Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-29 / 25. szám

Békéscsaba, 1920. április 29. Csütörtök /. évfolyam 25. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám Hirdetések naponta 11 óráig adhatók fel Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 12 K, negyedévre 36 K. Egyes szám ára 4 oldalas 1 K, 2 oldalas50 fillér ,, . . . És adom őket a föld minden országainak gyötrelmére, átkozására és csudájára és minden nem­zetségeknek szidalmára, akik közibe kivetettem őket . . ." — mondja az írás, mert ugy végeztetett el felő­letek ős időktől fogva Izraelnek fiai, akik Jeru­sálemből útra kerekedvén jöttetek sáskák hadá­nak földeinkre. Prófétáitok szavát bölcsen esze­tekbe vévén, mely szerint „a városnak békessé­gét keressétek, melybe rabságra küldettetek, mert annak békességében lészen a ti békességtek" ugy is cselekedtetek, miért is megelégedésben éltetek közöttünk, házakat építettetek,, kerteket plántáltatok, minden gyümölcsökkel éltetek, bar­maitok megsokasodának és ti megszaporodtatok közöttünk, mignem elkövetkezettnek hittétek már az időt, amikorra igérteteit, hogy „Izráel Istene felszabadítja az ő népét és úrrá teszi minden nemzetek felett." Azt hittétek, most jött el a nap, amelyen levetkőzzétek az alázatosság mindég mosolygó álorcáját és büszkén láttassátok az el­bizakodott gyűlölséget, mely bennetek lakozik. Pedig bizony ugy jártatok, mint a bagoly, amely azt hívén, hogy körülötte már mindeneknek le­alkonyodott, előbuvik a sötétségből a napvilágra, ahol ocsmánysága nyilvánvalóvá válik és agyon­veretik azoknak kezeitől, akiknek halált kuvikolt volna az északában. Nern volt mit csodálkoznunk, ha jött-ment galíciai ortriodoxok éhes, földönfutó serege üzletet csinált a mi vérünkből, könnye­inkből és romlásunkból, hiszen ők „idegenek" voltak, ők nem tartoztak e földnek és nem is vallották magyarnak magukat. De ezerszer átko­zottak legyetek ti Löw Immánuelek, ti csodarabbik, akik veres szakállatokat lenyírtátok, a bűzös kaf­tánt levetkőztétek magatokról és felöltöztetek zsinóros nadrágba, hogy annál közelebb férkőz­hessetek nemesebb részeinkhez, hogy alkalom adtán jobban kézügyben legyünk nektek a foly­togatásra 1 A hadseregszállítók megvették hamis kincsen a kastélyokat, a kunyhókat és a földeket, me­lyekért mi vérünket hullattuk, a galíciaiak elették megmaradt utolsó falatjainkat előlünk s most, mikor már azt hittétek mind, hogy napjaink meg­vannak számlálva az éhhalglig, ime megszólal a zsidópap a világ szószékében és szerte üvölti messzi idegen népek közé, hogy az ország, amelynek testén áll, nem élő, hanem dög, amely utálatos fertőbe veszve önmaga okozta pusztu­lását. Hazaáruló vagy reb Immánuel! Vétkes vagy, mert borzalmas hazugságok­kal megrágalmaztál bennünket, de százszorosan vétkes vagy, mért a külföld előtt rágalmaztál meg most, amikor minden szem minket figyel és minden lépésünk egy ezredév sorsát dönti el 1 Egyet mégis köszönhetünk néked: Példát adtál rá, hogy nemcsak a galíciaiak, hanem a müveit, magyarkulturáju, magyar földön született Löwök ís zsidók, még ha zsinóros nadrágban járnak is közöttünk! I 2 • B • • I I S • E D fl I [ • B B H • • • ] kormányzóválasztás alkalmával történt megsér­tése került