Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-30 / 49. szám

2 >gyetlenegy polgár, aki ne beszélné egyúttal az illám nyelvét is. Legyetek buzgók a magyar íyelv szeretetében, hirdetésében, hogy akárki jön de, lássa, hogy a haza földjén mindenki tud és ikar magyarul beszélni. Végtelenül jól esett lelkemnek, szinte felüdítette azt sok gondja köze>ette, hogy ősi szép szokásaink, édes anyáink zokása szerint, magyar ruhás lányok fogadtak, l/iondhatom, kedves ifjúság,íhogy ez jobban esett 2lkemnek minden virágözönnél, mert a virág ellervad, de ha ez a szokás megmarad, akkor itt I és diadalmaskodik mindörökké a magyar zellem. És én azt kérem az ifjúságtól, legyen zokásaiban is, erkölcseiben is, még játékaiban 5, viselkedésében, táncában és mulatságaiban is aindég kifejezője és képviselője a magyar géliusznak. Mert csak magyar hagyományokkal, íagyar szokásokkal, magyar tradíciókkal tudjuk iztositani ennek az ősi, szent hazának magyarágát örökre. És én azért jöttem közétek, kedves :juság, hogy felbuzditsam lelketeket erre a nagy íladatra, mely rátok várakozik, hogy legyetek íindannyian eleven s lelkes munkásai, megtesjsülései a magyar nemzet géniuszának s jövendő agy feladatainak. Legyetek buzgók, hogy kisuározzék mindnyájatok lelkéből, szavából, munájából a magyar törhetetlen akarat s akkor lagyarország nemcsak volt. hanem lesz is mindrökké. * Raffay Sándor dr. püspök látogatását szomaton f. hó 29-én fejezte be Békéscsabán. Pén;ken délelőtt konferenciát tartott a főgimnázimban, melyen részt vett kísérete, az evang. gyház és a fögimn. kormányzó bizottság képiselete. A főgimnáziumban szerzett tapasztalatairól a legmelegebb elismerés hangján nyilatazott a főpásztor. Megígérte, hogy minden beilyását érvényesiti az irányban, hogy a főgimn. jülete visszakerüljön eredeti rendeltetéséhez s zt kellőképen kijavíttassa az állam. Délután Szdvics alezredes vezetése mellett főgimnázium minden helyiségét meglátogatta püspök, hol örömmel állapította meg, hogy — ír sok a javítani való — még sincs olyan rossz lapotban az iskola, mint ahogy hatévi idegen asználat után gondolta. Pénteken estefelé Erzsébethelyre ment ki a ispök, ahol meleg fogadtatásban részesítették : ottani hívek, kiknek nevében Linder Károly Ivözölte a nagy vendéget. Az erzsébethelyi raiszkodó tiszteletnek őszinte megnyilvánulása en jó hatást tett a püspökre. Erzsébethelyről Pollner Ödön képviselőjelölt nyájára hajtatott dr. Raffay, hogy látogatásával ;ztelje meg régi jó barátját, kinek nagy tudát igen komolyan értékeli. Folyó hó 29-én d. e. 9 órakor részt vett a ispök a főgimnáziumi ifjúság deprekációi űrijén, ahol az urvacsorai beszédet ő maga tárttá. Ugyancsak a püspök szolgáltatta ki az uricsorát Vidovszky vallástanár segítségével. A ;prekáció után után még sok helyen tett látottásokat a püspök. Délben visszautazott dr. Raffay Sándor Bupestre, igen kellemes emléket hagyva hátra 'késcsabán, ahol még jobban megnövekedett ztelőinek tábora ezen a néhány napon. Jogot a népnek. Ilyen és hasonló jelszavakkal dolgoztak a pámitók és magukat szociáldemokratáknak valló mmunisták. Véres szájú agitátoraik egyebet m tudtak, mint szítani az elé'getlenséget és •a tanítani a munkásságot, hogyan lehet és gyan kell követelőzni. Azzal az indokolással, gy önérzetessé kell nevelni a munkásságot, os-untalan hangoztatták az erélyes követelő ng szükségességét, teljesen megfeledkezve arhogg minden jognak kötelesség az alapja és gy jogok csak azt illetik meg az államban, i azzal szemben kötelességeket nemcsak ismer, tiem teljesít is. Hogy azonban jogokat adhasson, ahhoz 1, hogy legyen állam, állam pedig csak ugy iát fenn, ha azt polgárai fenntartják. Fenntart. egyrészt munkájukkal és fenntartják másrészt sal, hogy hűséges tagjai, hazájukat szerető 'gáraí, kik nem