Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-01 / 50. szám

2 fl kisgazdák átvennék a kormányt. Budapest, jufiius 1. Rubinek miniszter a isgazdapártban kijelentette, hogy ha a Tiszánuli választáson nekik abszolút többségük lesz, bban az esetben hajlandó lenne a kisgazdapárt tvenni a kormányt. Tőzsde. Valuták: Lei 330—350, Márka 475—490, "ont 655—665, ír. Frank 1250—1320, Sv. Frank >950—3050, Dollár 165—185, Napoleon 645—665, Jra 1050—1100, Rubel 300—320, Sokol 380—405, Kor. Dinár 615—635, Fr. Dinár 665—695, Léva 360—380. Devizák: Amsterdam 5700—6100 K, Német 430—450, Olasz 1000—1150, Prága 3600—3900, Sveici 2850—3300, Bécsi kifizetés 98—103, Koppenhága 4400—4600, Stokholm 3000—3300, Krisztiánia 2600—2800. Zürichi: Berlin 14"80, Bécs 4, Osztrák lebélyegzett 4-15, Zágráb 5, Prága 1210, Páris 42-55, Milano 32"50, Londo 25"65, Budapest 330. Polner Ödön programmbeszéde. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg Polner Ödön egyetemi tanár, városunk szülötte f. hó 30-án vasárnap d. u. 4 órakor programmbeszédét a városháza udvarán. A népgyűlést Zsilák Mihály a békéscsabai kisgazdapárt elnöke nyitotta meg, keresetlen szavakkal hangoztatván, hogy célunk az épités, rend és béke megteremtése, továbbá védekező küzdelem minden egészségtelen irányzat ellen, amely a békességes munkát s a keresztény erkölcsöt veszélyezteti. Hogy e célt elérjük, ugy gondolja a kisgazdapárt, legalkalmasabb képviselőül Polner Ödönt küldhetjük fel a Házba, aki nemcsak Csabának, hanem az orszikinak, a nemzetnek is nyeresége lesz.' -HÉ^MWM. Zsilák szavai után Polner Ödön emelkedett szólásra. Aggódva fogadta a jelölést, mert olyan nagy férfiak után, akik a múltban képviselték Békéscsabát, nem tudja, vájjon megtud-e felelni a nagy feladatnak, mely reá vár. De lelke tele van nemes törekvéssel s ezt teljes erővel diadalra igyekszik vinni, ha megtisztelik a megválasztással. A kisgazdák programmjával lép fel, de nem óhajt csupán egy osztályt képviselni, hanem minden társadalmi rendnek jogos igényeit szem előtt tartja a haza érdekében. Szól a reánk kényszeritett békéről, melyet most alá kell irnunk, hogy volt ellenségeink jóindulatát megnyerjük, de soha belenyugodnunk nem szabad hazánk eldarabolásába. Helyesnek tartja, hogy több párt van, mert az emberek véleménye különféle, de e pártoknak nem szabad, hogy személyi ambició legyen az alapjuk. Küzdeni óhajt a személyi érvényesülésből származó bajok ellen. Hiszi, hogy elvi megállapodás alapján sikerül a különböző pártokból — melyeket most alig választ el valami egymástól — olyan kormányzatot létesíteni, mely jól betöltheti nehéz feladatát. Nem hive az állam és egyház elválasztásának. Az egyházat nem szabad egyesületi nivóra lesülyeszteni. Az országnak szüksége van arra, hogy szoros kapcsolatban legyen az egyházzal, mellyel csak igg teremthetünk közéletünkben igazi keresztény erkölcsiséget, amely pedig létfeltételünk. E keresztény alap legyen türelmes, szereteten alapuló, de űzze ki, ha kell korbácscsal az ország templomából az önző, hazafiatlan kufárokat. A keresztény felekezetek közt megértő békéért küzd. A sajtót ellen kell őrkni, ha nem is a nehézkes cenzúra utján, de mindenesetre ugy, hogy többé az ne szolgálhassa az egyéni üzleti érdeket s ne lehessen botrány, szenzáció hajhászó. Fontosnak tartja a földmivelés fokozásának előmozdítását, az ipar fejlesztését, a kereskedelem növelését, e végből nélkülözhetetlen a folyók szabályozása s a Duna és Tisza csatornával való összekötése. A* munkáskérdést meg kell oldani. Gondoskodni kell arról, hogy minden munkás megszerezhesse emberi megélhetését, jó, Ti. 5¥&

