Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-10 / 34. szám - Rendkívüli kiadás

Ara 1 Kor. Rendkívüli kiadás. Ara 1 h Békéscsaba, 1920. május 10. Hétfő I. évfolyam 34. szá Független keresztény politikai|napilap. Tiltakozó népgyűlés Békéscsabán Óriási tömeg tiltakozott a békejegyzék aláírása ellen. — Zászlós küldöttségek a főtéren.—Távirat a kormányhoz. Az entente hatalmak ama gazsága, mely j május 6-án, kegyetlen érzésben kijelentette a magyar békeköveteknek, hogy semmit sem változtat a magyar béke gálád feltételein, méltóan elkeserítette az ezer éves Magyarország egész lakosságát. A válaszjegyzék tudomásra jutásakor felhördült a megalázott magyarság s egyetlen hatalmas tiltakozással kiálltott fel az ország minden részén : Nem,nem, soha! nem egyezünk bele halálos ítéletünkbe, nem írjuk alá ezt a cudar, gonosz békét. Békéscsaba társadalma tegnap, f. hó 9-én, vasárnap délután 3 ^rakor adott méltóan kifejezést tiltakozásának. Szombaton plakatok s a helyi lapok hirdették, hogy tiltakozó népgyűlés lesz a városháza előtti téren, melyre elvárjuk az összes egyesületeket s az egész polgárságot. Megered az eső. Borongós, esős volt az egész délelőtt, ebéd után meg olyan hatalmas felhőtornyosulás hömpölygött a város felett, mintha e szomorú napon az ég is fekete gyászt öltött volna. Két óra felé hatalmas, tartósnak látszó zápor zuhogott. Azt hittük elmossa a népgyűlést. Három órakor már elállt az eső, de még üres volt a tér. A gomolygó felhők alól ki-kibukkanó nap azonban egyre nagyobb tömeg tiltakozásra való zarándoklást ragyogta be. Gyülekezik a nép. Egymásután jelentek meg nemzeti szinii zászló alatt: a postások zöld galyas, impozáns küldöttsége, a Kisgazda-egylet, a Népegylet, az Iparos Olvasókör, az Ipartestület, a főgimnázium és felső-leányiskola növendékei, a Move, a békéscsabai Nőegylet, az Evang. Nőegylet stb. stb. az összes Hivatalok vezetői s rengeteg nép: férfiak, nők egyaránt. Valamivel három óra után már fekete volt e Szent István-tér a tolongó tömegtől, szines a zöld gályáktól, magyar ruháktól, nemzeti lobogóktól. A polgármester megnyitó beszéde. Negyednégy órakor nyitotta meg dp. Bepthóty Istuán polgármester a népgyűlést a következő szavakka?: j Hoii*itársak! x A mai nagygyülés-előkészifők engem jelöltek ki a gyűlés megnyitására és vezetésére. Én ennek a meghívásnak készséggel teszek eleget azért, mert e haza földjén soha nagyobb, fontosabb, mindnyájunkat jobban érdeklő, életbevágóbb és szentebb ügyben nem volt alkalma a szabadszónak és véleménynek megnyilvánulni, mint a mai összegyülekezésünk tárgyával kapcsolatban és mert teljes a meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben városunk minden hü fia, aprajanagyja egyetért. Tudjuk mindnyájan, hogy az antanthatalmak főtanácsa május 6-án átadta külügyi képviseletünknek a békefeltételeket kísérő válaszjegyzékét, amelyben a magyar kifogásokat és ellenjavaslatokat igaztalan, helyt nem álló okokkal mind elutasítja és ragaszkodik ezeréves hazánk egységes területének szétdarabolásához, sok millió honfitársunknak idegen uralom, idegen kegyetlen járom alá csatolásához és teszi ezt nyilvánvalóig jobb meggyőződése ellenére, a földünkre éhes ellenségeinkkel a mi bőrünkre kötött jogtalan és erkölcstelen üzleti szerződések és egyes szomszédok hatalmi tébolyának végtelen kapzsiságának folyományakép. Bámulatos * * in, gunk megbecsülése, jövőnk szemlélése tekintetében biztató jelenség, hogy ez a döntés képtelensége folytán megdöbbenést, kegyetlensége folytán gyászt váltott ki ugyan az ország népénél, de ezen érzéseket felülmúlja, elnémítja egy soha nem tapasztalt érzelmi egységbe való tömörülése. Hazánk minden rendű és rangú lakosának és a keblek mélyéből feltörő erős, öntudatos elkeseredés és tiltakozó világot átzengő hangjai hirdetik mindenfelé, hogy ez az ország ez a nemzet nem halt meg, törhetetlen hittel