Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-23 / 20. szám

Békéscsaba, 1920. április 23. Péntek I. évfolyam 20. szái Zabáltak eleget! Nem baj, ha egy kicsit koplalnak, legalább kevesebb lesz a hájuk. izekkel a szavakkal gyötörte a zokogó feleségeket, szepegő gyermekeket ma egy éve Lestydn elvtárs, amikor azok esdve könyörögtek a vörös hóhérnak: engedje, hogy legalább vacsorát, meg útravalót adjanak át az elhurcoltatásra ítélt túszoknak- Már akkor tudták a gonoszok, hogy gyalázatba sodorták az országot, hiszen közeledett az oláh katonaság. Tudták, hogy gyalázatos munkájuk a megszállásnak szégyenét és koldustarisznyáját hozza" e meggyötört nemzetre, de .azért a magukbaszállásnak nyoma sem látszott rajtuk- Hja! Domokos elvtárs meggyúrta őket. És ők ezzel a szeméttel együtt ordították, hogy a burzsuj kínzása hozza a megváltást. Kínozták hát a burzsujt. Tiszteletre méltó öreg családapákat, szüleik helyett áldozatot hozó fiatal embereket, mint gonosztevőket cipeltek ki gyalog, szuronyok között az állomásra. Hideg, nyirkos áprilisi éjszaka volt. Ott dideregtek túszaink óraszámra a sárban, esőben. Hóhéraik még azt sem engedték meg, hogy meleg kabátot adjunk nekik- »Nem kell már azoknak semmi," röhögtek felénk s mi riadva találgattuk, vájjon csakugyan megfogják-e ölni őket? Elment a vonat. T\ szétkergetett hozzátartozók kezüket tödrelve, kétségbeesve tértek haza. Éjfélkor megint búgott a villanytelep szirénája. Nem tudunk aludni. Óh milyen kétségbeesett, könyörgő imádságok ostorozták az Eget azon a gyötrelmes éjszakán! Ma egy éve volt. Hogy mit szenvedtünk, annak legszégyenletesebb bizonysága, hogy még az oláh megszállást is megváltásnak tekintettük. Pedig mennyi megaláztatást, mennyi arculcsapást hozott ez magával. Hzt hittük, hogy belepusztulunk. De jött Horthy Miklós. Földből nőtt serege. Felszabadítottak a gyalázatos járom alól. Áldott legyen minden lépésük! Újra szabadok, magyarok vagyunk. Hanem azt az estét, túszaink elhurcolását nem tudjuk elfelejteni. Ne is felejtsük el soha! Meséljük el a késő unokáknak is, hogy azok is megértsék azt, amit mi vérző szivvel tapasztaltunk: jajj annak az országnak, amelyben megbomlik a rend, a fegyelem, ezerszer jajj annak a nemzetnek, amelynek fiai lelketlen izgatók szavára hajlanak! ff csőcselék uralma sohasem teremtett még mást, mint rombolást, megalázást, drágaságot, éhséget. Kereskedői furfang. A kereskedelmi érdekeltségek egy népes küldöttsége kérte a kormányt, hogy minden egyes cikkre (élelmiszerre és iparcikkekre egyaránt) állapítsa meg egyszersmindenkorra a felszámitható rezsiköltségek s a haszon kulcsát. Bizottság tárgyalta az ügyet és kijelentette, hogy a kérés lehetetlen, mert ha a kulcs megállapítása megtörténnék, azáltal lehetetlenné lenne téve törvényesen mindennemű áresés, holott a fogyasztó közönség előtt is épen ugy nyilvánvaló, mint a kereskedők előtt, hogy a kereskedelmi életben most következett el az áresések fázisa, amely tény napról-napra erősebben észlelhető. Taviratok. (A Körösvidék eredeti táviratai.) Csodálkoznak a franciák. (Bécs.) A San-Remo-ban folytatott tanácskozások eredménye kedvező. A franciák azonban a párisi sajtóban is nyilvánították affólötti megdöbbenésüket hogy az olasz koZuuség nem , csak hidegen, de szinte ellenséges indulattal viseltetik a francia küldöttek iránt. Ez az érzület már több izben nyilvánult meg. Mikor például Foch tábornok megérkezett San-Remoba, senki sem vett tudomást az érkezéséről, 'nemhogy fo- i gadták volna. Millerand folytott elkeseredéssel jegyezte meg, hogy Nittinek számolnia kellett volna a nép hangulatával, mielőtt elfogadta San Retnoba a küldötteket tárgyalásra. (MTI.)heves vita. (Róma.) San-Remoban Millerand mint legsürgősebb teendőt követelte, hogy a szövetségesek nyújtsanak