&iHcLáM egészséges lakása legyen, kertet, kis földet' művelhessen. A tisztviselők helyzetén mindenáron javítani kell. Nemcsak jobb megélhetést kell nekik biztosítani, hanem olyan életet, mely őket, mint magasabb kulturáju, dolgos embereket feltétlenül megilleti. A közművelődés javítása kell, hogy elsőrangú legyen. A helyi érdekeket alá kell rendelni az országos érdekeknek, de ez nem azt jelenti, mintha ó teljes erejével ne akarna küzdeni azokért a közintézményekért, melyeknek megteremtése olyan nagyon fontos Csabán. Beszédét szinte költői lendülettel fejezi be, igéri, hogy szülővárosának s hazájának hü munkása lesz s élete legragyogóbb eseményének fogja tartani mindig azt a napot, amikor ez a város — ha bizalmukkal megtisztelik -— beküldi őt az országházba. A nagyon tartalmas, minden mondatában nagy tudásról, higgadt komolyságról, férfias akarásáról tanúskodó beszédet nagy tetszéssel fogadta a választók tömege. Szemle. (F.) A város közegészségügyében előfordult hibákról szóló cikkünkre — nagyon helyesen — azonnali elintézés következett. Mai számunkban közöljük a polgármesteri hivatal átiratát Francziszky Lajos közigazgatási fogalmazó aláírásával és örömmel vesszük tudomásul azt, hogy a városi tanács az előkészületeket megtette az ügy elintézésére, tehát a közegészségügy restaurálása tekintetében. Mégis azt tapasztaljuk, hogy cikkünk és az abb m felemiitett hibák nem estek éppen jól az uraknak. Konkluzióképen megemlítjük, hogy azok a bizonyos árkok még nincsenek kitisztítva, azok a bizonyos szemetek még nincsenek eltakarítva és a kapuhidak alatt nyugodtan rothadnak tovább az állati hullák. Ne vegyék rossz néven a városi tanácsban, a polgármesteri és rendőrfökapitányi hivatalb'an felszólalásunkat, melyek nem támadó jellegűek, jjÉAkezőleg tényleg a köz érdekeit szolgálják. a felzeten azt, hogy a rendőrfőkapitányság azonnal intézkedett, de hát sajnos, az intézkedésnek nincs eddig eredménye. Már pedig ez a fő, mert a bacillusok nem hajlandók a hivatalos elintézések sorrendje és időpontjára várni, hanem *esetleg megelőzik azt, ágybadöntenek bennünket és akkor kit hibáztat a közvélemény? A sajtót, melynek árgusszeme nem vette észre idejében a bajt, nem figyelmeztetett, — tehát nem életrevaló. Az ilyen cikkekért tehát — nem lehet és nem szabad haragudni. * Szervezkednek a keresztény újságírók és ezzel egybekoncentrálják azt a néhány embert, aki erre a nehéz pályára tévedt, annakidején két meg három forint éhbérért dolgozott és semmi más kötelessége nem volt, mint hogy a zsidó hírlapírók kifutófiuja, a szerkesztők pojácája, ujabban pedig a lapok ellen indított keresztény-villámok levezetője legyen. A keresztény újságíróknak külön szervezetbe való tömörülése szolgáljon mérföldkövéül és útmutatójául a többi közhivatali szervezeteknek. Szigorú záróvonalat kellene húzni ugy hivatali, mint társadalmi, vagy politikai téren a keresztény és zsidó hivatalnokok, kereskedők és egyéb foglalkozásbeliek közé. Akkor talán sikerülne az összekevert és még jelenleg is elvegyült olvasztékból a salakot elválasztani és külön állítani. * Via Reggioban, egy csendes olasz halászvároskában óriási zavargás volt. Hullák ezrei borították az utcákat. A tenger felől torpedóhajók bombázták a megveszekedett közönséget, a katonai hatóságok ugyancsak a tenger felől léptek közbe nagy apparátussal a zavargók eHen. A rettenetes zavargást csak nagy erőfeszítéssel tudták megszüntetni. A tengerben úszkáló halak ugy megrémültek, hogy elvonultak csendesebb öblökbe. Az olasz és svájci lapok tele vannak a borzasztó esettel. Messina lakosságát ugy megrendítette az eset, hogy a talaj is megrendült, alattuk. Porco,'! Ilyet még nem pipált a világ. És az egész eset azért történt, mert egy via reggiai footballmecscsen elpáholtak egy birót. Mi mindent meg nem érünk manapság. Zavargás, bomba, hullaszag, torpedók, katonaság, — mindez azért, mert talán a football-biró eggyel több tizenegyest itélt meg, mint amennyi a közönségnek tetszett. Minden Békéscsaba, 1920. junius 1. esetre ez az elmúlt hónap legjobb vicce. Sajtóvétséget nem akarok elkövetni, elárulom tehát, hogy ezt a