tárgyalás alá. A mentelmi bizottság kérte a házat, hogy a katonaság eljárását ne minősítse a mentelmi jog megsértésének, tekin­tettel arra, hogy jóhiszeműen jártak el és jóaka­ratú túlzással provokálták a sajnálatos félreér­tést. A ház elnöke is ilyen értelmű véleményé- j nek adott kifejezést már a 2-iki ülésén, amit an­nál is inkább megtehetett, mert Osztenburg szá­zados két tiszt kíséretében kielégítő magyarázó nyilatkozatokat tett előtte. A ház a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadta. A második javaslatot Gadl Gaszton terjesz­tette a ház elé. Indítványozta a tisztviselők mel­lékfoglalkozásának megszüntetését. Hegyeshalmi ezzel szemben hangsúlyozta a tisztviselöség nehéz helyzetét s Korányi pénz­ügyminiszterrel együtt szükségesnek nyilvánította továbbra is biztosítani részükre a mellékfoglal­kozásokat. Vita után az elnök szavazást rendelt el, melyben 42 szavazattal 24 ellen a Hegyes­halmi' indítványát fogadia el a ház. Rassay a kivételes -hatalmak meghosszabi­tásának szükséges voltát hangsúlyozta, azzal a megjegyzéssel, hogy a kivételes hatalmakkal csakis a legkikerülhetetlenebb esetekben éljen a kormány. A ma felolvasott javaslatok a szerdai ülé­sen kerülnek harmadszori felolvasás után elfo­gadásra. I B 1 H b B ! A nemzetgyűlés. Rakovszky István elnök az indernnitási ja­vaslat harmadszori felolvasásával nyitotta meg a 27-iki ülést. A javaslatot harmadszor is elfogad­ták. Azután a mentelmi bizottság tagjai foglal­koztak Kerekes Mihály ügyével, aki kérte men­telmi jogának felfüggesztését. Több hasonló eset megvilágilása után a ház mentelmi jogának a Taviratok, (A Körösvidék eredeti táviratai.) „ Szünet a nemzetgyűlés üléseiben. (Budapest.) A nemzetgyűlés üléseit péntek­től kezdve május hó 10 ig felfüggesztik, illetőleg elnapolják. Az ülések szüneteltetését azzal indo­kolják, hogy a miniszterek a folytonos ülésezé­sek miatt állandóan távol voltak tartva folyó ügyeiktől s a felgyülemlett munkák sürgős elin­tézésre várnak. Razzia. (Bpest.) A bpesti városparancsnokság vé­delmi osztálya hétfőn reggel 9 órakor razziát tartott a Teleki téren. Elzárták a detektívek és a katonák az összes utcatorkolatokat és utcaajtó­kat. A hatás pánikszerű volt. Pillanatok alatt óri­ási kavarodás támadt. Az igazoltatások után 170 ezer K simapénzt foglaltak le, 130 uzsorást tar­tóztattak le és 71 üzért állítottak elő a rendőr­kapitányságon. Előkészületek a népszámláláshoz. (Bpest.) Budapestre ujabb 75 kocsi internált érkezett. A vonatot Aradról indították el az olá­hok. A kitelepítésekkel az a céljuk, hogy ha az ántánt elrendelné a népszavazást az elszakitásra szánt területeken, a magyarok helyére betelepí­tett romániai hivatalnokok szavazzanak területeink ügyében. Az internáltak szerint Arad zsúfolva van romániai katonákkal. Keresztény-keresztyén kisgazda gyűlés. (Bpest.) Sokorópátkai Szabó István elnök­letével gyűlést tartottak a keresztény-keresztyén kisgazdák, melyen mint fő irányelvet hangsúlyoz­ták, hogy a zsidóság ellen nem pogromokkal küzdenek, hanem fogyasztási és termelő szövet­kezetek megvalósításával fogják letörni uzsorás | garázdálkodását. Antiszemitizmus Bécsben. (Bécs.) Az antiszemita szövetség tegnap a városháza dísztermében