módot Franciaország igényeinek kielégítésére. Nitti azonban ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Németország újjáépítése az első és nem csak egy államnak, hanem az egész európa gazdasági és politikai életének legégetőbb követelménye. Ezen az ütköző ponton éles vita támadt. Nitti nem engedett álláspontjából. (MTI.) Orosz-Japán háború. (Peking.) A megszállott Szibériában három békebeli japán hadosztály helyezkedett el akcióra készen. Kolcsag csapatai teljesen -széttzüllöttek és európai Oroszországba széledtek el. A japánok nyár közepére tervezik csapataiknak Szibériából való visszavonását. (MTI.) Foglyok kicserélése. (Roma.) Szovjetoroszország kiküldöttje tárgyalásokat folytat Olaszországban a hadifoglyok kicserélése tárgyában. Ezután a németekkel, majd az osztrákokkal, végül a magyarokkal fogja letárgyalni a foglyok hazaszállításának módozatait. A tárgyalások befejezését rövid időn belül remélik. (MTI.; A cseh bomlás. (Prága:) Lindenburgban a választások napján a helyőrség a lakossággal a „vöröshadsereget" éltetve felvonulást rendezett. (MTI.) Kinevezés. (Budapest:) A minisztertanács tegnap délutáni ülésén Meskó Zoltánt belügyi politikai megbízottá nevezte ki. A belügyminisztérium a jövőhéten fogja megtenni előterjesztését a kormánybiztosságok betöltése ügyében. TTlár csak kis Románia? (Budapest:) Take Jonesku cikket irt a »V torul'«-ba Nagyrománia megalakulásának nehé ségeiről. A cikket így fejezi be : „Mentsük mc Kisromániát I" (MTI.) Horvátok értünk. (Fiume) A Horvát-Szlovén területeken i utóbbi időkben egymást érik a Magyarorszs mellett tüntető mozgalmak. Sőt már Belgrádba is nagyszabású demonstrációk voltak. A kormán szükségesnek tartotta a megtorló intézkedése folyamatbatételét. (MTI.) Sztrájk Itáliában. (Roma.) Rz olasz állami üzemek szjrájkb léptek. Lombardiában a földmunkások véres za vargásokat rendeztek. (MTI.) Károlyi Párisban. (Bécs.) Gróf Károlyi Mihály cseh útlevéllé Párisba utazott. (MTI.) Megata az országos menekültügy hivatal. (Budapest.) Az orsz. menekültügyi hivata megalakult. Élére Gróf Bethlen Istvánt nevezti ki a kormány elnökké. Újságpapír. (Budapest.) Friedrich István nyilatkozott i ház folyosóján a ma benyújtott indítványáról Eszerint elsősorban a keresztény sajtó látand< el újságpapírral. A zsidó lapok pedig nemzetiségüket azzal jelezzék, hogy címüket héber be tűkkel is nyomják ki példányaikra. Nemzetgyűlés. Indemnitás. — Vagyondézsma. — Rekvirálás. — Tisztviselők. —- Ipari munkások. — Interpellációk A 21-iki nemzetgyűlést Rakovszy István nyitotta meg. Első felszólaló Grieger Miklós (ker. n. egyes, párti) A kormány s a nemzetgyűlés kötelességeként hangoztatja a keresztény erkölcsök és eszmék érvényre juttatását. Csak annak legyen joga a mindennapi kenyérhez, aki dolgozik. A magántulajdon alapján áll, az elkobzást azonban megengedhetőnek tartja a visszaélések megszüntetésére. A vagyondézsmát elsősorban a hadinyereségre sürgeti. Intenzivebb agrárpolitikát sürget. A jelszó legyen: „Vissza a barázdához!" A kisipart is erősíteni kell. A tőzsdét meg kell rendszabályozni. A zsidókat meg szeressük, keresztényekhez méltó felebaráti szeretettel, de ne jobban, mint önmagunkat. Az indemnitást elfogadja. Csukás (k. n. e. párti), a második szónok Megállapítja, hogy a kommunizmus utáni politikai lelkesedés kezd lanyhulni. Nincs egységes vezérfonal a politikában. Nem kiván feltétlenül fúziót, csak tömörülést. Kívánja a Haditermény feloszlatását, a gabonarekvirálás megszüntetését s a tisztviselői túltermelés megszüntetésére (mint egyedüli módot) numerus clausus megállapítását már a középiskolák első osztályai számára. Szünet után Nagyatádi Szabó a két első felszólalásra válaszul kijelentette, hogy ha a két elégedetlen képviselő meg tette volna kötelessé-