Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-28 / 24. szám

Békéscsaba, 1920. áprili s 28. Szerda —— /. évfolyam 24. szán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18, szám Hirdetések naponta 11 óráig adhatók fel Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 12 K, negyedévre 36 K. Egyes szám ára 4 oldalas 1 K, 2 oida!as50 fillér Védelmi harc. Sok keserűséget okoznak a zsidóknak azok a kétségtelenül kellemetlen támadá­sok, amelyek a keresztyén voltának tuda­tára ébredt Magyarországon érték őket néhány hónap óta. Annyira fájnak ezek nekik, hogy egyikük-másikuk nyíltan el­árulja a benne titokban mindig lappangó érzést, t. i. azt, hogy a zsidó faj sohasem is érezte egynek magát a magyarsággal, bármily szépen tudtak is erről szavalni. Mivel ad okot a keresztyénség a fel­jajdulásra a zsidóságnak? R felelet egy­szerű, rövid és tisztán érthető: ki akarja magát szabadítani a zsidóság ölelő karjai közül. Nem szorul bizonyításra, tudja azt minden valamire való ember, hogy nekünk nagyon kevés bajunk volt a mi zsidóink­kal mindaddig, amig a minket jellemző túl­zott szabadelvüségünkben a zsidóságot nem egyenjogúsították. Mivé fejlődtek ezután a dolgok? Ezt legékesszólóbban példázza a következő csabai történet: Cgy jóravaló, becsületes keresztyén iparos házába fogadott lakóul egy zsidót, akinek apja, vagy nagyapja valahonnan Galíciából szakadt ide. O a háború alatt természetesen vagyont gyűjtött, meggazda­godott. I\ nagy vagyonhoz ház is kellett. És hogyan szerzett házat? Ugy, hogy ad­dig kellemetlenkedett a « házigazdának, hogy ennek a saját házában tűrhetetlen lett a helyzete és mivel a háború alatt a zsidó­nak fel nem mondhatott, eladta a házát neki. Ilem ugyanezt akarta velünk tenni Kunfi- Kohn Zsigmond elvtárs, mikor a magyar intelligens osztálynak azt ajánlotta, hogy vándoroljon ki Amerikába? T\mi itt megtörtént kicsiben t. i. a fentebbi eset, ugyanaz megtörtént volna az országban nagyban, az árendás zsidó beült volna a házba. n keresztyén magyaarság nem akar amaz iparos sorsára jutni. Ezért indította meg a küzdelmet, és fog is küzdeni mind­addig, amig saját sorsának urává nem lesz. Cz természetes joga és önmaga iránt való kötelessége. Cnnek a küzdelemnek a lé­nyege a keresztyénség jogainak visszavi­vása, lételének, nyugalmának biztosítása s azért igazi neve nem antiszemitizm ís, hanem filokrisztianizmus (a keresztyénség szeretete.) Táviratok, ! fi B H O a ti ESBÜgSIiSBSBI Mindig arra gondoljunk, hogy elszakított testvéreink és honfitársaink az oláh, cseh és szerb elnyomás alatt annyit szenvednek, a mennyit mi szenvedtünk az oláh rémuralom alatt. Elszakított testvéreink és honfitársaink tő­lünk várják felszabadításukat, akik már sza­(A Körösvidék eredeti táviratai.) Nem lesz újság május elsején (Bpest.) Miután a szociáldemokrata mun­kásság május elsejét megünnepli, ezen a napon az újságok sem fognak megjelenni. A pesti lapok áremelkedése. * (Bpest.) A papirinség kérdésének megol­dása csak nagy akadályok leküzdése által vált lehetővé. Rz a papiros, mely régebb 26 fillér volt kilogrammonként, ma 12 K ba kerül. R teheni­kai költségek szédületes emelkedése folytán arra kényszerültek tehát az összes pesti újságok, hogy példányaik árát fe emelve 1 koronáért bocsássák a közönség rendelkezésére. Vége a San-remói tárgyalásoknak. (San-Retno.) Kedden a tárgyalások befeje­ződtek San-Remoban. Miilerand és Foch haza­utaztak már, úgyszintén a görög és a japán kül­döttek is. Nitti kedden esie indult vissza Rómába. — ­Az adriai kérdés (Zürich.) R legfelsőbb tanács megoldotta az adriai kérdést. Eszerint Fiume szabad vá­ros lett, Zárát pedig felsőbb védnökség alá helye­zik. Niíti nincs megelégedve a megoldás mód­jával. (MTI.) A Dardanellák erődítményei. (Zürich.) R Dardanellák összes előretolt erődítéseit a béke létrejötte után legkésőbb 3 hónappal le kell rombolni. Palesztina — zsidóország. (San-Remo.) R konferencia elfogadta Bal­four előterjesztését, amely szerint a török béke­szerződésbe belefoglalják, hogy Palesztinát az arab benszülöttek jogainak figyelembevételével zsidó nemzeti otthonná teszik. Az angolok felveszik velünk az érintkezést gazgasági