Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-01 / 27. szám

Békéscsaba, 1920. május 1. Az elmúlt időkben sokat kellett szenvedők a tisztviselőknek, különösen neki, ki veető állásban van. Ezekben a szörnyű napokan, csak egy vágya volt, hogy ő üdvözölhesse őször a törvényhatósági bizottság tagjait, a agyar rend helyreálltakor. Hála Istennek, hogy zt megengedte érnie. Hazafias melegséggel üdözli a közgyűlés tagjait s megnyitja a gyűlést. A mai közgyűlés első tárgya a vármegye j főispánjának beiktatása. Fiatal a főispán, nagyjdásu, szerény, szeretetreméltó, rokonszenves lodoru, nyugodt, megfontolt. Hiszi, hogy azt a izalmat, melyet neki előlegez a közgyűlés Jékésmegye javára, fellendülésére fordítja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. fangyei Endre főjegyző felolvassa Beniczky beligyminiszter átiratát, melyben értesiti Békésvárnegyét arról, hogy főispán, kormánybiztosául Zilahi Kiss Jenőt nevezte ki. A közgyűlés örömmel veszi tudomásul a íinevezést. Deimel indítványára ősi szokás szerint külöttség keresi fel a főispánt, hogy meghívja a eiktatásra. Harsogó éljen fogadta a diszmagyaröitöetben megjelenő fiatal, nagyon kellemes benyonásu uj főispáni Zilahi Kiss Jenőt. Deimel alispán keresetien meleg szavakban idvözölte a vármegye fejét. Az egész tisztikar iszinte, lelkes segitő munkáját hangoztatva azon íitének adott kifejezést, hogy ha a főispán mogsmeri ezt a vármegyét, megérti a nép vágijait, lemes törekvéseit akkor meg is szereti azt s szeretettel fog működni annak felvirágoztatására, sten áldását kéri munkájára. — Ezután feiszólíotta a főispánt az eskü letételére. Dr. Vangyel Endre olvasta fel az eskü szövegét. Az eskü letétele után, zugó éljenzés közepette régi magyar szokás szerint Békésváregye főszolgabirái háromszor felemelték az uj Főispánt. Az ünnepélyes eskü után: Dr. Vangyel Endre vmegyei főjegyző a törvényhatóság nevében üdvözölte a főispánt. Fájdalmas megilletődéssel azért, mert a belőlünk s ajtunk megerősödött nemzetiségek szétdarabolták ezeréves hazánkat, hálás megilletődéssel azét, mert magyarok maradtunk, alapjául egy -eményteljes Áíagyarországnak, mely uj nagyságra emelkedik. Elmondja, hogy nehéz viszonyok között veszi át a .főispán a megyét* miitor akossága teljesen kifosztva aléltan hever. A mi megyénk népét különösen jellemzi akarékossága és munkaszeretete, mely tulajdonságainál fogva méltó a legmesszebbmenő rokonszenvre és hatósági támogatásra. Az országos öntosságu kérdések közölt a legfontosabbra — a isztviselő kérdésre — külön felhívja a íőispán igyelmét. A háború, a forradalom, a bolseviznus és a megszállás egyaránt a 'tisztviselőket sújtotta legintenzívebben s megélhetésük még ma sincs biztosítva. Nem alamizsnát kérnek, haíem a létminimumot, mely azt az energiát bizositsa nekik, ami szükséges ahhoz, hogy a leglivebb munkásai legyenek az államnak. Belátással vannak az állam súlyos helyzetére s türeemrnel viselik sorsukat nem követelnek, de a rájok váró óriási feladatnak csak támogatásával udnak megfelelni. Végül hangoztatja, hogy a magyar nép liggadt józansága, munkabírása és ősereje csüggedést félretéve, maradiságot levetve biztosítja az uj Magyarország felépülését. Ezzel a reménynyel és erős hittel üdvözli a főispánt s munkásságához Isten áldását kéri. Az üdvözlés után Zilahi Kiss Jenő Békésvármegye beiktatott főispánja nagyon megnyerő modorban, egyszerű népszavakban fordult a közgyűléshez. Az alkotmány templomában — úgymond Itt a megyeházán hosszú ideig nem volt alkotmányos élet. Idegen hatalom trónolt itt. Mi már megszabadultunk tőlük, de soha sem szabad elfelednünk, hogy testvéreink még rabok. Hiszi, tiogy ők is megfognak szabadulni hamarosan. A magyar nemzet 1000 éve áll fenn. Fenntartója a keresztény erkölcs volt. Csak ez tarthat meg ezután is Idegen