Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-03 / 52. szám

Békéscsaba, 1920. junius 1. ycmmmmr győző szavaiból, melyeket a hallgatóság állandó tetszésnyilvánitása és helyeslése kisért, az alábbiakat közöljük: „ . . . Két ok hozott ide. Ezek egyike a Movetól teljesen független: Balla Aladárt, régi barátomat látogattam meg kérésére. Idejövetelemnek ezt az okát azonban ne tévesszék össze a másikkal. Katasztrofálisnak tartanám, ha ugy tűnne fel valaki előtt a dolog, mintha én a Movéval kapcsolatban pártpolitikát akarnék itt űzni. Egész működésemben csak egy cél lebegett a szemeim előtt: ezt az egyesületet egy pillanatig sem engedni át pártpolitikai céloknak. Kivéve egy pontot: hogy ha olyan ember akarna politikai szerepet kezébe kaparintani, aki valaha is internacionalista volt. Az ilyen elemek kiküszöbölése a haza érdeke és a Movenak is kötelessége. Ezután a Move irányelveit ismertette: „Az ország mai helyzetére való tekintettel az a fölfogásom, hogy nincsen létjogosultsága olyan egyesületnek, amely csak megalakul, de nem működik, amely csak teázik és bálozik. Első kötelességemnek tartottam tehát ezt az egyesületet olyanná tenni, hogy munkássága az egész nemzetet hassa át. Ha 1918. októberében egy ilyen 600 fiókos Move lett volna, pillanatra sem csúszhatott volna át a hatalom a csekély számú nemzetköziek kezébe. A polgárság, mely ma a Movéba tömörül, teljesen szervezetlen volt. A Move első tagjai katonák voltak. Mikor a tartalékos tisztek is beleolvadtak, a szociálisták felismerték benne a fenyegető veszedelmet és feloszlatták. Azok a szegedi tisztek, akik elsőnek lobogtatták meg a magyar renaisance zászlóját, mind Move-tagok voltak. Azóta megszámlálhatatlan uj erőkkel gazdagodtunk a polgárság soraiból. A katonaság munkája el nem választható a polgárság kötelességeitől. Ledöntjiik a régi válaszfalakat és egyesült erővel törekszünk a magyar nemzetet katonai szellemű nemzetté tenni, mert megcsúfolt hazánkat csakis egy imperialista, nacionalista nemzedék mentheti meg. A pacifizmus természetellenes. Mi nem akarunk szoldateszkák lenni, hanem mint nemzeti hadsereg akarunk a nemzetet újjáépítő munkában részt venni. Munkánkban, mely első sorban az ifjúság nevelésére támaszkodik, nem nélkülözhetjük a nők kitartó buzgalmát. Egyesületünknek a legpuritánabb szelleműnek kell lennie. Talán csodálkoznak, hogy én, mint fiatal ember igy nyilatkozom. — Nagy időket élünk, szükséges, • hogy magunkba szálljunk, hogy kiküszöböljük a zsidó cinizmust és a magyar szalmalángot, hogy végre termelő munkához fogjunk. Én a turáni eszmekör híve vagyok. Véleményem szerint csak akkor érjük meg második ezerévünket, ha nem nyugat felé kapkodunk, mint eddig, hanem felkeressük vérrokonainkat olyan világszövetséget létesítve, melyet a vér tart össze. A szlávveszedelem nem mult el és Germánia, ha fel is támad mégegyszer, nem lesz többé a régi félelmetes nagyhatalom. Mi már megkezdtük a tárgyalásokat a kinai és a japán kiküldöttekkel s a szellemi szövetség már létre jött. Hazugság, belénk csöpögtetett méreg a turáni átok fogalma! Igenis, mi uralkodó faj vagyank s tudnunk kell, hogy azon a fajon, mely nem akar uralkodni, mások uralkodnak! Mi nem fogunk »Átkozott az a kéz . . .!« feliratú plakátokkal és népgyűléseken harcolni, hanem kitartó gazdasági és kulturális munkával az irredentát erősítjük, hogy készen várjuk azt a pillanatot, amelyen kimondhatjuk a jelszót: „Előre!