Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-01 / 3. szám

csiin. 1920. április 1. Csütörtök I. évfolyam 3. szám. esztőség és kiadóhiuatal: bán, Sspni lst»án-tér 18. sz. k naponta 3 óráig adhatók jel. ' Előfizetési árak: Egy hóra 12 K, negyedéure 38 K. Egyes szám árauasárnap 1K, hétköznap 50 fiilép Itt vannak katonák. Akiket nappal mindig vártunk, boldog áknainkban olyan sokszor lát% itt vannak. Mámoros lelkesedés, forró a sziv legmélyéig ható határtalan bolkacagő-zokogó ujjongása, a rajongó ólni nem tudó némasága fogadta őket. far katonáit! Ti tán meg sem értettétek ies, azt a hódoló tiszteletet, amelylyel cineteket Békéscsabának minden méltó iiszen ti haza jöttetek: magyar katonák földre. A megjött, rég várt testvérnek c örömmel, szeretettel teljes üdvözlés jár, ngás, a mámor talán túl sok ? ;yar katonák ! Ti többek vagytok nekünk, ajöt, testvérek. Ti megváltóink lettetek 1 lka tea vért övézi, de a rajongás, a hóelétek zugó hangos eskü, a magyar sziín buzogó .náina fogadalom a megváltás :k sió 1, iue!\et ti képviseltek. ;yar katonák ! Ti váltottatok meg bennüna gvalázattól, mely hónapok óta annyitte el .szégyenpirral arcunkat. Ti szabameg egy irtóztató kétségtől, mely ezer:a rinpadra lelkünket, azzal gyötörvén, ket már eltéptek édes magyar hazánktól, atot meg bennünket attól a minden elmurnyübb haláltól, amelynek Ítéletét gonosz íel nár annyiszor kimondták reánk. Ti adtái hitünket, reményünket, boldogságunkat, gjelenéstek szivünkbe, agyunkba sikoltotta iát ) magyarok vagyunk! yai katonák I Mi nem tudtuk igazán, az: magyarnak lenni. Csak mikor szengyar szivünk; csak amikor lábbal tiporntejb érzelmeinket; amikor meggyalázírscgunkat; amikor megakarták tiltani, varéssel, megalázással és gyűlölettel, essik nemzetünket; csak akkor értettük r nikünk nifícs boldogságunk, nincs üd, Ssieomlik hitünk, elnémul az imáda jern lehetünk magyarok. Csak most ;títás hónapjaiban értettük meg, hogy [veszti tartalmát, illatát, szépségét, ha szikitanak a magyar földtől; csak most ej, hogy semmi sem olyan drága, mint ytr katonák! A ti megjelenésiek ezt a rissza néküík s e hazával visszaadta , boldogságunkat, életünket, üdvössé. mindenünket. Tiszteljétek hát a mi at, rajongásunkat. Mert nem szalmaűttíanási ez a muló érzelmeknek, ha: az izz» hazaszeretetnek kitörése, amely :S»en j^ecescdett ki, mélyült meg ugy, ülobójl nem múlhat, meg n;m inoghat. után böjt, ünnep után munka kövkezik. A főispán Békéscsabán. Bókésvarmegye főispánja Zilahi Kiss Jenő folyó hó 30-án délután 4 órakor érkezett meg pompás magyar fogaton Békéscsabára, hogy fogadja a városi tisztikar tisztelgését. A főispánt a városháza nagytermében az egész tisztikar élén dr. Bertőihy István polgármester üdvözölte. Beszédében hangsúlyozta a tisztviselők munkakedvét, hűségét s kérte a főispánt, támogassa őket nagy és nehéz munkájukban. Zilahi Kiss Jenő Jiosszabb beszédben válaszolt a polgármester szavaira Kérte a tisztikart, működjenek lelkesen vele együtt, aki minden tudását, teljes igyekezetét s lelkesedését a magyar haza felvirágoztatására akarja ós fogja fordítani. Kijelentette, bogy azokon a vidékeken, ahol tótok laknak — mint Békéscsabán is — ott sem tűr mást, mint magyar szellemet. Biztosra veszi, j hogy e tekintetben nem kell .iggódnia, mert a : csabaiak is bizonyosan jó hazafiak, mint a bánáti svábok, akikről csak a legjobbakát mondhatja. Szólott arról a mozgalomról, amely Felsőmagyarországon van, ahol a csehekben csalódott i tótok mindent elkövetnek, hogy Magyarországhoz tartozhassanak újra. A csehek bolsevista agiüítorokka! uszítják a tótokat a magyarok ellen. Ez.azonban nem sikerül. Legfeljebb azt érhetik el, hogy Csehországban bolseviimust teremtenek, de a tótokat reánk uszítani nem lehet, annál kevésbbé lehet még egyszer bolsevizmust támasztani Magyarországon. Békéscsabán is, mint mindenütt, ahol az oláhok jártak, csak romokat talált. Kérte a tisztí viselőket, hogy teljes erővel dolgozzanak a romok helyreállításán. Ö benne mindig a legigazibb segítőtársat lelik. A beszéd után igen