Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-05 / 53. szám

Békéscsaba, 1920. junius 5. Szombat I. évfolyam 53. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám óra 1 korona 50 fillér Nincs gyászunk! ffmit vesztettönk, az nem a természet törvényei szerint veszett el. Elrabolták- Ha­lottunk nincs. Nem temettünk. Nem is bú­csuzunk sem egy rögtől, sem egy falevél­től! ff mit aláirtak messze idegenben, nem szerződés: hazugság! Nem is Ítélet. ítélni fölöttünk nem hivatottak- Nézzenek végig rajtunk.: nincs könny a szemünkben, arcunk egy ránca nem rezdül, de szemünk­ben ül a dac, nézésünk az igazság elolt­hatatlan lángja, amely fekete lelkükbe mar s amit le nem veszünk róluk, mert jobban fáj nekik minden megkorbácsolt síró jaj­szavánál. Sajnálni nem tudnak, de félni igen, mint minden bűnös, mint minden el­vetemült. És féljenek! Féljenek tőlünk, mert igy akarták ők maguk, hogy legyen Európának egy koldusa, aki kisérteni jár­jon lelkükbe örök éjszakájuk sötétjén, aki félbe faragott csonka tagjaival nyúlkáljon feléjük s akinek beteg lehellete fojtogassa őket. . . Nézzenek végig rajtunk és undo­rodjanak meg önmaguktól. Szálljon reájuk a hontalanok átka, az üldözötteké, a föl­dönfutóké , . . ifülüket hasogassa az árvák sirása, az özvegyeké és a megnyomorítot­také, szállja meg szivüket a betevő falat nélkül valók aggoáalma s békés jó em­berek felgyújtott fészkének szálló pernyéje hulljon reájuk • • • haád lássák, mit tettek! Mi pedig ... ne üljünk halotti tort. Ne temessük borba bánatunkat! Ennek a napnak a gyásza egy átok, melynek élni kell szivünkben nyitott sebként, kiáltania kell emlékeztetőnek, ha feledni kezdenénk, serkentőnek, ha lankadoznánk és élnie kell mindenkor irányitónkul az egyetlen ^ cél felé, mely visszavezet ezeréves utunkra, az elvesztett ösvényre. S ha e gyásznapon megállott kezünkben a munka egy pilla­natra, az a sóhajtások pillanatja volt, a sóhajtásoké, melyekkel felvettük a vállunkra adott keresztet, hogy viseljük, amig eljő a feltámadás! Rádig pedig nem könyörgünk senki­hez Kegyelemre nincs szükségünk, mert nincs vétkünk- Ftlamizsnáért nem koldu­lunk, mert amit elvettek tőlünk, a mienk volt mindig és a miénk lesz örökké! Most is a mienk és akik beleültek a hamis szer­ződés rendelkezése szerint, csak bitorolják ott a levegőt, a vizet, a napfényt! S ha még meg kell ülnünk egy-egy gyászos évforáulóját ennek a napnak, kettőzött munka közepette fogjuk megülni, hogy ezzel is közelebb hozzuk azt az évfordulót, amely a dicsőség, a jog és az igazság ünnepe lesz, amelyen a poklokra vettetnek és a magyar nemzet naggyá lesz megint! E pillanattól kezdve... A nemzetgyűlés mai ttlése. — Elhintették a viszálykodás magvát. sem szakadunk el területeinktől! Soha Budapest, junius 5. h tegnap délelőtt tartott nemzetgyűlésen a tisztviselők majd­nem, teljes számban jelen voltak. Rakovszky elnök 11 órakor nyitotta meg az ülést, majd szólásra emelkedett és a következőket mon­dotta : R mai napon Magyarország történetében fordulóponthoz érkeztünk. Ma irták alá azt bé­két mely ezeréves országunkat szétdarabolja és a szétdarabolást kimondja. Békeszerződésnek nevezik azt mely nem a végleges békét, hanem örök bé­kétlenséget, (igaz, ugyvan!) folytonos nyugtalanságot, nem szeretetteljes mű­ködést, hanem széthúzást és ellenszen­vet alkalmas teremteni a népek között. Ez a szerződés a tartós viszálykodás, egy uj háború csiráját hinti el mesterségesen. Rupert Rezső: Hadüzenet béke alakjában! Rakovszky. R kényszer hatása alatt ezt a békét aláírjuk, de lehetetlen dolgokra senki sem kötelezhető! Rz a szerződés ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben oly lehetetlenségeket tartalmaz, melyek