és bizalommal várja egységes egészében való megmaradását. A folyó órákban az ország minden részében, minden zugában, nagy városokban és kicsiny falvakban összesereglik a haza népe, hogy kinyilvánítsa a maga akaratát és odakiáltsa a világnak: Nem! Országunk szétdarabolásába, nemzetünk megölésébe, testvéreink kipusztitásába ez a nép soha bele nem egyezik, abban meg nem nyugszik és ezzel a nemzetgyilkos szándékkal szemben minden erejével, akaratával, szivével és vérével kész szembeszállani és végsőig küzdeni. Ezért jött össze Békéscsaba város népe is és én megnyugvással állapítom meg, hogy ez a nagygyűlés a megjelentek számánál és a gyülekezet összetételénél fogva joggal képviseli az egész város lakosságát. Üdvözlöm összesereglett hazafiasan érző honfitársaimat, a nagygyűlést megnyitom. Vitíouszky Kálmán lapunk főszerkesztőjének nagy beszéde A polgármester eriisi tetszéssel f.-gadott szavai után Vidouszkij Kálmán lapunk főszerkesztője lépett a nagy tömeg elé s messze hangzó érces hangon, a nép tetszésének gyakran felhangzó lelkesedése közepette mondta el mély hatású beszédét a következőkben : Polgártársak ! Polgártársnők! Május hatodikán Yersaillesben, Francia országnak egy szép, hires városában elkövette néhány sötétlelkü "ember a világtörténelem eddigi legnagyobb gazságát, kimon dotta egy ezeréves nemzetre a halál letet. Az entente-hatr: nak kegye sátánlelkü képviselői átnyújtották a magj követeknek egy levél kíséretében azt irást, melyet ők békejegyzéknek nevezne de amely nem más, mint igazságtalan, téb lyodott elrendelése annak, hogy mi, magy rok, akik egy ezredéven át világtörténeh hivatást töltöttünk be, most már kezdjür haldokolni, most már lassan pusztuljunk < Erre a vad, cudar hirre jött össze B késcsaba polgársága, és gyűlt össze ezekbe a napokban az ország ezer és ezer hely* az elkeseredett lakosság, hogy felemelje h talmasan, büszkén, fenyegetően tiltakozószav diadalmas|ellenségeink eszeveszett terve' ellet Igen, jtiltakozni jöttünk. Nem a panaszna keserűsége siránkozik ajkunkon, nem gyás: fátyolnak sötétsége borul szomorúan e t( megre. Mert mi nem siratni jöttünk a mi gyar nemzetet. Igaz, hogy le vagyun győzve, igaz, hogy tépettek, szenvedők v; gyünk, de élünk / Igaz, hogy halálos it< let, sötét, komor szavát zúgja felénk nyugati szél, de mi visszazugjuk innen megalázásból, a nyomorból,- a leveretésbő visszadörögjük oda Nyugatra egyetlen hí talmas, az egekig kiáltó büszke kiáltássá nem akarunk és nem fogunk meghaln nem, nem, sohal Tiltakozó szavunk legyőzhetetlen erC vei kell, hogy kifejezésre juttassa meggyC ződésünkeí, mi hiszünk egy ujabb ezei évben s épen azért sohasem nyugodhatun bele egy olyan békébe, amely csupa ha zugság, csupa igazságtalanság s a halál bű zét leheli ott, ahol még élet van, ahol megújhodás, az uj, eleven élés csirái má bontogatják első leveleiket. Mert mit is akar aa a cudar béke ? Szét akarja tépni ezt az országot, mel ezer év óta egységes egészként élt Közép európa keleti kapujában. Meg akar hagy^ belőle egy darabot, amely önmagában éle képtelen. El akarja venni erdőinket, szenür ket, vasunkat, sónkat, évszázados gyönyör városainkat. Azt mondják, hogy meghagy ják Magyarországot, csak kisebbre szabják Mintha bizony élhetne egy ember, ha l< vágták kezét, lábát, ha ütőerét elmetszették Nem, ebbe nem egyezhetünk bele soha mert ezzel a lassú, de biztos halált vála£? tariánk. Hiszen hogyan éljünk, ha az élet feltételek legfontosabbjait elragadják tőlünk Erdők és szénbányák nélkü! megfagyunk vas nélkül nem állithatjuk elő még gaz< dasági gépeinket sem, elrablott gyárain! hiányában elébb-utóbb le kell rongyo lódnunk, de még ételünk sem lehet ize ha az izesitő sót eivonják tőlünk. Pénzé meg nem vehetünk külföldről semmit. Hisze. nekünk nincs pénzünk Mi koldusok vabennünket, pénzünket értékctett háború. Mi csal; ni ^Terévé? hai^rpi"

1!'