« Addig kikeli vetkőztetnünk mai formájából ezt a gerinctelen társadalmat és rá kell adnunk a dacos magyar faji jelleget. Bűnös az, aki a társadalmi ellentéteket politikai célokra akarja kihasználni. Kötelességünk minden ellentétet elsimítani. Annak a grófnak, nagybirtokosnak, önként kell belátnia, hogy annyit kell biztosítson mináen munkásának, hogy az ne csak megélhessen, hanem a családját is öntudatos polgári sorban tarthassa. Helytelenítünk minden törekvést, mely a porosz militarizmus felé vezet. A háború bebizonyította, hogy a mesterségesen fenntartott fegyelemnél többet ért, hogy az angolok, amerikaik elő voltak készítve szervezetileg a háborúra. Szükségünk van gazdasági momentumok felkarolására. A szónoki antiszemitizmus eredménytelennek bizonyult. Kilenc hónapja van keresztény kurzus és a zsidó bankok ma mind emelik az alaptőkéjüket. A fogyasztási szövetkezeteket kell támogatni. A zsidókat nem lehet jelszavakkal agyoncsapni, csak becsületes keresztényi munkával kiszorítani. Téves a,z a felfogás, hogy minden vállalatban legalább átmenetileg egy zsidót kell alkalmazni. Minden vállalathoz van keresztény szakemberünk. Egy nagy ellensegünk a szabadkőmivesség, mely fáradhatatlan harcosa a zsidó világuralmi törekvéseknek. A kormány, amint ismeretes, feloszlatta a magyarországi szabadkömives páholyokat, melyeknek szellemét ki kell küszöbölnünk az irodalomból, a színházból és a moziból. A zsidókérdéssel vagy 24 óra alatt végzünk, vagy intézményes intézkedéssel kell kivennünk a bankokat a zsidók kezéből, állami tulajdonná nyilvánítva őket. A megoldásra váró feladatok nagyok. A küzdelemben főszerep jut a Move-nak, melynek fegyvere egy átérzett, egy erős, meggyőződéses magyar nemzeti politika!" A minden oldalról felzúgó éljenzés és taps elcsendesültével Zsitvay ezredes zárta be a gyűlést. HÍREK. Utolsó irásotm. Kedves olvasó! Én már búcsúzom tőled. Bocsáss meg, ha valaha netalán vétettem volna ellened, felejtsd el hibáimat és imádkozzál lelki üdvösségemért. Fáj nekem, hogy ilyen fiatalon kell megválnom az élettől. Még ha ősz volna, lombhullás, síró szélvész, jajgató vihar, hulló ólmos eső, fojtó hószagu köd ... de tavasszal! . . . mikor más virágok teljes pompájukban állnak, én most hervadjak el! . . . Kegyetlen sors! Csodálkozol, hogy ez csak igy, egy napról a másikra lehetséges. Hja, tegnap ilyenkor még én sem hittem volna. Ti mosolyogtok vidáman, sütkéreztek a napon és lubickoltok a boldogságban, nekem meg kinyomják a legszebb gyászjelentésből a tiszteletpéldányokat a Béke nyomdában és holnap már örök béke leng felettem . . . De ne sirassatok. Könny ne hulljon értem, szív meg ne nyilaljon! Nem féreg vagyok, melyet eltaposnak, nem porcellán váza, melyet oda vágnak, hanem mártír ! A hivatás mártírja ! Tegnap boldogan, munkakedvtől ragyogó orcával mentem el a Move rendkívüli ülésére. Mint a többi Urak, Én is a városháza nagytermében leledző két elegáns bőrdivány egyikére telepedtem. Teli tüdővel szívtam magamba Gömbös gyönyörű beszédjét, amikor egyszerre csak — jujj! rágondolni is irtóztató — belé mart az eleven .. . húsomba álnokul, hátulról, amig én jegyeztem, dolgoztam gyanutlanul, egy veszett vadállat . .. belemart az eleven húsomba! Éreztem amint fogai nyomán a veszettség mérge összeölelkezett a véremmel, amint birkóztak a belsőmben és . . . éreztem, hogy nekem már végem . . . De nem futamodtam meg, hanem végső erőmmel megiitam az ülésről a riportomat és legvégső erőmmel irom még a következőket: (Nem csekélységemért, de másokért, akik az én nyomdokaimon jártukban szintén kísértésbe jönnek és ölébe hullnak azon kacéran kínálkozó puha bőrdiványok egyikének.) Ha nem tudnám, hogy a város óriási sintér hiányban szenved, azt ajánlanám, sintérekkel fogassa ki a két gyönyörű bútordarabból a veszett állatok portyázó falkáit, igy azonban arra kérem, legalább egy vereskeresztes táblácskát akasztasson rájuk ilyenforma felírással: » Vigyázz, ragályos!« vagy : »Érintése életveszélyes!