Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-10 / 9. szám

Békéscsaba, 1920. április 10. Szombat ífb Szerkesztőség és hiadóhiuatal: Békéscsabán, Szent Istuán-tér 18. sz. 'Hirdetések naponta 3 óráig adhatók fel. Független politikai napilap jiiri Előfizetési árak: Egg' hóra 12 K, negyedévre 36 K. Egye szám ára uasárnap 1K, hétköznap 50 filli -r>\ Kór u^ onÉrzeíesHedni mi^iumir & az „antiszemita űramlat" miatt! Chateau—Thierrynél 1918. julius 18-án a 27-ik angol rohamkülönitmény — a főhadiszállásakkori jelentése szerint — football labdát rug~ dö'sott ntBga előtt, amig a német tüzérség

1 irtózatos tárőtüzén keresztül benyomult a német állásokba. Angol hidegvér! De amit Önök produkáltak — sértődött vendégeink — az sokkal csodálatraméltóbb példája a hidegvérnek. Áz országNtf Volt rabolva, fel volt dúlva már, mellünkön még a gyilkosok térdeltek s Önök számolta k, mintha mi sem történt volna. A hazátlanná lett üldözöttek, az otthonukból idegenbe hurcoltak, a halálra keresett „összeesküvők", favágó tanárok, kifosztott üzemek kenyér nélkül maradt munkásai, elaggott nyugdijasok, félkarú, féllábú rokkantak, akiknek a koldusalamizsnát, a kegyelemkenyeret vonták meg a •szájúktól az olahok, mert nem „esküdtek" és mi mind: magyarok, akiknek szivünkhöz volt nőve á haza sorsa túlfeszített idegekkel, lélegzetvisszafojtva vártuk a szabadulás napját. Lestük a perceket és minden perc egy örökkévalóság volt neküfík ! Önök pedig számoltak higgadt, irigylésre méltó józansággal. Bejárták a tanyákat tojásért, tyúkért, a henteseknél sorban tisztelegtek szalonnáért, sonkáért, zsírért, viziteltek a gazdáknál gabonáért, lisztért és marhákat vásároltak, mert „végre megint meg fog nyilni az ut az éhes város felé, amelynek semmi sem sok és amelyben mindig lesz éhező nép! . . ." Önök spekuláltak hidegvérrel s ha követni próbáljuk gondolatmenetüket, látjuk, hogy nem is rosszul, hiszen tudni való volt, hogy „az éhezők majd minden pénzt megfizetnek egy betevő talatért." Az Önök szemében csak üzlet volt a felr,szabadulás is és számadásaikban csak a „konjunktúrák" javulását befolyásoló tényezőként vették figyelembe. De csalódtak ugy-e? . . .„S talán kissé kellemetlenül, mert láthatják, hogy mi a felszabadulás napján nemcsak az idegen fegyverek igáját, hanem az idegen spekulációkét is leráztuk a nyakunkról! S az a Pest, az a kifosztott, kiéheztetett Magyarország, amelynek könnyeiből és éhezéséből Öijök uj^bb hadimilliók^t véltek zsebrerakHatrii, immár nincs Önökre szorulva! Minden éhező magyar a mi testvérünk, £ amig nekünk van, addig nekik ig lesz mit enniök! Csodálatos az az ellenálló erő, amelyről a magyarok tettek tanúságot. . . Ellenségtől környezne meg tudták őrizni Külön nemzetiségüket, amelynek meg uan a maga nyelne, gazdag irodalma, dicső tettekkel telt független politikai történelme. Reelus: Neuuelle Geographie. Mi a tótok és rutének érdeke ? • *m i - ItOjoílíHi ( Nap-nap után halljuk, hogy a hazánk testéből erőszakosan kiszakított felvidéki tótok rett^ne-i tesen szenvednek a csehek uralma alatt. Nemcsak nyelvüket, vallásukat, faji szokásaikat éri durva sérelem : ellátásukkal sem törődnek sokat a Redves testvéreké Hogy a mai államalakulatban a tótok insége állandó volna, rendkívül világos szavakbán fejtette ki a lengyel-tót-rutén konferenciákon dr. Stefan, a rutének vezére. Érdekes beszédéből közöljük a következőket: „Ha a rutének elszakadnak Magyarországtól, állandó lesz köztük az éhség és a döghalál. Honnan kapja élelmét a rutén paraszt? A csehektől? Hiszen nekik sem lesz. Á lengyelektől vagy a románoktól ? Hiszen nekik sincs elegendő. Mig így (t. i. Magyarország kötelékében) aratórészben megkapja mindén család egész évre való élelmiszereit. Ha pedig nem arató, gyalogszerrel lemehet érte a szomszédos Magyar Alföldre és két nap alatt általvetőbett elhozhatja a legtávolabbi vidékekre is. És ez igy lesz a jövőben is mindig. Mert a Kárpátokat nem lehet lefaragni, áz országutakat, vasutakat és folyókat; amelyek a Magyar Alföld felé vezetnek, nem lehet «< m Ptága, sem Kiev felé irányítani*. • •" 