Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-03-30 / 1. szám

Békéscsaba, 1920. március 30. 3 ÚJRA SZABAD MAGYAR VAGYOK . . . Ujjong minden gondolatom: Újra szabad magyar vagyok! Tegnap kínok villáma vert, Lelkem ma uj színben ragyog. Tegnap hazám szent romjain Könnyes szemmel merengtem én, Szivárványszín szárnyain ma A magasba von a remény . . Győztél, győztél, én szent hitem: Megtartatunk, megtartatunk! Szabad most már a levegőnk S bilincset nem visel karunk; Torkunkról a kés lesiklott, Mely durva volt, fojtó, álnok. Rémképekkel kínozta meg Este a ránk szálló álmot . . Óh ezek a szörnyű napok, Hála Isten, hogy elmultak. De, véreim, soha, soha Ne feledjük el a multat! S most, amikor összeforrunk Szent örömben, lázban égve, Átkozzuk meg bűneinket, Aztán, föl, uj szövetségre! Fogadjuk meg: ki valaha Közibiink mer verni éket S fölidéz vak gyűlöletei, Mely mindent, mindent, föléget, Ki magyart a magyar ellen Testvérharcra uszít, forral: Kiverjük e szent hazából Elperzselő lángostorial . . Fogadjuk meg: összeiartuk, Jöjjenek bár sötét percek, A szegénység, a szenvedés Utunkból ki nem zökkenthet, Megyünk, merre száll elüttünk Horthy Miklós lobogója: Nem magyar az, aki mostan, Vagyonút vagy magát óvja! Ki kaszával, ki pöröllyel, Ki fegyverrel, ki meg észel', Vajúdnak nagy pillanatok: Botor, aki nem merészel . . ! Mindenki a helyén álljon, Híven tegye minden dolgát, Méltóan a magyar névhez, S nem leszünk mi többé szolgák! S akkor eljő a pillanat, A mainál is fényesebb, Akkor nem sajg, vérzik többé Hazánknak szent testén e seb S leigázott véreink közt Győzelemtől csillog a kard, E szent naphoz, húsvétunkhoz, Uram, vezér'Id el a magyart! R. lesz a „Körösvidék-?', A „Körösvidék" lesz Békésmegye és vele határos Körösvidék egész népének ócsöve. Nem lesz pártlap, nem fog sem y politikai pártnak, sem egy társadalmi ztálynak szolgálni, hanem az egész ke­szteny magyar társadalom egyetemes lekéért fog harcolni. A ,,Körösvidék" lesz közvélemény valódi megnyilatkozása; a gy közönség politikai, közgazdasági és sadalmi gondolkozásának, érzelmeinek és 'ekvéseinek hü tükre, Egyszóval a ,,Kö­3vidék"-ből tudhatja meg mindenki, hogy 't kivan a keresztény magyar társa­lom. idjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell! HÍREK. — Március 15. Pesten. Büszke zászlókat n lengetett a márciusi szél házaink ormán, n zenget ajkunkról a Himnusz áhítattal, mel­kre nem tüztünk nemzetiszínű kokárdát, sze­nkben, köny csillogott, nem a büszkeség lángja, íunk megkínzott lélekkel, megalázottan. . . Pesten ünnepeltek. A Nemzetimuzeum lépcsőjéről ismét felhangzott a Talpramagyar, zengett, sírt a tárogató és lelke­sült tömegek járták az ünnepi diszbe öltözött utcákat. Az egyetemi ifjúság a múzeumkertből a Petőfi szoborhoz vonult amelyet az „Ébredő magyarok" is megkoszorúztak. A Petőfi társaság ünnepi ülést tartott, amelyen Ábrányi Emil, Ferenczy Zoltán, Havas István, Herczeg Ferencz, Kosztolányi Dezső, Pakots József, Pékár Gyula, Szávay Qyula, Szá­vay Zoltán, Várady Antal és Vojnovits Géza vettek részt. A templomokban ünnepi Istentiszteleteket tartottak. . . . Minden imádság, minden könyes sóhaj értünk szállott a Magyarok Istenéhez, a megkln­zottakért és az elszakitottakért. — Mesés árak. A román megszállás any­nyira megíogyasztotta állatállományunkat, hogy lóért, ökörért, tehénért és sertésért