Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-19 / 40. szám

Mi lesz ma napirenden? A nemzetgyűlés ma délelőtt folytatta ülé>ét. Napirenden pénzügyi javaslatok szerepelnek. Megmozdult a gyürü körülöttünk. Budapest, május 17. Baselból jelentik angol apközlemények nyomán, hogy Románia, Csehjrszág és Jugoszlávia véd- és dacszövetséget íötött arra, hogy Magyarországot akár fegyveres erővel is, de kényszeríteni fogják a békeszerződés aláírására. Fantasztikus híradások. Basel, május 17. Svájci lapok tudomásul veszik a Spalatoban megjelenő Novi Listia cikkét, melyben azt állítja, hogy nagy mennyiségű lőszert és hadianyagot szállítanak Magyarországba (?) R hadiszállítást Olaszország végzi, hogy Magyarország fegyveresen feltudjon lépni Románia elleni?) Szerinte Bulgária lázasan fegyverkezik, hogy Dobrudzsát is megszállhassa. Megint a Löw-eset. Bécs, május 17. R Telegraf a következőket irja a Löw-esetről: a Lőw-bünper tényeiröl nem lehet sokat mondani, mivel a vallomások ellentmondanak egymásnak. Rz mindenesetre bizonyos, hogy Európa összes zsidói igyekeznek ez ügyből világra szóló eseményt csinálni. R Bécsi Magyar Újság okmányokat közöl, mellyel szeretné Löw ártatlanságát bizonyítani. Arról azonban hallgatnak, hogy Löw a kommunista propaganda bizottsággal is összeköttetésben állott. A kormány deklarációja. Budapest, május 17. A 8 órai újság jelenti: Tegnap este minisztertanács volt, mely akárhogy döntött is, befejezett tényt állított előtérbe. Ugyanis, — a mai nemzetgyűlésen a kormány a béke aláírása ügyében ünnepélyes deklarációt tesz. Országos jegyzőnap Budapesten. (Saját tudósítónktól.) Fi magyar jegyzői kar képviselői nagyszámban jelentek meg szombaton délelőtt a régi országház tanácstermében, hogy a községek és a jegyzők helyzetére vonatkozó időszerű kérdéseket megbeszéljék és a közigazgatás reformjával is foglalkozzqnak. Dobos Gábor elnök üdvözölte a megjelenteket és jelentette, hogy minden magyar érzésnek, cselekedetnek csak egy célja van ma : visszaszerezni mindazt, ami elveszett. Délután a Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesületének elnöksége és a vármegyei egyletek elnökségei tartottak közös tanácskozást. Morvay János elnök megnyitó beszédében idegen elnyomatás alatt szenvedő véreinkről emlékezett meg, fogadalmat téve, hogy addig nem nyugszunk, amig hazánk területi épségét vissza nem szerezzük. Ezután dr. Koncz János csepeli főjegyző tartott nagyszabású előadást a régóta vajúdó közigazgatási reformról, (illene van a jegyzők egész vonalon való államosításának. Ehelyett az önkormányzat és a centralizmus egészséges egyensúlyrendszerét kívánja megalkotni. Hasonlóképen a jegyzőképzés mélyítését a tanfolyamoknak és gyakorlati időnek két-két évre való felemelésével; a javadalmazás arányosítását az állami tisztviselők fizetéséhez. Szegedy Albert, a pestmegyei jegyző-, egyesület tb. elnöke szólott ezután. Szükség van a jegyzők államosítására azért /is, mondotta, hogy a nép szeszélyétől függetlenítve legyenek, hogy mostani gyakran megalázó helyzetükből kiemelkedjenek. H jegyzőknek a többi közigazgatási tisztviselőkkel egyenlő minősítést kell adni s az összes közigazgatási tisztviselők a községben kezdjék pályafutásukat. T\ gyűlés további folyamán még többen szólaltak fel s az államosítás szükségességét hangoztatták, melyet szerintük a jegyzői kar érdeke és nagyobb tekintélye követel meg. Végül némi szótöbbséggel az államosítás mellett döntött az értekezlet, de elhatározta, hogy az előadói javaslatot a „Községi Közlöny"-ben közzé teszi és az alapszabályok értelmében a központi iroda megvitatás végett megküldi a vármegyei jegyzőegyesületekhez. Véglegesen az országos közgyűlés fog dönteni e kérdésben. Itt