« Brr.. . poloska a tanácsteremben ... haldoklom. (M) — Részvénybefűetés. A Békésm. ker. nyomda utoljára szólítja fel részvé nyeseit, akik a második részletet az ujabb felszólítás dacára sem fizették be — hogy haladéktalanul eszközöljék a befizetést, mert különben az Igazgatóság legközelebbi gyűlésén törölni fogja azokat. — Doktorrá avatás. Kiiment Z. Pál tart. ulánus főhadnagyot, a Békésmegyei Egyetemi Ifjak Körének elnökét a budapesti kir. m. tudományéiul szombaton avatják az ^^MÉ^^^Hoktorává. — Az Ébredő Magyarok Egyes lete helyi csoportja e hó 4-én délután órakor a kaszinó helyiségében választ ülést tart, melyre a tisztikar és a vála mány összes tagjainak feltétlen megjelen sét kéri az Elnök — A kettőskörösi halászati társulat kö: gyűlése. A kettőskörösi halászati társulat f. unius hó 15-én kedden d. u. 4 órakor Békés a községháza bizottsági termében évi rendes kö gyűlést tart. — Felhívás. Felkéretnek mindazok, akik nek külföldi ismerőseik vannak, hogy címeiket Területvédő Liga sajtóosztályánál Budapest be adni szíveskedjenek. — A hadsereg a kaszálásnál kisegiti gazdákat. A munkakerülés még mindég nagyo szaporítja a gazdák gondjait. A kormánynak a az értesülése van, hogy sok helyütt kevés munkaerő a kaszálásra. Ezért ugy határozo_ hogy mindenütt, ahol nagy hiány mutatkozik föld míves munkásokban, az katonákkal pótoltassé' E tekintetben a honvédelmi miniszter rendelet, bocsátott ki, mely szerint mindenki, aki kaszá lásra bizonyos számú katonát alkalmazni kivái a legközelebbi katonai parancsnoksághoz fordul hat a kérelmével, ahol a vonatkozó szerződés i megköthető. A kaszálandó terület tulajdonosa katonai parancsnokkal egyetértőleg megegyezL abban a szénamennyiségben, amelyet munkadi címén az illető katonai alakulat részére ki kel szolgáltatni. Aki semmiképen sem bírja a szénáját leszedni és bérbe akarja adni az egész rétjét, annak az odatartozó hadosztály hadbiztosságához kell fordulnia. — Kassai állapotok. Ózdról jelentik: Kassán a napokban nagy tüntetések voltak, melyet a munkásság rendezett élelmezése feljavítása érdekében. Egy péküzletet fel is törtek s azt teljesen kifosztották. Tüntetéskor az internaclónálét énekelték s piros jelvényeket viseltek s piros zászlót cipeltek. A szlovák katonák az utcákon állanak és hangosan tüntetőleg beszélnek s énekelnek magyarul, dacára annak, hogy a magyar szótól szigorúan el vannak tiltva. Ungvár körüli falvakban az éhtifusz járványosán pusztít, a lakosság lisztet, burgonyát már hónapok óta nem kapott. Ehhez hasonló sorsuk van a Kassától nyugatra fekvő falvaknak is. Prágában állítólag tüntetés volt a középosztály részéről, melyen Csehországnak Szlovenszkótól váló elszakadását követelték, amennyiben Csehországnak e terület fenntartására már 45 milliárd adóssága van a megszállás óta. — Köszönetnyilvánítás. A járásbíróság utján a Stefánia Szövetség részére beküldött 100 K szakértői dija adományáért Laubner József urnák és özv. Kvasz Pálné a szegény iskolások felruházására a nőegylethez beküldött 50 K adományáért hálás köszönetét fejezi ki az Elnökség. — Csallóköz víz alatt. A Területvédő Liga kőnyomatosa közli: A hires cseh gazdasági érzék gyönyörűen nyilatkozott meg a Csallóközben az utóbbi árviz alkalmával. Az árviz megelőzése végett működésbe kellett volna hozni a szivattyúkat, ám a cseh hatóságok a szivattyútelep részére szükséges szenet ki nem utalták, a szivattyúk nem működhettek, minek következtében több ezer hold került viz alá s még ma is nagy területek állanak viz alatt. (Fő dolog, hogy demokrácia van s a csehek vigan köthetik az üzleteket.) — A szerbek rémuralma Baján. Budapest jelenti: A szerb megszállás alatt szenvedő Baján nap-nap után felháborító atrocitások történnek, amelyeket a szerb dinasztia ellen vafó lázítás, hűtlenség, összeesküvés stb. ürügyek fölhasználásával követnek el. A városban és környékén statárium van és a Magyarországhoz való ragaszkodás legkisebb jelét is halállal büntetik. Á főgimnázium nyolczadik osztályú növendékeit szuronyos fedezettel Szabadkára kisérték, a magifar vasutasokat 12 kivételével* elbocsátották és a forgalom biztosítására vasutas örséget szerveztek, amelyek őrszemei két km-ként ügyelnek a vasúti vonalak és berendezések épségére. Baja környékén nagy zavargások vannak. Szabadkán szintén, ahol állítólag kommunista tüntetések is voltak, Baján pedig a szociáldemokrat Dárt rptiHo^ott