Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-17 / 88. szám

_2 A lengyelek sikeres ellen­támadása Budapest, julius 16. A lengyel főhadiszállás hivatalos jelentése szerint a lengyelek ellentáma­dásba mentek át, mely sikerrel indult meg. Eddig a napok al ezelőtt orosz kézre került Lubnót fog­lalták vissza. Az ántánt elfogadta a németek szén ügyi javaslatát Paris, julius 16. Az ántánt elfogadta a né­metek javaslatát a szénkiszolgáltatás rendezésére. A németek augusztus 1-től kezdve 6 hó­napon keresztül havonta 2 millió tonna kőszenet kötelesek kiszolgáltatni az ántántnak. 'Békéscsaba, 1920. julius 16. Pént ek /. évfolyam 87. szám . A Körösvidék és a Bethlen-kormány Nagy volt a feljajdulás lapunk egyik nemrég megjelent és a Bethlenék prog­rammját támadó vezércikk miatt. Pesten is észrevették ezt és egy politikus levelet intézett hozzánk, melyben rövidlátóknak itél bennünket. Helyes: régi dolog, hogy a pestiek a vidékkel nem azonosítják ma­gukat, egyszerűen azért, mert szerintük a magyarországi ész központja Budapest. Igen tisztelt levélíró ur, Bethlenék vissza­vonulása mégis csak nekünk adott igazat, nem láttunk röviden, hanem az Önök sze­méről esett le a szemüveg és Önök azok kik immár 8—10 hónapja bekötött szem­mel bukdácsolnak a bizonytalanságban. A vidéket a józan következetesség vezeti. Ez a válasz a fenhéjázó levélre. XhaaailHKISIBBiSBIiailBaiBH EM ••••••••••• Románia dicsé hadserege Katonák nélkül. — Nem vonul be senki. Békéscsaba, julius 16. Beszéltünk egy románajku és a magyar ki­telepitettekkel együtt hozzánk eljutott brassói fiatalemberrel, kitől megkérdeztük, hogy mi a helyzet Romániában és Erdélyben. — A lehető legrosszabb a románokra nézve. Magyarországon talán nem tudják, hogy a magyar vasutasok Brassóban, Predeálon és más városok­ban már másfél hete sztrájkolnak és nincs ha­talom, mely megindítaná a meddő forgalmat. A román mozgósítás ekképen Erdélyben nem megy és a román kormány kérve könyörög, hogy ne segítse elő Erdély a bolsevizmus betörését Romá­niába. A magyar kokárdás munkások és vasuta­sok azonban a szemébe nevetnek a román ható­ságoknak és ahol egy-egy románt megfoghatnak, irgalmatlanul elnadrágolják őket. — A román hadsereg — amint hallottam — , össze-vissza 90,000 embert számlál, melynek fele máris kijelentette, hogy a lehető legelső alkalom­mal átpártol a magyar nemzeti hadsereghez. Ta­lán azt sem tudják Önök, — folytatta a kérdezett — hogy száz-számra jelentkeznek a repatriálan­dók közé oláh honpolgárok, kiknek már elég volt Avarescuék rablópolitikájából. > — A magyarok minden kedvezményt meg­kapnak, amit csak kívánnak. A román kormány mindent megtesz, mert irtózattal gondol arra, hogy mi lenne, ha a magyaroknak eszébe jutna kissé megpiszkálni az erdélyi viszonyokat és had­sereget indítanának Románia ellen. Különösen a menekültektől rettegnek, mert tudják, hogy az otthonukból elüldözött szerencsétlenek még soha nem látott bosszút fognak állani rajtuk — mihelyt annak ideje elérkezik. Tőzsde. Valuták: Lei 460—480, Márka 460—4fc), Font 640—655, fr. Frank 1320—1360, Sv. Frank 3000—3100, Dollár 160—170, Napoleon 610—630, Líra 980—1030, Rubel 340—355, Sokol 350—370, Kor. Dinár 1050—1075, Fr. Dinár 1600—1100, Pleva 350—370, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 93—98. Devizák: Amsterdam 7100—7700 K, Német 430—450, Olasz 980—1020, Prága 375—380, Sveici 2875—2950, Bécsi kifizetés 95—99, Koppenhága 2650—2750, Stokholm 3450—3625, Krisztiánia 2650—2725, Szokol 