hallatlan ára­kat fizetnek. Így a mult szerdai piacon hathetes malac darabjáért 950, tiz hónaposért 3300 koro­nát fizettek; egy tenyészkoca pedig két kis mala­cával közbámulat tárgya volt az orosházi utcán, 1 mert 12,500 K-ért jutott uj gazdája birtokába. Ezen horribilis árakat az is duzzasztja, hogy so­kan félve a közeledő pénzlebélyegzéstől, kész­pénzüket jószágba, értékpapírokba és árukba si­; etnek fektetni. — A kisgazdák egyletének közgyűlése. Ápril 11-én vasárnap délután nagy fontosságú köz­gyűlést tart a békéscsabai kisgazdák egyesülete, A közgyűlés iránt igen nagy az érdeklődés, mert legfontosabb tárgya a Romániához csatlakozást kiválló hazaárulók kizárása. Ez a legkevesebb, amint a kisgazdákegylete a maga érdekében meg­tehet, mert bizony súlyosan kompromittálták meg­tévedt tagjai az egész egyesületet. Mi tudjuk, hogy a kisgazda társadalom legnagyobb része teljesen távol állott ettől a mozgalomtól, sajnos azonban a közvélemény általánosít. Csak jólfelfogott érde­kében cselekszik tehát az egyesület, ha hazaáruló tagjait megbélyegző határozottal rúgja ki a kebe­1 léből. E tárgyra különben még visszatérünk. — Gazdák! Felkérjük tisztelt tagjainkat, az Uradalmakat és Gazdákat, hogy a buza, rozs árpa és tengeri készleteikből átengedhető mennyi­ségeket a Magyar Királyi Közéletmezési fMiniste­rium részére azonnal a Kovács malomba beszállí­tani szíveskedjenek. A gabonát a szövetkezet igazgatósága hiva­talosan veszi át és annak értékét a hatóság által megállapítandó árban a malomban fizeti ki. Békéscsabai Kisgazdák Szöuetkezete Igazgatósága. Békéscsabai Kisgazdák Egglele Elnöksége — A német katonai iskolák záróünnepe. Amint köztudomásu, a győztes nagyhatalmak min­den eszközt megragadnak, amivel siettethetik a a széltében gyűlöletesnek hirdetett „porosz mili­tarizmus" megsemmisítését. A német békefeltételek között szerepel például az összes németországi katonai iskolák föloszlatása. A napokban tettek eleget a németek ennek a kötelezettségüknek Lu­dendorf tábornok jelenlétében nagy katonai de­monstrációk közepette. — fljfér. A berlini „ Adlon"-szállodában Joa­! ! chim német császári herceg borosüveget vágott egy ! francia katonatiszt fejéhez, mert nem állt fel, amig a | teremben a német nemzeti hymnusft énekelték. A francia tiszt egy berlinben székelő katonai ellen­őrző misszió tagja. A fejlemények iránt nagy az érdeklődés, annál is inkább, mert az eset tulaj­donképen nem magánügy. Egyet már eddigi érte­sülésünk alapján is leszögezhetünk megmásítha­tatlan tényként, azt, hogy a németek a szó leg­erősebb értelmében németek ma is, legelsőtől leg­utolsóig. — Kormányuáltozás Törökországban. A török kormány lemondott. A szultán Izzet pasát nevezte ki miniszterelnöknek. — Ujabb per Károlyiék ellen. Báró Lu­kachich Géza tábornok kártérítési pert indított a Károlyi-kormány ellen, mert az üldöztetés elől külföldre kellett menekülnie. Apróhirdetési rovatot óhajtunk meg­honosítani lapunk hasábjain. A nagyközönséget ezáltal egy olcsóbb és igen bevált hirdetési mód­hoz juttatjuk. Az apróhirdetés ára 10 szóig 8 ko­|| rona, minden további szó 1 korona. Indituány. Előrjesztetik a kisgazda Egyesület 1920. évi ápril, 11-én tartandó közgyűlésén: A békéscsabai kisgazdák egyletének tagjai a román hadsereg megszállása alat az elfojtott düh érzetével voltak kénytelenek némán szemlélni és tűrni, hogy