Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-18 / 89. szám

Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Keresztény Magyarországot óhajt, akar az egész ország. Ez kétségkívül megállapítható. Nemcsak az újságok legnagyobb része sürgeti annak megteremtését, hanem a társadalmi élet minden terén, minden rendszeresen együtt levő, vagy véletlenül összeverődött társaságban elmaradhatatlan a keresztény Magyarország megvalósításáról szóló vita. És még sincs keresztény Magyarország. Sem az állam törvényhozás utján való intézkedései, sem a társadalmi nagy antiszemita mozgalmak nem visznek bennünket az igazi kereszténység felé. Az ország élén álló vezérek, a politikai pártolT vezetői ezen a téren még semmit sem tettek. Azt gondolják, hogy teljesen elegendő felvenni a programmba a „keresztény nemzeti eszme intézményes megvalósítását", vagy belevenni a párt nevébe a keresztény szót s akkor meg van mentve a haza. A pártok azt hiszik, hogy jói elvégzik feladatukat, ha kortesutakon alaposan ledorongolják a zsidókat, mondanak nagyszabású antiszemita beszédeket, de megoldani a kérdést törvényhozás utján — erre talán komolyan még nem is gondoltak. De akkor meg miért piszkálták fel a közvéleményt, miért fokozták az amúgy is erős zsidó ellenszenvet a végsőkig, ha a keresztény Magyarország érdekében nem akarnak tenni semmit ? Kevesebb zajjal, de több, becsületesebb, öntudatosabb munkával, kevesebb gyűlölettel, de a kereszténység iránt való nagyobb szeretettel, minden keresztény érdek felismerésével és felkarolásával sokkal több eredményt érhetnének el. És a társadalmi mozgalmakkal épen igy van. Itt is sokkal több a frázis, a nagyhangú követelődzés, zsidószidás, mint az igazi keresztény munka. Általában beievitték a köztudatba azt a gondolatot, hogy a keresztény Magyarország megvalósításának egyetlen feltétele: kiűzni minden zsidót az országból. Hát először is ez lehetetlen. De még ha lehetséges volna is, akkor sem ez volna a gyökeres megoldás. Óriási tévedés, ha azt hisszük, hogy Magyarország azonnal keresztény lenne, mihelyt az utolsó zsidó átlépne a határon. SzentIstván birodalmában mindig voltak zsidók, mégis keresztény volt egészen az utolsó évtizedekig. Viszont ha most kitennének innen minden zsidót, akkor sem lenne keresztény az ország, ha az erkölcsök olyanok maradnának, mint amilyenek ma. E tekintetben — fájdalom — még egy lépést sem tettünk előre, sőt a legutóbbi időben az erkölcsök lazulásának jelenségei mutatkoznak az élet minden vonatkozásában. Áll ez különös^ a társadalmi életre, ahol soha olyan fesztelen modor, olyan „szabad szellem" nem volt szokásos, mint aminőt kiváltképen a mulatságokon tapasztalunk. És az u. n. jobb társadalmi osztályok sem mutatnak e téren követendő példát. Biz' ez nem dicsősége, még kevésbé diadala a keresztény kurzusnak. De nem mutatja a jó irányba való haladást az a mondhatlan irigység, kapzsiság és szivtelenség sem, amelylyel lépten-nyomon találkozunk. A gazdag keresztény kidobja szegény embertársát lakásából, hogy oda a lovait tegye be, a termelő kiuzsorázza földnélküli atyjafiát, komoly szervezkedés, szeretetteljes összefogás helyett, most a keresztény kurzusban jobban marakodnak az emberek, mint valaha. Hol van itt a Názáreti szelleme, aki azt mondotta, hogy „egymásnak terhét hordozzuk", aki az ő követőit arról akarja megismerni, „hogy egymást szeretik", aki fenséges eszméinek alapgondolatául az istenfélelmet és a tiszta Független keresztény politikai napilap erkölcsöt jelölte meg ott a hegy lábánál mondott isteni beszédében ?! Ezt vegyük már egyszer igazán komolyan figyelembe, akik a kereszténységért küzdünk! Kevesebb gyűlöletet, de sokkal több szeretetet vigyünk az életbe. Kevesebbet szavaljunk, de többet dolgozzunk. Kevesebbet szitkozódjunk, de melegebben szorítsuk magunkhoz minden keresztény testvérünBudapest, julius 17* A kormányválság mára megoldódott. Teleki tárgyalásai sikerrel jártak. A megoldás azonban csak ideiglenes, tehát a válság csak egy időre mult el, A pénzügyminiszteri tárca kérdése még nincsen eldöntve. Sem Korányi, em Kállai nem Harmincezer székely útban hazafelé Megtagadták az oláh szolgálatot Békéscsaba, julius 17. A napokban Marosvásárhely felől 30,000 igaz magyar érkezik meg hazája megmaradt földjére. A Nemzeti Hadseregbe lép be valamennyi székely fiatatember, azért jönnek