7 ' '' A fentebbi érvelés még inkább vonatkozik a felvidéki tótókra, kik mi velünk, magyarokkal még szorosabb összeköttetésben állanak. Aratóink jelentékeny része közülök telt ki, mikor megpendült a kasza Alföldünk kalásztengere fölött; egész éven át az áldott magyar élet, a világ legjobb búzája táplálta tótjainkat. A drótos, ablakos, kosaras, fazekas tótok folyton itt sürögtek-forogtak közöttünk s mig ők maguk az év nagy részében magyar kenyeret ettek, családjuknak is bőven telt abból a gabonából, mely a magyar ember szántotta barázdában termett. És a cseh »testvérek« most elzárták előlükAlföldünket, megfosztották biztos keresetüktől ezeket a szegény embereket s a tápláló magyar buzamagvak helyett, mint legutóbb K«ssán, cseh golyót adtak cserébe... Keserves iskola volt felvidéki tótjainknak alefolyt esztendő a csehek uralma alatt. Rbm'lljük, jól megtanulták most a leckét s ha jön a döntő pillanat, harsányan fogják kiáltani, hogy az antant siket füle is meghallja : El a csehektől! Vissza a magyarokhoz ! Mert jól jegyezzük meg : amit a Természet egynek alkotott, azt a gyűlölet, galádságs erőszak csak ideig-óráig birja szétválasztani. Mi magyarok pedig bizVa tekinthetünk a jövőbe : a Kárpátokat nem lehet legyalulni! Külföldi hírek. A francia hadsereg. Nem tudjuk, hogy állhat a francia hadsereg , fegyelemdolgában. Az utóbbi időkben sok mindent hallottunk róla. Ujságtudósitások szerint „nem akar többé harcolni", a lengyelek szerint „a ma- j gyar hadsereg a legfegyelmezettebb ma egész Európában" stb. Tények alapján is módunkban, van már következtetni: azok a francia csapatok, amelyek beyonultak a Maina-videkre, a német semleges zónába, kizárólag négerek és spáhik. Hová lettek a derék höfi'fiak, akik a „revans" levegőjében nevelkedtek ? Franciaország egyedül maradt. Washingtoni jelentések szerint a szövetség sek a leghatározottabban elitélik Franciaországi a Ruhr-vidéki előnyomulás miatt. Azt reméli hogy koríiőly következménye is lesz az esetne amennyiben az angolok és amerikaiak már is k jelentették; hogy megszűntnek tekintik a garai ciális védő-szövetséget. Az antant-lapok legnagyot része is ellenzi a franciák magatartását. )l<; s driöt An Orosz—Lengyel béke. A lengy elek még mindig nem tudtak dűlői jutni az oroszokkal a béke ügyében. Az oroszc a lengyeleket imperiaHsztikus törekvések vádjáv; illetik. A lengyelek'viszont határozottan hángo: tatfák, hogy csakis olyan békét Írhatnak ali ariiely tdfesen megvédi őket az ujabb leigázásol kai szemben, sőt határozott garanciákat, i3 nyu a védelemre nézve. HÍREK. Egy legújabb katonanóta. Turul madár sebes szárnyon >, Által repült az országon, Megpillantván mindsn $rnyat, Fülébe sZállt minden banát: Késmárk feleit sóhajtások, Pozsony felett könny toullásak, >í', Erdélyország közepében <• Siró-rivó buiulások. 'jjbíJií JV 311(13 > (I R trl .ni* Jnn ij JÍsn Clij'i v mez Turul madár szállj Sehol meg ne állj Vidd el a ml üzenetünk: LesZ még magyar riyár, Lesz még Ktkélet Kolozsvár felett, Ha elpusztul hatóinkról jl'j'&tte^ seijegfj.j. , . , ,- Tjlrul macjár szállj fí

l • ; Sehol meg ne .állj . Fehér tólla^ hullására Minden magyar vár. Lesz még kikelet Kolozsvár felett, Ha elpusztul ^raia^í közt; A A holló sereg. — Tanácsülés. Folyó hó 3-iján Békéscsába város tanácsa rendkívüli ülést < tartott az alábbi tárgysorozattal : Polgármester bejelentette a város felszabadulását az oláh impérium alól, illetőlég a magyar állam fennhatósága alá való visszahelyezését. A tanács örömmel vette 'udomásul a bejelentést és elrendelte : jegyzőkönyvben való megörökítését. Ugyancsak a Polgármester jelentette be, hogy Zilahy Kiss Jenő főisipán ápr. 2-án Csabán a városi tisztikar küldöttségét fogadta indítványoztál a román tolmács alkalmaztatásának megszűntetését és bejelentette, hogy a. rendőrség államosítása folyamaiban van. A nemzeti had ereg felszerelési céljaira kibocsájtöít Horthy-emléklapokból 1000 példány megvásárlását határolta el a tanács összesen 5000 K-ért. A tanács 5 koronáért fogja a közönség részére leendő árusítás céljából kiadni az emléklapodat-