valami Hrabovszki nevü egyén, ki magát utób Békéscsaba város román képviselőjének adta ki, az egyleti elnök tudta nélkül és tiltakozása da­cára az egylet helyiségeiben politikai czélu gyűlé­seket hivott össze és azokon ugy ő, mint egy pár bűntársa is, Békéscsabának Romániáhoi való csatolása mellet agitált, továbbá, hogy az egyletnek egy- két eltévejedett tagja az egylet helyiségeiben egyes egyleti tagokat, azok vagyonát, testi épségét és személyes szabadságát veszélyeztető fenyegeté­sekkel arra kényszeritett, hogy olyan iratokat s kérvényeket Írjanak alá, melyek Békéscsaba város­nak Romániához való csatolását czélozzák, és ha­sonló czélból tartott nyilvános gyűléseken való megjelenésre az egyleti tagokat az egylet helyise­geiben szinte veszélyes fenyegetésekkel és az ország politikai helyzetének ferde beállításával csábították és részben kényszeritették. Ezen bűnös üzelmek csúcspontja s igazi célja oda irányult, hogy az egész csatlakozási raoiga lom olyan szint nyerjen, mintha azt a békés­csabai kisgazdák egylete, vagyis a csabai gazda­társadalom zöme kívánná. Alapszabályaink az egyleti politizálást szigo­rúan tiltják, és elrendelik hogy az alapszabályok ellen vétő tagok az egylet kebeléből kizárassanak. Indítványozzuk ezek alapján, hogy a köz­gyűlés tiltakozzék az ellen, mintha az egyletnek, mint erkölcsi testületnek a legkisebb része is volna abban a rut hazaárulási mozgalomban, melyet az egyleti tagok egyenként és őszesen elitélnek és megvetnek, Igazolja a közgyűlés azt, hogy az egyleti elnök a román megszállás folytán ezen mozgalommal szemben tehetetlen volt és lehetetlen volt neki _ mozgalmat az egyletben korlátozni, vagy azt onnan kizárni. Jelölje meg a közgyűlés névszerínt azok it a tagokat, akik Békéscsabának Romániához való csa­tolása érdekében az- egylethelyiségeiben beszédet tartottak, aláírásokat gyűjtöttek vagy aláírásra egyleti tagokat rábírni igyekeztek, és a megjelöl­teket a közgyűlés zárja ki az egylet kebeléből. Végül jelentse ki a közgyűlés, hogy az egylet azon szerencsétlen tagjait, kik a Romániához való csatolásra, vagy a román orsságos képviselőt jelölő írások aláírására megtévesztéssel és veszélyes fe­nyegetéssel lettek kényszerítve, bűnösöknek nem tekinti és mentségüket abban ez irtózatos állapot­ban találja, mely akkor Békéscsaba minden hazafias polgárát örökös rettegésben tartotta. Tisztelettel Több egyleti tag. FÖLHÍVÁS! A távíró- és telefon­vonal katonai parancsnokaf elszólítja mind­azokat, akiknek van telefonkészülékük, amelyet az oláhok elöl elrejtették, hogy azokat a postára vigyék be. Mindenki visszakapja készülékét, mihelvt a katonai hatóság kellő számú teléfont hoz Békés­csabára. Ez két héten belül megtörténik. SZINHÁZ. Heti műsor: Kedden este páratlan b. „Nemtudomka" operett Szerdán este páros bérletben ugyanaz. Csütörtökön páratlan b. „Szerető" színmű. Pénteken szünet. Szomhat páros b. „Koldus diák". Vasárnap bérletszünetben „Karácsonyi álom', este „TuJ a nagy Krivánon", operett. Hői szalmakalapok átalakítását a iegujabb divat szerint már megkezdtem. Elvállalok mindennemű szalrr.akalapok átvarrását, valamint panama és girardi kalapok tisztítását és tehéritését saját módszerem szerint Széli István női- és férfi kalapkészitö Békéscsaba, III. kerület, Baross-utca 14. szám alatt. Modellek megtekinthetők !

Next

/
Thumbnails
Contents