áramlatok, idegen erkölcsök, megőröltek bennünket. De ha visszatérünk az örök fundamentumhoz, a tiszta keresztény és nemzeti eszméhez, akkor — de csakis akkor — remélhetünk uj, dicső ezeresztendőt. Az 1918.,évi októberi forradalomról azt hittük, hogy ez hazafias forradalom, mely függetlenségünket hozza meg s elsepri a bakkancs és posztócsalók rut hadát, akik osztották itthon a romlás csiráit, mig a nemzet java odakinn vérzett a harctereken. Átkozott Károlyi és Hock, akik becsapták a nemzetet. Nem a rablókkal végeztek, hanem a nemzetet vitték romlásba. Ma romokban heverünk, elhagyottan, barát nélkül. De azért nincs okunk kétségbeesésre. Itt van a jó termékeny föld s itt van a dolgos kezünk. Ha van hitünk, ha tudunk megfeszített erővel dolgozni, Magyarország nagyobb lesz mint volt. Szól a bolsevizmusról, amelynek rémségét Békésmegye csak rövid ideig szenvedte. Tiltakozik az ellen, hogy az oláhok szabadítottak meg ettől a nyomorúságtól. Összeomlott volna az magától is. A tisztviselőkar hűsége és a gazdaközönség öntudatraébredése megölte volna a vörös uralmat. Elismeréssel adózik e két osztálynak, amely mindenütt szervezkedett ellenforradalomra s Szegeden nagy túlerővel szemben diadalt is aratott, Itt alakult az első magyar kormány, amely azonban gonosz intrikák miatt nem működhetett. Az első diadal az aug. 7-én megalakult magyar nemzeti kormány, a másik, a mi minLdenünk, a reménységünk megmentőnk a magyar nemzeti hadsereg (hosszantartó lelkes éljenzés.) Van már nemzetgyűlésünk. Ne Ítéljük meg ennek munkáját felületesen. Ma még nem megy minden rendjén, de a szándék nemes. Támogassuk őket nehéz munkájukban s a siker nem marad el. Legnagyobb nyereségűnk Horthy Miklós (lelkes taps, éljenzés). Az ő fenkölt egyénisége, izzó hazaszeretete, megértése, pártatlansága biztosítja hazánk újjászületését. Indítványozza, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje Magyarország dicső kormányzóját. (Egyhangú lelkes helyeslés). Szavait azzal fejezi be, hogy mint ismeretlen ember jött ide, de nern, mint idegen, mert a haza egyetlen röge sem idegen számára, mindegyiket forrón szereti. Születése napján március 2-án lépte át a megye halárát. Templomba vitt első utja. Ott fogadta meg, hogy minden tudását, egész erejét hazájának s e megyének szenteli. Kéri, ajándékozzuk őt meg bizalmunkkal, mert a bizalom összeforrasztja a dolgozni akarókat s akkor nem maradhat el az Isten áldása Zugó taps, lelkes éljenzés fogadta a főispán gyönyörű beszédét. Török Gábor dr., hangoztatva a nemzeti és |j keresztény munka értékét, közös munkára hivja ii fel a közgyűlést. A kormányt, mely ezt a programmot vailja. támogatja a megye. A főispánt a : törvényhatósági bizottság nevében szeretettel | üdvözli. Faragó Lásszió nagyon lelkes, szép beszédíj ben szól a tisztviselőkről, akik a legsúlyosabb i körülmények közt is mindig hiven teljesítették 11 nehéz tisztüket. Deimel Sándor a tisztviselőkar nevében köszönetet mond Faragónak az elismerő szavakért. A főispán indítványára, az alkotmányos munka megkezdése elölt mély áhítattal enekelték a himnuszt. Az ezután következő félóra szünet alatt a főispán több küldöttséget fogadott a küldöttségek fogadásáról hely szűke miatt nem emlékezhetünk meg. A szünet után a következő fontosabb ügyeket tárgyalta le a közgyűlés: Tudomásul vették a kormány kinevezéséről, és Kelemen Béla kerületi kormánybiztos kinevezéséről szóló áritatot. Martos József volt főügyészt és Zádor Mór volt pénzügyigazgatót hazafiatlan magatartásuk miatt, mint hazaárulókat megbélyegezte a közgyűlés. Lukács Endre főszolgabírót, kit az oláhok nyugdíjaztak, hivatalába visszahelyezte a törvényhatósági bizottság. dr. Szondy Lajos járási orvos nyugdíjaztatását elhatározták. Bertóthy Károly felszólalásában kérte a vármegye vezetőségét, hogy a katonaság