téren. (Hága) R Dayli telegr. jelentései szerint az angol pénzügyi körök érintkezésbe léptek ma­gyar bankokkal és elhatározták, hogy bár a béke állapot hivatalosan még nem következett be, fel­újítanak Magyarországgal minden gazdasági kap­csolatot. (MTI.) Összetűzés a szerb határon. (Budapest.) R jugoszláv kormány ugy hi­vatalos organumai által, valamint a külföldi sajtó utján hireket terjeszt arról, hogy a magyar nemzeti hadsereg csapatai átlépték a demarká­ciós vonalat, támadást intéztek a szerb határőr­ség ellen, aminek következtében egy halottjuk és több sebesültjük lett. R magyar hadvezetőség ezzel szemben hivatalosan közli, hogy egy szerb járőr össztüzet adott egyik járőrünkre. Egy Varga György nevü katona haslövést kapott és meg­halt. A járőr természetesen rögtön viszonozta a tüzet, de a demarkációs vonalat át nem lépte. R vizsgálat különben megindult az illetékes fó­rumok előtt az ügyben. Potylorek. (Bécs.) Potyiorek táborszernagy ellen meg­indult a vizsgálat az 1914-ben történt Szerbiai visszavonulás ügyében. Valószínűnek látszik, hogy Potyiorek sem most, sem akkori ténykedése idején nem volt szellemi kéoessécieinek telies Az anatóliai zavargások. (Trieszt.) Anatóliában a hangulat még vá tozatlan, a katonai helyzet válságossá lett. (MT Elsasban csend. (Metz.) Eisas-Lotharingiában a sztrájk vi get ért, a sztrájkbizottságok bejelentették a munl újból való felvételét. (MTI) Uj határok? (Temesvár) Rz itteni angol misszió intézkt désére ismét magyar cégtáblákat és utcafeliratc kat kell kifüggeszteni. Terminust hangoztatna! amelyen Aradot és Temesvárt át kell adni nemzeti hadsereg csapatainak. Az uj határ álli tólag Orsovától felfelé húzódna. (MTI.) Békülnek a törökök. (Páris.) A török kormány már kijelölte dc legátusait, akik átveszik a békeszerződést. (MT tSKKBBBBBEBBBeaBRSBEBBRBBSBBBBBBaBEB A nemzetgyűlés. Az indemnitás, — A pénzügyi konszolidáció. ­A közoktatás reformja. — A külpolitikai helyze A 27-iki ülést Rakovszky István elnök nyi totta meg. Az ülés főtárgya volt az indemnitá vitájának bezárása után a javaslatnak háromszoi felolvasással való elfogadása. Az első szónok Korányi Frigyes báró pénz ügyminiszter volt. Az indemnitási vita során el hangzottakra reflektált. Elmondotta, hogy az or szág gazdasági és pénzüyyi helyzete annyira su lyos, hogy a jövedelemforrásokat nem apaszt hatjuk, a fogyasztási adókat nem nélkülözhetjük A jövedelem adókat fejleszteni, fokozni kell é: nagyobb súlyt kell fektetni a vagyonadóra, t pénzüggi konszolidációra nézve legfontosabb hogy a belső rend szilárd legyen. Álljon helyn a személy- és vagyonbiztonság teljes mértékben mert csak ezzel indítható meg termelő gazdaság élet. Ma bármerre nézünk a középosztály nyo morát és a láncosok fényűzését látjuk. Le kel törni a láncosokat, a harácsolt javak zsarnoksá­gát nem szabad tovább összetett kezekkel nézni A rekonstrukciót azonban nem lehet és nem sza­bad egy emberre bizni. Mindenki lelkében kel viselje a célt és mindenkinek dolgozni kell an­nak megvalósításán. A tisztviselőket naturáliákka kell támogatni, inert számuknak elbocsájtás utján való csökkentése képtelenség. Az elbocsájtottak részére más foglalkozásról kellene gondoskodni, ami egy ujabb lehetetlenség volna. Fizetésjavitásl sem eszközölhetünk, mert az legalább 15 milli­árdot venne igénybe összesen minden vonalon, amely összegnek csak a nyomása két évig tar­tana s a végén csak a drágaságot fokoznók és valutánkat rontanók az ujabb papírokkal. A va­gyon elvétel sem vezet eredményre. A kommu­nizmus már kísérletezett vele, de semmire sem ment. Az állami bank megalapítását sem tartja most időszerűnek pénzügyi helyzetünkre való te­kintettel. Kéri a házat, az indemnitási javaslatot fogadja el, mert csak ezáltal lesz törvényes a kormány munkája. Szünet után Haller István közoktatásügyi­miniszter beszélt. Igazságos békét követel, melyet, ha nem kapunk meg, üszkös seb lesz országunk Európa testén. A nemzeti kérdéssel kapcsolatban szükségesnek nyilvánítja, hogy mindenki büszke legyen magyar voltára, mint ahogy a franciák büszkén vallják magukat franciáknak. Az eddi­ninél irlpíílicáhh rlOTfolóct alrof nrr

Next

/
Thumbnails
Contents