haza. Marosvásárhelyen az oláhok esküre akarták kényszeríteni az ottani teljesen szervezett és összetartó magyarságot. Megemlítettük már tegnap, hogy ezek az eskütételt egyszerűén megtagadták, a közéjük keveredett oláhokat irgalmatlanul elverték és végül bejelentették a repatriáló biztosoknál, hogy követelik hazájukba való azonnali visszaszállitásukat.Harmincezer elszánt emberrel szemben mit is tehettek volna az oláh hatóságok — belementek repatriálásukba. Jönnek tehát a székelyek! Asszonyok, leányok, szedjétek össze legszebb virágaitokat és ha a hősök erre jönnek, fogadjuk őket ugy, mint ahogy az igazi vendégszerető magyarokhoz illik! Kun Béla megszökött Bécs, julius 17. A Bécsből elindult fogolyszállitó vonatról Oderberg előtt megszökött Kun Béla. Általános az a meggyőződés, hogy Kunékat a csehek szöktették meg. Kun Béla társaságában tűnt el a vonatról Varga és Vágó volt népbiztos is. Első állomásuk Pétervár lesz. A földbirtokreform kérdésében még nincs megegyezés Budapest, julius 17. Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó földbirtokreform tervezete között nagyon súlyos elvi ellentétek vannak, melyek idáig nem voltak elsimithatók. Teleki egy testületet fog kiküldeni politikusokból nagyatádi Szabó és Rubinek Gyula bevonásával, mely 8 napon belül összeül és nagyatádi Szabó véleménye szerint az első 24 óra alatt meg fogja állapítani, hogy elsimithatók-e az ellentétek a két tervezet lényegének épségben hagyása mellett. Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér ket. Ne szájjal, de csüggedést, meghátrálást nem ismerő komoly tevékenységgel, egész életünkkel legyünk keresztények és magyarok. Ha igazán kereszténnyé akarjuk tenni Magyarországot, akkor azt ne csak névleg, hanem valóságban is változtassuk át azzal, hogy a kereszténységet, a keresztény erkölcsöket az élet minden vonatkozásában gyakoroljuk 1 V. K. IfISIRIBaiKflDBiKaDBIlHBBIIflIBIIIIiailll vállalja a pénzügyminiszterséget. Ma két órás tárgyalást folytatott Teleki ebben az ügyben, majd a kabinetirodába ment, ahonnan telefonált Gödöllőre és értesítette a Kormányzót eddigi tárgyalásainak eredményéről. Hir szerint az uj kormány kedden fog bemutatkozni a nemzetgyűlés előtt. A csabai hazaárulók Még élénk emlékezetünkben él az az alávaló aknamunka, melynek során a román megszállás idején néhány félős románbarát Békéscsabát, illetve Békésmegye egy részének Oláhországhoz való csatolásai akarta elérni. Tótkomlóson és természetesen Békéscsabán indult a mozgalom. A megtorlás elől a tótkomlósiak egyrésze meglépett, előkerültek azonban a kitűnő csabaik, a főkolompos, Hrabovszki György kik állhatatosan ülnek. Most a gyalázatos hazaárulásnak uj epizódjairól hallunk, az Orosházi Friss Újság szerint ugyanis feljelentették Borgulya Pál magyar nemzetgyűlési képviselőt, akit Szarvas kerülete ültetett dicső helyére. A feljelentés szerint a Romániához való csatlakozást kimondó békéscsabai népgyűlés előtt körülbelöl egy héttel Hrabavszky György, Szák Mihály és Zsilinszky András békéscsabai lakosok egy tót nyelvű röpiratot adtak át Kiss Mihály szarvasi embernek, aki azt hazatérve Borgulya Pál kisgazdának adta át. Borgulya — a feljelentés szerint — a tót nyelvű röpiratot, melyben a Romániához való csallakozásról volt szó, — átvette s azt a csabai népgyűlés napján a kisgazdakörben összegyűltek előtt ismertette. Azután eimondja a feljelentés a szarvasi kisgazdakörben lefolyt gyűlést. Ezekszerint Borgulya Pál előadta, hogy ma van Békéscsabán a Romániához csatlakozás érdekében a népgyűlés. Foglaljanak ők is állást ez ügyben. Egyszersmind kilátásba helyezte, hogy ha pártolják a Romániához való csatlakozás eszméjét, a románok a rekvirálást megszüntetik, sőt az eddig elrekviráltakat is visszaadják. Kovács Mihály községi adóellenőr — mondja továbbá a feljelentés — élénken tiltakozott a hazaárulási akció ellen. Til' ' ozását a kisgazdák nagy többsége magáévá tette s igy nem hozhattak határozatot a Romániához való csatlakozás mellett. Mindössze annyi történt, hogy táviratilag üdvözölték a csabai népgyűlést. A feljelentés eme adatai bizony eléggé gyászosak és kíváncsiak vagyunk, vájjon Borgulyáék mit tesznek ennek a gyalázatos hazaárulásnak teljes felfedezése érdekében. Megint megoldódott a válság Ujabb ideiglenes kormány — Telekinek sikerült a kormányalakítás — Kedden mutatkozik be az uj kormány