népes gyűlést tartott, amelyen követelték a galicziai zsidók beözönlé­sének meggátlását, a bent levők igazoltatását, il­letőleg eltávolítását, az áruuzsorások és lánckeres­kedők, valamint az árurejtegetők és csempészek ellen rögtönitélő bíróságok felállítását. Az érdek­lődés oly nagy volt a tárgy iránt, hogy két fiók­gyülés is alakult. A beszédek elhangzása után a tömeg zajos tüntetéssel hömpölygött végig az utcákon. A rendőrség oszlatta szét a tüntetőket. A hazaáruló védője (Szeged.) Dr. Löw Imánuel szegedi főrabbi védelmét Dr. Baracs Marcell fogja ellátni. QBBBBBBBDaBBIBBHBBBDBBnB BBBEBBBHBH£B A Békési Mezőgazdasági Szeszgyár Részvény­társaság alakuló közgyűlése, A Mezőgazdasági Szeszgyár R. T. folyó hó 25-én d. u. 3 órakor tartotta meg alakuló köz gyűlését, melyen a részvényesek szokatlan nagy számban jelentek meg. A közgyűlés vezetésére elnökül: Moldovdnyi János főszolgabírót válasz­tották meg a részvényesek. Faragó László főginin. tanár, mint az alapító szeszfőző szövetkezet el­nök igazgatója ismertette a Békési Mezőgazda­sági Szeszgyár R. T. megalakítása iránt tett elő­készítő intézkedéseket, s munkálatokat s rámu­tatott ennek a vállalatnak közgazdasági jelentő­ségére és nagyfontosságára. Dr. Sebők Elek je­lentést tett az aláírási felhívás eredményéről, melynek alapján megállapította a közgyűlés, hogy 3100000 kor rt jegyzett le 994 részvényes 7750 drb. részvénnyel. 68 drb. részvény-jegyzést, melyre sémminemü befizetés nem történt, visszautasított a közgyűlés. Az alaptökét 3100000 K-ban álla­pította meg a közgyűlés s így azon részvény­jegyzések közül, melyekre a 35 százalék befize­tés megtörtént, egyetlen egyet sem utasított vissza. Dr. Sebők Elek bemutatta a részvénytársaság alapszabály-tervezetét, melyet a közgyűlés teljes egészében, változatlanul elfogadott. Az alapszabály-tervezetnek csak egy pontja képezte vita tárgyát: a szavazati jog gyakorlása. Az alapszabály-tervezet abból az alapelvből in­dult ki, hogy miután a részvények nem névre, hanem bemutatásra szólnak, minden egyes rész­vény önmaga a szavazati jog tulajdonosa s igy minden egyes részvény önállóan s korlátozás nélkül gyakorolja a szavazati jogot. Ennek az alapelvnek keresztül vitele bizonyos mértékű visszatetszést s elkedvetlenedést szült a kisebb részvényesek között különösen akkor, amikor dr. Morvay János - ügyvéd részvényes ezt a kérdést olykép igyekezett feltüntetni, mintha ez a formája a szavazati jog gyakorlásának a kisemberek ro­vására s kizsákmányolására vezetne. Ennek a kérdésnek a kapcsán megnyugtatásul közöljük mindenkivel, akit illet, hogy a Békési Mező­gazdasági Szeszgyár R. T. a nagybirtok és a kis­gazda birtok erejét kívánta összehozni, egyesíteni kizárólag a kisgazdák, a kistermelők érdekében s előnyére. A nagybirtoknak nincs szüksége a kisbirtok anyági erejére és támogatására, hanem megfordítva a kisbirtoknak, a kistermelőknek kell igénybe venni a nagybirtok gazdasági erejét s támogatását a mezőgazdasági iparvállalatok meg­teremtésénél. Nagyon komolyan és megfontoltan kell az ilyen kérdéseket kezelni és megvilágítani. A kis­gazda és kistermelő ne az ellenségeskedés, ide­genkedés s fenyegetés eszközeivel közeledjék a

Next

/
Thumbnails
Contents