meg nem valósithatók sohasem. Minden igazságtalanság, kivétel nélkül egyesekre, mini nemzetekre, megboszulja magát és minden meg­torlásnak meg van a sajátossága, hogy a jónak bőséges forrása szokott lenni. Bízzunk a gyász­napban és az isteni gondviselésben és nemze­tünk nagy erejében, mely egy ezreden át Európa védőpajzsa volt. Bízunk népünk oly sok jó tu­lajdbnságában, saját erőnkben, mely kitartó mun­kájával igazolni fogja a régi közmondást : ne bánsd a magyart! A tőlünk elszakított országrészeknek azt üzen­jük, hogy ezeréves együttlét után búcsúznánk kell, de nem örökre, (nem örökre! Soha! Nem hagyjuk!) E pillanattól kezdve minden gondolatunk éjjel, nappal, minden szivdobbanásunk arra irányul, hogy régi dicső nemzetünk szétszakított darabjai újra egyesüljenek. Amikor bucsut mondunk nekik, mégegyszer szivünkhöz szorítjuk őket, sziveink egybeforrnak ugy, hogy ezeket ármány, erő elvá­lasztani nem tudja. (A képviselők felugrálnak, per­cekig éljeneznek, tapsolnak.) Rakovszky: Indítványozom, hogy nagy fáj­dalma megnyilatkozásaképpen a nemzetgyűlés mai ülését holnapra halasszuk. Az indítványt elfogadták és a nemzetgyűlés csendesen bánatosan szétoszlott. Lemond a kormány? Budapest, junius 3. Több izben és több oldalról merült fel az a kérdés, hogy nem-e kellene a kormánynak lemondani, miután a béke aláírásával legfőbb hivatását betöltve kimerítette szerepét. R kormány is beható vizsgálat tárgyává tette a kérdést azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy az ország érdekeire semmi haszon sem háramlanék abból, ha most elhagyná a helyét. Ezzel szemben pártkörökben majdnem általános az a nézet, hogy a kormány a béke aláírásával befejezte azt a munkát, melynek elvégzésére legföképen volt hivatva. Török nacionalisták sikerei. Konstantinápoly junius 5. R török naciona­list a csapatok ujabb sikereket arattak, amelyek következtében már közvetlenül Konstantinápoly alá jutottak. R kétségbeesett szövetséges államok hadihajókat mozgósítottak a főváros veszélyez­tetett pontjainak védelmére. Rubinek a válságról. Budapest, junius 5. Rubinek Gyula a kor­mányválság kérdéséről ugy nyilatkozott, hogy a kormány lemondása csakis a tiszántúli választá­sok befejezte után következhetik be, amikor a pártok erőviszonya nyilvánvalóvá lesz. Bolsevista-propaganda Londonban. Berlin, junius 5. A Morningpost írja: Az orosz bolsevisták Londonban nagyszabású pro­paganda-irodát állítanak fel. Az angol közvélemény felzudult Loyd George ellen, amiért szóba állt a bolsevikiekkel. Egy angol lap Lloyd Georget el­keseredésében Anglia átkának nevezi. Haller a Tiszántúl. Budapest, junius 5. Haller István közokta­tásügyi miniszter csütörtökön a biharnagybajomi és a kunszentmártoni ierületeket látogatta meg. Hatalmas szónoklataiban kifejtette, hogy a parla­ment nívójának biztosítása mennyire fontos az ország érdekében. R parlamentnek a magyar kultura és erő reprezentálójának kell lennie. Ha nem igyekszünk a par.^ :entbe illő igazán érté­kes elemeket odajuttatni, a külföld kicsinyléssel fog látni bennünket s azt mondja majd, hor»y kulturátlanabbak vagyunk azoknál a szomszéda­inknál akik osztoznak rajtunk s megérdemeljük sorsunkat. Haller pénteken reggel érkezett vissza Pestre, de ma ismét folytatja agitációs útját, még­pedig Békésmegyében. Ujabb fogolyszállitmány. Budapest, junius 5. Ma reggel 7 órakor ér­kezett meg a szibériai hadifoglyok eddig haza­szállított transzportjainak legnagyobbika, mely 150 embert hozott haza, ezekből 25 tisztet. R foglyok a moszkvai gyüjtőtelepröl érkeztek ron­gyosan, éhesen és siralmas állapotban. Ezután minden második nap rendszeresen fognak meg­érkezni a fogolyszállitmányok.

Next

/
Thumbnails
Contents