riadnak vissza semmi áldozat, sem a háztartás terheinek viseléséből, sem laza szent földjének és az azon lévő minden gyónnak, munkát adó vállalatnak megvédésétői, vagy visszaszerzésétől, ha mindjárt vérüknek hullatása árán is. Erről csodálatosképpen soha sem hallottuk szavalni az agitátorokat, hacsak nem akkor, amikor a végromlásunkat okozó vörös rémuralom megmentéséről volt szó. Az állam terheit szerintük kizárólag a tőke* és a munkaadók viseljék, a nincstelen proletárok ellenben csak a szakszervezeteknek és saját maguknak keressenek és nehogy tőkét gyűjtsenek, mert hisz akkor volna félteni valójuk és részesedniük kellene a terhekben. Már pedig aki nem akarja részét kivenni az állam-terheiből, az ne követeljen önérzetesen jogokat sem, mert azok nem illethetik meg, sőt jogokat el se fogadjon, ha azokért cserébe semmit sem ad. ( A népcsaló zsidósajtó és a folytonosan izgató agitáció megfordította a sorrendet, kikényszeritette mindenki számára,"— legyen az férfi vagy nő, — a politikai jogokat. Senki se csodálkozzon, ha ezután az állam a fennállásához nélkülözhetetlen kötelességteljesitést is kiterjeszti mindazokra, akiket ilyen jogokban részesít. A munkásság a szociáldemokrácia tévtanainak rákényszeritő *hatása alatt csodálatosképpen soha sem sokalta a szakszervezetek állal reárótt adókat, melyekből a kommunista agitátorokat, saját keresetforrásai tönkretevőit, nagyranevelték, az államnak fizetendő adóról ellenben sohasem hallottak szívesen. Mégis ha követelni kellett, nem a szakszervezettől, hanem mindig csak az államtól követeltek. Bezzeg, ha az évenként milliókra menő tagdijakat a szakszervezetek feneketlen zsebei helyett az államnak pontosan kezelt és lelkiismeretesen ellenőrzött pénztárába juttatták volna, társadalmi helyzetük lényeges javulása, számos áldásos népjóléti, közoktatási és közegészségügyi intézmény létesítése vált volna lehetővé. Remélhetőleg a szomorú való, nyersanyagaink és gyári berendezéseink elrablása és tönkretétele következtében beállott munkaalkalom hiány szülte nélkülözések, végérvényesen kiábrándították szerencsétlen, félrevezetett munkásosztályunkat, nemcsak a tagdijakból naggyá nevelt lelkiismeretlen vezetőikből, hanem az egész nemzetközi szocialista hóbortból is. Marx és Engels s az ezekhez hasonló betegagyu apostolok rögeszméiknek gyakorlati eredményeiből bőven volt és sajnos még ma is van alkalmuk saját nyomorunkon és tönkrement hazánk siralmas állapotán okulni. Ha lehetetlenné teszi az állam megfelelő törvényekkel és a társadalom a keresztény erkölcsök gyakorlásával a munkásság kiuzsorázását, akkor fölöslegessé válnak a szakszervezetek által gyűjtött sztrájkalapok, mert a keresztény erkölcsök törvényein felépülő államban semmi szükség többé erre a munkaadót károsító és magát az államot is létalapjában megingató erőszakos eszközre, a munkafeltételek megjavítása céljából. Ahhoz azonban, hogy az bekövetkezhessék, elsősorban magának a munkásságnak kell tettel és példaadással minden fenntartás nélkül csatlakoznia ahhoz a keresztény irányzathoz, amely nemcsak az ő érdekeinek legbiztosabb, — mert meggyőződésen alapuló, — biztositéka, hanem egyszersmint Magyarország újjászületésének egyedüli létalapja. Ne idegenkedjen hát a munkásság a keresztény iránytól és a nemzeti eszmétől, mert mindkettő első sorban az ő érdeke. Áldozza a hazának jószivvel és készsé'ggel keresetének azt a részét, amit eddig a nemzetközi szociáldemokráciára oly könnyen áldozott, arra a nemzetköziségre, melytől jogokat soha sem kaphatott és soha nem is kaphat, melyből reá soha más, mint osztályharc, átok és nyomor hárult. Ezzel meg nem becsülhető erkölcsi és anyagi támogatója lesz hazánk megújhodásának és a pénzügyi terhek alatt roskadozó államháztartásnak, anélkül, hogy megélhetését a legkisebb mértékben is súlyosbítaná. Lehetővé teszi munkásjóléti, művelődési és egészségügyi intézmények megvalósítását, lehetővé teszi, hogy az örökös osztályharcra izgató, bomlasztó hatású, világgá kürtölt társadalomtudományi tévtanok helyett az igazi, belső értéket képviselő tisztult, örökérvényű keresztény társadalmi tanok újból mindenhol terjesztessenek, hirdettessenek és gyakorlatilag megvalósitassanak. Megteremti ezzel előfeltételét annak, hogy önérzetesen hangoztathassa, ahonnan meg is kaphatja, az állammal szemben a megtanult jelszót: „jogot a népnek!Békéscsaba