3200—3500. HIRE K. Csehek Magyarországon Bejöttek Magyarországra. Hívatlanul, mint a neveletlen rossz, tola­kodó iskolás gyermekek. Jöttek az oláhok, a szerbek és a csehek. Vizsgázni jöttek. Le is vizsgáztak. Az oláhok nálunk vizsgáztak (azaz nálunk — Csabán — is), a szerbek még szerepelnek. A csehek is lámpalázban iliegetik magukat Fel­sőmagyarország városaiban. vasmegyei Move akciója a központ eiien Zsidók a gazdasági ügyosztályban — A Move és a Nyukosz Szombathely, julius 16. Az Uj Nemzedék julius 8-iki számában rö­vid hir jelent meg a Move szombathelyi főosz­tálya és a Központ között történt nézeteltérésekre vonatkozóan. Megkérdeztünk ez ügyben egy szom­bathelyi illetékes egyéniséget, aki a következőkben világosított fel bennünket. „A Move vasmegyei főosztályának junius 29-én "tartott közgyűlésében élesen kifakadtak az ellen, hogy a Központ a közelmúltban nem fuzi­onált oly egyesülettel, mely nyíltan és kimondot­tan keresztény. A Központ a valláserkölcsi világ­nézet alapján áll, a vasmegyei főosztály azonban kizárólag keresztény jellegét kívánja fentartani és ha kell, el is szakad a Központtól, melynek mű­ködésével régóta nincs megelégedve. A szombathelyi főosztály megállapította, hogy Központ gazdasági osztályába már zsidók is befurakodtak' és már ők dirigálják az egészet. A Move központ ezenkívül zsidó lapokat is ter­jeszt, tehát nem ugy működik, ahogy azt a ke­resztény és nemzeti irányzat megkívánhatja. Rosz­szalását fejezi ki Vasmegye Moveja azért is, hogy a Központ nem fuzionált a Nyugdíjas Ka­tonatisztek Országos Szervezetével, a Nyukosz­szal, melynek révén a Move erős támaszt nyert volna. A fúzió azért nem történt meg, mert a Nyukosz tisztára keresztényi elveket vall. A szombathelyiek őszintén és nyiltan ki­mondták, hogy a MOVE budapesti központja a vidék felett jogokat vindikál magának. Vasmegye kivonja magát mindennemű fővárosi ügyvitel alól, mert elég erős arra, hogy ezzei ellentétben a vidékkel diktáltasson a fővárosnak. Szombat­hely szerint ilyenformán Gömbös Gyula sincs szabályszerűen a MOVE elnökének megválasztva. Természetesen a központ elitéli Vasmegye korrekt és szókimondó állásfoglalását, mely min­den tekintetben jogos és indokolt. A szombat­helyi lapok egyértelműen írnak az esetről, még a szociáldemokraták lapja is fentiek szerint nyilatkozott. Vasmegye semmiesetre sem tűri azt, hogy a MOVE eizsidósodjék. i h a a a ft i tBBHBisaasazNausaaasisi 1 D S O B fl ! Az eivetemüitek Hiába a szép szó, hiába érvek és az emberi szívre való apellálás, vannak egyes elemei a csa­bai társadalomnak, amelyek sokkal elvetemülteb­bek, semhogy át tudnák érezni a mások nyomo­rúságát. Mióta irunk a nyomorultak nyomorultjai­ról a mindenünnen kitagadott vaggonlakókrói sa szegényebb rendű itthoniakról, akik mint lakásta­lan lakók a menekültekkel karöltve járják azt a kegyetlen kálváriát, amit a háziurak szívtelen ön­zése járat velük! Hányszor hivatkoztunk hazafias kötelességre, emberségre, testvériségre ! ? Nem is tudjuk már, hányszor, de mindég hiába. Hogy mennyire hiába, szomorúan bizonyítja Lipták L. György Békáscsaba, IV. ker. Sarkantyu-u. 6. szám alatti háztulajdonos esete, aki a rendőrka­pitányság jóvoltából most nyerte el méltó bünte­tését. Liptáknak volt egy lakója, akit mint erkölcs­telent a járásbíróság utján kidobatott. Persze az igy üresen maradt egyszoba-konyhás kis lakással bölcsen hallgatott. A járásbíróság azonban hiva­talosan értesítette a lakáshivatalt arról, hogy Lip­táknál egyszobás-lakás