hajmeresztő szenzációt kisebb kiadásban városunk közkedvelt és igazán szimpatikus lapja, a „Cs. Sp." közli. Remélhetőleg a lapból ezek után kétszerannyi fogy el, mint eddig. A Vörös Kereszt Egylet közgyűlésé. Hosszú szünetelés után 29-én délután 4 órakor tartotta választmányi, délután 5 órakor pedig közgyűlését a Vörös Kereszt Egylet békéscsabai fiókja a Közmüvelődésháza nagytermében. Varságh Béla elnök megnyitó szavaiban rámutatott arra a sok nehézségre, áldatlan sőt veszedelmes helyzetre, amely miatt nem lehetett közgyűlést tartani; azután Petz József h. titkár felolvasta a számvizsgáló-bizottság jelentését. Ugyancsak Petz József olvasta fel a nagy gondossággal megszerkesztett évi jelentést, melyben beszámolt arról az óriási munkáról, amelyet az egylet végzett. Különösen kiemelte Korossy Anna érdemeit, aki óriási feladatot töltött be nagy lelkesedéssel, önzetlen SZÍVÓS munkával. Őszinte^ elismeréssel adózott Bálás Ádám főgimnáziumi tanárnak, aki mint a tudakozó iroda vezetője, több mint 3C,000 ügyet intézett el a háború alatt. Köszönetet mondott dr. Révész Fülöpnének is, aki az uzsonnapénzek összegyűjtésében buzgólkodott éveken keresztül. Varságh Béla elnök meleg szavakban emlékezett meg P<?fejózsef h. titkárról, Jéger József * és Babich Pál pénztárnokról, akik nagy, komoly munkát végeztek az egyesület körül. A jelentések tudomásulvétele után Varságh Béla elnök meleg, szép szavakban emlékezett meg Korossy Anna és Bálás Ádám rendkívül nagy, önzetlen tevékenységéről s a hála jeléül az egyesület nevében egy-egy Ízléses kiállítású emléklapot adott át nekik a közgyűlés lelkes ünneplése közepette. Korossy Anna hálásan, könnyes szemmel szorította magához azt a gyönyörű csokrot, melyet az egylet nőtagjai nyújtottak át legtevékenyebb társuknak. Ezek után a tisztikar lemondott, de a közgyűlés kérésére Varságh Béla elnökölt továbbra is. Az uj választmány megválasztása után a tisztújításra került a sor. Elnöknek újból Varságh Bélát kiáltották ki, aki tekintettel korára, elhárította magától e megtiszteltetést.' Vidovszky Kálmán az egész egylet mély sajnálatát fejezte ki Varságh Béla távozása felett, kinek legtöbbet köszönhetünk, akinek érdeme, hogy aligha van vidéki Vörös Kereszt fiók, mely olyan áldásos tevékenységet fejtett volna ki, mint éppen a csabai. Indítványára egyhangú lelkesedéssel diszelnökiil választotta meg a közgyűlés Varságh Bélát, ezzel is kifejezést akarván adni iránta való mély tiszteletének. Az uj tisztikar a következőképen alakult meg: Elnök lett Réthy Béla, társelnök Réthy Béláné, alelnökök dr. Korniss Géza és dr. Révész Fü- A löpné, titkár dr. Láng Frigyes pénztáros, dr. Czinkotszky Jenő, jegyző Péterfy Lajos. Az uj" tisztikar megköszönvén a feléjük irányult bizalmat, elfogadta megbízatását. — Ezzel a szép közgyűlés véget ért. Dr. Székely György életrajza. Dr. Székely György főiskolai tanár, egyetemi magántanár, a Békés—mezőberényi választókerület keresztény nemzeti egyesülés párti jelöltje lelkes harcosa a keresztyén világnézetnek. A Károlyiforradalom után, mikor a szociáldemokraták uralomra jutottak, Somogyi Béla, a Népszava szerkesztője (volt közoktatásügyi államtitkár) hozzáfo- * gott Székely politikai üldözéséhez tisztán azért, mert az előző években már harcolt a szabadkőműves álliberális destrukcióhoz vezető irányzat ellen, vezércikkekben és tanügyi folyóiratokban védelmére kelt a népiskolai vallásoktatásnak. Székely belépett a keresztény szociális pártba, mivel garanciát kapott arra, hogy ez nem néppárt többé, s ekkor fogott hozzá ahhoz, hogy e párt zászlója alatt a protestánsokat is egyesítse, tömörítse. Ez az akció sikerrel járt. Nagy szolgálatot tett a Friedrich vezetése alatt működő akkori kormánynak azzal, hogy az angol misszióhoz ő vezette a protestáns küldöttséget, demonstrálva ezzel, hogy a kormány , háta mögött protestánsok is állanak s így az ántánt