, 1920. május 30. Táviratok. Leleplezett oláh spiritizmus. Budapest, május 30. Az oláh csapatok a békepontok ellenére megszállva tortották Kocsaj, Körösapáti és Kókad biharmegyei községeket, minthogy ezek szerintük oláh falvak. A kormány intézkedésére ántánt tábornokok folyó hó 26-án helyszíni szemlét tartottak, melynek eredményeként az oláhok kikotródtak a községből. Aratási szabadság. Budapest, máj. 30. A honv. min. rendelete értelmében a termés biztosítására a nemzeti hadsereg katonái aratási szabadságot fognak kapni. II kormány nevében. Bpest, május 30. A kormány nevében nem Teleky külügyminiszter fogja aláírni a békét (minthogy erdélyi ember) hanem vagy Soós hadügyminiszter, vagy Bénárd Ágost népjóléti miniszter. Uj lengyel offenzíva. Róma, május 30. A lengyelek május 27-én ujabb nagy offenzívába léptek. HÍREK. — Ipartestületi elöljáróság! ülés. A békéscsabai ipartestület csütörtökön délután tartotta meg előljárósági ülését Timár Endre elnöklete alatt. Az ülés tárgya az évi közgyűlésnek az előkészítése, mellyel kapcsolatosan az elöljáróság beható tárgyalás alá vette az ipartestületnek pénzügyi állapotát, amennyiben az általános nagy drágaság folytán az ipartestület kiadásai sokszorosan megnagyobbodnak, s ez szükségessé teszi a bevételeknek fokozását. Igy e tárgyban kiküldött bizottságnak javaslata előterjesztetett, ugy a tagdijaknak, mint a tisztviselőknek a munkateljesítményüknek megfelelő díjazása rendezése iránt, amit az elöljáróság részletesen megvitatván, elfogadott és a közgyűlésnek is elfogadásra ajánlott. Hasonlóan a jegyző részletes előterjesztésére, az anyagbeszerző szövetkezetnek létesítése iránti javaslat is a közgyűlés elé terjesztetik. Tárgyaltatott a Move női osztályának felhívása a díjtalan szövőtanfolyamra vonatkozólag, melyet szintén a közgyűlésnek figyelmébe ajánl. Az évi közgyűlést junius 20-án délután 3 órakor a városháza nagytermében tartják meg. — A MOVE előadás műsora. A MOVE kultur csoportjának vezetősége az érdeklődő közönség szives tudomására hozza, hogy hazarias irányú szórakoztató és ismeretterjesztő délutánjainak első népszerű felolvasását f. hó 30-án délután 5 órakor a Közművelődés házában tartja, melynek műsora a következő : Kuruc dalok, zongorán előadja Muntyán I. felsőleány isk. II. o. növ. Seressné Erdős Paula felolvas Arany János életéről és költészetéről. A felolvasás keretében Arany Jánosnak a következő költeményeit szavalják: Juliska elbujdosása. Szavalja Debreceni Ella III. o. el. isk. tan. A méh románca. Szavalja Such Irénke IV. gim. oszt. tan. A fülemile. Szavalják Kurilla Ilona és Danieli Ilona VI. és V. o. el. isk. tanulók. A rab gólya. Szavalja Margócsy Magda III. o. el. isk. tan. A gyermek és szivárvány. Szavalja Laudner Margit IV. o. el. isk. tan. Egy életünk, egy halálunk. Szavalja Nagy Ilona IV. o. el. isk. tan. A tudós macskája és Irótollam. Szövege Arany Jánostól. Énekhangra irta Szendy Árpád. Éneklik IV., V. és VI. o. el. isk. tanulók. A honvéd özvegye. Szavalja dr. Zahorán Mátyásné úrasszony. Belépő dij tetszés szerint! — Külön műsort a rendezőség nem bocsdjt ki. — Méhészek figyelmébe. A Méhészkör mára hirdetett alapszabálymodósitó közgyűlése a legközelebbi vasárnapon lesz megtartva.