élénk eszmecserét folytatott a tisztviselőkkel, akikre a lehető legjobb benyomást tette a főispán. Zoch internálva van. A volt pozsonyi cseh főispánban, *2.och Sámuel modori evang. lelkészben ugyancsak csalódtak a csehek. Hiszen ezt az embert Magyarországon is mint higgadt, komoly, jellemes embert ismerték. A legutolsó érang. egyetemes,gyűlésen való szereplése is erről tett tanúságot, ő tisztán egyházi téren a tót anyanyelvnek volt őszinte "véj-doje, mellette az egész országban páratlan belmissíiói munkálkodást fejtett ki, ugy hogy sokakat f kin'osán lepett még, hogy őt ilyen exponált pó'lii tikai szerepre szánta a cseh köztársaság. Mikor a tót evang. felekezeti iskolákat a csehek államosítani jakarták, még mint főispán ellenállásra biztatta az evangelikus egyházakat. Több i hónapja már, hogy a csehek internálva i[ tartják őt. Érdekes epizódokat hallottunk teljésen megj bizható forrásból róla. Egy pozsonyi küldöttség tiSitelgett nála és németíl adta elő kérését, mire ő igy szólt: megengedjenek uraim, én nagyon rosszul beszélem a német nyelvet, önök meg nem tudnak tótul, tehát magyarul válaszolok. A csehek által megszállott területnek tudvalevőleg 4 főispánja van, Mikor ezek először gyűltek össze tanácskozásra, természetesen tótul folyt a beszélgetés. Azonban a különféle tót dialektus? yalamint az a? akadály, hogy a terminus technikusokat nem tudták tótul kifejezni, zavarba hozta a zsupánokat s megint csak Zoch volt az, aki igy szólt: urak, beszéljünk magyarul. Azóta Csehszlovákiában a tót zsupánok magyarul disputálnak. Mikor Massaryk fogadására készültek a pozsonyiak, Zoch elment a pozsonyi ev. theol. tanárokhoz, jóbarátaikhoz s megkérte őket, hogy az ő kedvéért vegyenek részt a fogadtatásban. Nagyon rosszul esett Záchnak, hogy á vasúti állomáson a fogadtatáskor sehol se látta a tanárokat s nehezteléSét Kovác* Sándor igazgató előtt ki is fejezte. Kovács csodálkozva felelt: Ott voltunk, csak tévedésből a Dunaparton jelentünk meg, mert azt hittük, hogy Massaryk nemzeti szokás szerint tutajon érkezik. Aki rendet és nyugalmat akar, gondoskodjon a hadseregről. Külföldi hirek. Királypárti kongresszus Párisban. Páris egyik előkelő éttermében kongresszus volt, amelyen Daudet Leon viharos tapsok között II a »királyt« éltette. Leon Daudet az ismert regény|| iró fia, Franciaország egyik legelszántabb naciojj nalistája. Küldöttségek az olasz missziónál. Március 28-án 39 kulturális és nemzeti egyesület küldöttsége jelent meg az olasz misszió helyiségeiben, Pékár Oyula államtitkár vezetésével. A küldöttség Mombelli tábornoknál és Cerutti meghatalmazott miniszternél tisztelgett és köszö! netet mondott' az olasz nemzet bátor, igazságért küzdő

: állásfoglalásáért; mellyel szegény hazánkat ! a párisi konferencián védelmébe vette. ? Barthou képuiselő beszéde. Barthou, a francia külügyi bizottság elnöke hevesen megtámadta Angliát, hogy "'Franciaország rovására enyhíteni akarja a vérsaillesi szerződés békefeltételeit. Az apgol közönség válasza a Tin^es szerint az, hogy semmi körülmények között sem tartja lehetségesnek, hogy Pranciaország kivonhassa magát a háború nagy adózási terhei alól, Közép-Európa csak azután fizethet, ba a szövetségesek félügyelete mellett" előbb ujjá épül Gorton tábornok Szombathelyen. Qorton, angol tábornok március 26-án automobilon Szombathelyre érkezett s a város megtekintése és a viszonyok m,ügv.MsgálIsa titán Budapestre utazott. Qróf Cziráky József kormány biztos előtt kijelentette, hogy Nyugatmagyarországon a legfőbb benyomásokat szerezte. Bajok jugoszláuiában. Falánk déli szomszédunk tőlünk elrabolt területén nem valami rózsás az állapot. Ugy látszik a délvidéki szerb, sváb, magyar és tót lakosság nem vállalja a szerb uralmat. Ezt látszik bizonyítani a kulai véres lázadás, melynek, midőn vérbe folytatták, 60 halott "és 200 sebesült áldozata leit. Jugoszláviában különben fegyverbe szólították a férfi lakosságot 50 éves korig, de csak a szerbeket fegyverezik fel, a többi nemzetiséget hadimunkára és kaszárnya seprésre osztják bé.