harmonikusan működjék a polgári hatóságokkal s a katonai túlkapások szűnjenek meg. Deimel indítványára elhatározták, hogy ez ügyben felírnak a minisztériumhoz. Ez után délután 4 óráig felfüggesztette a főispán a gyűlést. A, további fontosabb ügyekről legközelebb. Körlevél Valamennyi elemi iskola igazgatóságának, tanítótestületének, vezető Tanítónak! Hazánk súlyos közgazdasági állapotának fellendítése céljából a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a gyógynövénytermelést és gyűjtést s ezzel kapcsolatosan az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtését országosan szervezvén, a szervezés végrehajtásával a kebelében felállított gyógynövény és paprika kirendeltséget bízta meg. É kirendeltség a hozzáfordulóknak részletes útbaigazítást ad, azonkívül felvilágosító előadásokat tart, megállapítja a helyi viszonyok szerint a termelésre alkalmas növényfajokat, kiosztja a magvakat és palántákat. Tanulmányi kirándulások rendezésével megismerteti a vadontermő gyógynövényeket, hasznos erdei gyümölcsöket és gombákat, a gyűjtés éá konzerválás módjára útmutatásokat ad, a minisztérium állal megállapítandó árakon a gyűjtött anyagot beváltja. Tekintettel arra, hogy a szervezés és gyűjtés nagy munkájában a földm. Miniszter ur elsősorban a tanitói kar hathatós segítségére és közreműködésére számit, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 12777—1920. számú körrendelete alapján, felkérem e tantestület elemi iskoláinak igazgatóit, tanítótestületeit, nevelőtanitóit, hogy hazánk jövőjét megalapozó, hitelképesságét fokozó munkából a legnagyobb mértékben vegyék

1 ki részöket, mi által nemcsak hazafias kötelességet teljesítenek, de — minthogy a beváltási árakon felül elérendő tiszta jövedelemből külön jutalomban részesülnek—jelentékeny mellékjövedelmet is biztosítanak maguknak. Azok részére, kik e felhívásomnak tettekkel is igyekeznek eleget tenni a közelebbi részletek megismertetése céljából forduljanak közvetlenül a Magyar Földmivelésügyi Minisztérium budapesti Gyógynövény és Paprika Kirendeltségéhez. Bízom benne, hogy a tanitói karban ezúttal sem fogok csalatkozni. Gyula, 1920. április hó 27. Mikler sk. kir. tanfelügyelő ; ;? s s ü 0 a s : iQHaaaHBaaagasaESi ... FT K Jsk. Jí. JL\. Lapunk legközelebbi száma május elseje miatt 3-án, hétfőn este jelenik meg. A közönséghez! A budapesti tarok mult heti számai részletesen ismertették azt a sajnálatos körülményt, hogy a magyar sajtó milyen válságos gazdasági helyzetbe jutott. Ez a helyzet még súlyosabban érinti a vidéki lapokat, mert amikor a pesti lapok a rotációspapir kilójáért 12 koronát fizetnek, akkor a vidéki lapok kénytelenek 40—50 koronás papirt használni. Ezek az elképzelhetetlen magas papirárak és a munkabérek fokozott javítása kényszerítenek bennünket arra, hogy lapunk előfizetési diját 100 százalékkal, az egyes számok árát pedig a mai naptól kezdve 1 koronáról 1 kor. 50 fill.-re emeljük. Ugyancsak itt emiitjük meg, hogy a lapunk részére feladandó eljegyzési, esküvői, halálozási értesítések, mulatságok, adományok, nyugtázások közlési dija 3 sorig 50 korona, minden további sor 10 korona, gyászjelentés közlési dija 100 korona. Az összes békéscsabai lapok kiadói. A „Körösvidék" előfizetési diját május hó 1 -tői kezdődőleg 1 hónapra 25 koronában, negyedévre 70 koronában, félévre 130 koronában, egyévre 250 koronában állapítottuk meg. A papiros árak emelkedésének határa ismeretlen lévén ezeket az előfizetési árakat sem tekinthetjük véglegesnek. Számítunk előfizetőink méltányos belátására és bizton reméljük, hogy nem fogják zokon venni, ha már most jelezzük, hogy ha a papirosárak továbbra is emelkednének ugy kénytelenek leszünk az előfizetési dijakat újból emelni és előfizetőinktől a különbözet utánfizetését kérni, vagy előfizetésük tartamát a különbözet