették meg. Kun Béla társasá­gában tűnt el a vonatról Varga és Vágó volt népbiztos is. Első állomásuk Pétervár lesz. A földbirtokreform kérdésében még nincs megegyezés Budapest, julius 17. Rubinek Gyula és nagy­atádi Szabó földbirtokreform tervezete között na­gyon súlyos elvi ellentétek vannak, melyek idáig nem voltak elsimithatók. Teleki egy testületet fog kiküldeni politikusokból nagyatádi Szabó és Rubi­nek Gyula bevonásával, mely 8 napon belül összeül és nagyatádi Szabó véleménye szerint az első 24 óra alatt meg fogja állapítani, hogy el­simithatók-e az ellentétek a két tervezet lényegé­nek épségben hagyása mellett. Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér ket. Ne szájjal, de csüggedést, meghátrálást nem ismerő komoly tevékenységgel, egész életünkkel legyünk keresztények és magyarok. Ha igazán kereszténnyé akarjuk tenni Magyar­országot, akkor azt ne csak névleg, hanem való­ságban is változtassuk át azzal, hogy a keresz­ténységet, a keresztény erkölcsöket az élet minden vonatkozásában gyakoroljuk 1 V. K. IfISIRIBaiKflDBiKaDBIlHBBIIflIBIIIIiailll vállalja a pénzügyminiszterséget. Ma két órás tár­gyalást folytatott Teleki ebben az ügyben, majd a kabinetirodába ment, ahonnan telefonált Gö­döllőre és értesítette a Kormányzót eddigi tárgya­lásainak eredményéről. Hir szerint az uj kormány kedden fog be­mutatkozni a nemzetgyűlés előtt. A csabai hazaárulók Még élénk emlékezetünkben él az az alá­való aknamunka, melynek során a román meg­szállás idején néhány félős románbarát Békés­csabát, illetve Békésmegye egy részének Oláh­országhoz való csatolásai akarta elérni. Tótkom­lóson és természetesen Békéscsabán indult a mozgalom. A megtorlás elől a tótkomlósiak egy­része meglépett, előkerültek azonban a kitűnő csabaik, a főkolompos, Hrabovszki György kik állhatatosan ülnek. Most a gyalázatos hazaárulásnak uj epizód­jairól hallunk, az Orosházi Friss Újság szerint ugyanis feljelentették Borgulya Pál magyar nem­zetgyűlési képviselőt, akit Szarvas kerülete ülte­tett dicső helyére. A feljelentés szerint a Romániához való csatlakozást kimondó békéscsabai népgyűlés előtt körülbelöl egy héttel Hrabavszky György, Szák Mihály és Zsilinszky András békéscsabai lakosok egy tót nyelvű röpiratot adtak át Kiss Mihály szarvasi embernek, aki azt hazatérve Borgulya Pál kisgazdának adta át. Borgulya — a feljelen­tés szerint — a tót nyelvű röpiratot, melyben a Romániához való csallakozásról volt szó, — át­vette s azt a csabai népgyűlés napján a kisgaz­dakörben összegyűltek előtt ismertette. Azután eimondja a feljelentés a szarvasi kisgazdakörben lefolyt gyűlést. Ezekszerint Bor­gulya Pál előadta, hogy ma van Békéscsabán a Romániához csatlakozás érdekében a népgyűlés. Foglaljanak ők is állást ez ügyben. Egyszersmind kilátásba helyezte, hogy ha pártolják a Romániá­hoz való csatlakozás eszméjét, a románok a rek­virálást megszüntetik, sőt az eddig elrekvirálta­kat is visszaadják. Kovács Mihály községi adóellenőr — mondja továbbá a feljelentés — élénken tiltakozott a ha­zaárulási akció ellen. Til' ' ozását a kisgazdák nagy többsége magáévá tette s igy nem hozhat­tak határozatot a Romániához való csatlakozás mellett. Mindössze annyi történt, hogy táviratilag üdvözölték a csabai népgyűlést. A feljelentés eme adatai bizony eléggé gyá­szosak és kíváncsiak vagyunk, vájjon Borgulyáék mit tesznek ennek a gyalázatos hazaárulásnak teljes felfedezése érdekében. Megint megoldódott a válság Ujabb ideiglenes kormány — Telekinek sikerült a kormány­alakítás — Kedden mutatkozik be az uj kormány

Next

/
Thumbnails
Contents