ürült. A lakáshivatalnál naponta százával, sőt ezrivel tolonganak lakásért, — az állomáson pedig állandóan 40—50 vaggon­ban nyomorognak a menekültek, tehát nem volt nehéz pályázót találni a megürült lakásba. Egy védtelen özvegy munkásassz ny kapott utalványt rá. Félve, remegő térdekkel állt meg Lipták előtt (amint az házigazdával szemben lakónak illik) ke­zében az utalvánnyal. Lipták azt mondta neki, jöjjön három nap múlva, mert az ajtókat meg kell javítani. Mire három nap múlva visszament a sze­gény asszony, a lakás már istállónak volt átala­kítva és a gazda lovai vigan rágták benne az ab­rakot. A lakáshivatal elrendelte persze, hogy 8 na­pon belül tegye megint lakhatóvá a helyiséget. De hiába volt az irás,-»A. 8 nap letelt s a mun­kásasszony még mindég az utcán voit, a gazda lovai pedig a szobában. A lakáshivatal átadta az ügyet a rendőrkapitányságnak, mely ma mondott Ítéletet a lelketlen gazda fölött. 1. Minthogy nem vette figyelembe a lakáshivatal utalványát, 2. Mint­hogy istállóvá tett lakóházat ma, amikor ország­szerte hontalanná tett hazánkfiai járnak hajlék nélkül, 3. Minthogy a lakáshivatal felszólítására a fülit sem mozdította: két hónapi elzárást és GOO kor. pénzbüntetést kapott. Nem fizetés esetén három hónapot fog ülni. Szivünkből mondunk üdvözletet a rendőség­nek ezért az Ítéletért, mely intő példa legyen azok­nak a szívteleneknek, akik sem hazafias köteles­ségeket, sem emberies indulatokat nem ismernek, ellenben nyugodt lelkiismerettel akarnak lakbérből megélni s ha ez nem sikerül nekik, inkább az állataikat hajtják házaikba, semhogy fedél alá se­gítsenek egy hajléktalant. Hisszük, hogy a lakáshivatal a jövőben is minden lakásügyi kihágással fel fogja keresni a rendőrkapitányságot, amely tudni fogja a módját annak, hogyan térítse eszméletre az ész nélkül va­lókat. laBMHMBBMI I B3 El • R H BHB BUBBDBBBI imniiiii ELTŰNTEK A Zsidók, mint hordéspekulánsok. — A iegíéjahh csalafisataság. Mult hetekben már megemlékeztünk arról, hogy a borszezon közeledtére a hordók valóság­gal eltűntek a föld színéről és a magyar gazda kénytelen lesz borát néhány fillérért óriási vesz­teséggel eladni. Akik megveszik a bort, milliós nyereségei csinálnak belőle, mert lesz hordójuk és igy könnyen elhelyezhetik az üdítő nektárt. Hogy a hordók hol dugódtak el, már itt-ott mutatkozik. Igy a budapesti államrendőrség már előpiszkált vagy hatvanezer hektoliter űrtartalmú hordót, melyek még pincékben, padlásokon, kaz­lakban, sertésólakban, sőt befalazva pihentek és várták a boldog jövendőt. Schiffer József budafoki krájzlerájos, aki 1918-ban nyakig úszott az adósságban, hordó­spekulációkban megállapítás szerint ez évben 2 és félmilló koronát nyert. Huszonnégyezer hekto­liter hordót találtak nála. Gartner Ábrahám buda­pesti libatollkereskedő, egyúttal váltóhamisitó, pénz-, szén-, zsír- és hordóügynöknél 7000 hek­toliter hordó került elő. Jelenleg és legutóbb egy 7 millió korona alaptőkés vállalat igazgatója volt. Szigeti (Strausz) Adolf, Balázs (Blaustingl) Jakab, Krausz Zsiga, Neubrunner Lipót, Schlesinger Soma és Grünstein Ignác budapesti kereskedőknél ösz­szesen 39,000 hektoliter hordót foglalt le a rend­őrség. Természetes, hogy valamennyi hordóüzér kivétel nélkül „rendezetlen vallású" szóval zsidó. Igy lehet meggazdagodni — ez az elvük és van közöttük olyan, aki hatfelé adta el azokat a hor­dókat, melyeket négy kézen át látatlanba vett és melyeket soha nem látott. Valamennyit letartóz­tatták.

Next

/
Thumbnails
Contents