említjük meg, hogy a délelőtti ünnepség kapcsán a Hevesmegyei Jegyzőegyesület gróf Tisza István emlékére 2500 koronás alapítványt tett az Árvaház-Egyesület javára s hozzájárulásra hívta fel a többi vármegyéket is. Egy jegyzőbarát 10,000 koronát juttatott az Árvaház Egyesületnek. H Közigazgatási Közlöny 300 koronát adományozott a felállítandó Klimesemlékre. A földbirtok helyes megoszlásának szabályozása Erről szól annak a törvényjavaslatnak előadói tervezete, melyet a mult héten három napon át tárgyalt Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter személyes elnöklete alatt egy szakértekezlet Budapesten az országház delegációs termében. Az értekezleten részt vettek az országos hirü közgazdászokon, mint Darányi Ignác, Wekerle Sándor és másokon kivül az egész ország gazdasági és föld-, műves egyesületeinek kiküldöttei is, akikatörvéniyjavaslatot előbb általánosságban, azután részleteiben, szakaszonkint letárgyalták. Az értekezlet legörvendetesebb eredménye az volt, hogy a törvényjavaslattal szemben egyetlen elitélő nyilatkozat sem hangzott el és az ,a vélemény alakult ki, hogy az a földbirtokíendezés kérdésének megoldására a legszerencsésebb felfogást juttatja érvényre. Az előadói javaslat ugyanis az egész kényes kérdést lehetőleg minden állami beavatkozás nélkül kívánja megoldani tekintettel egyrészt a termelés biztosítására, másrészt a földhöz juttatandó érdemesek érdekeinek: megfelelő védelmére. A szerencsés megoldást kétségtelenül Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter kiváló szakértelmének és gyakorlati érzékének kell tulajdonítani. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesületet dr. Láng Frigyes egyesületi ügyész képviselte s előterjesztései kivétel nélkül osztatlan , figyelemben részesültek. Mindannyi előterjesztése, szorosan az ügy érdemére tartozott és magának a földmivelésügyi miniszternek figyelmét is gyakran különösen megragadta ugy annyira, hogty több javaslatának írásban közlését is kérte, hogy azok a törvényjavaslat végleges szövegezéséinél megfelelően felhasználhatók legyenek. Örömmel állapithatjuk meg, hogy bár a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek a javaslat tanulmányozására csak igen /rövid idő állott rendelkezésére, az evégből kiki'ildött bizottság igazán alapos munkát végzett és> szerencsésen választott, amidőn képviseletévél dr. Láng Frigyes egyesületi ügyészt bízta -ríieg, akinek előterjesztéseiről a fővárosi lajyi'k is megemlékeztek. - A szakértekezletet a földmivelésügyi miniszter'annak a megállapításával rekesztette be, hogy a;Z mindvégig igen magas színvonalon mozgott és hogy a javaslat mögött az ország egész gazdatársadalma áll, amiért is ő annak alapelveiből és gerincéből nem hajlandó semmit sem engedni, hanem azt mindvégig teljes erejéből támogatni fogja, még ha annak tárgyalásakor nem ő ülne is a földmivelésügyi miniszteri székben. Békéscsaba, 1920. m

d;

lU

S jg. HIRE Uj szerkesztő írása jelenik meg mától fog/

a a Körösvidék hasábjain. Örömmel közöljük >

e hírt, mely bizonyosan örömére szolgál olvasóközönségünknek is. Nekünk első naptól fogva az volt a tervünk, hogy jól szerkesztett, eleven, tartalmas újságot adjunk annak a nagy tábornak, mely mellénk tömörült. Nem volnánk méltóak arra a meleg támogatásra, mely bennünket megtisztel, ha nem vallanánk be, hogy e törekvésünket még nem sikerült megvalósítanunk. Éreztük mindig, hogy a lelkesedés, a nemes akarás, a kitartó munka még nem minden. Szükség van gyakorlatra, szakértelemre is, hogy tökéletes munkát teremtsünk. Ez a tudat indított arr3 bennünket, hogy — nem riadva vissza az anyagi áldozatoktól, — lapunkhoz olyan szerkesztőt hozzunk, akinek fedhetetlen újságírói múltja, szakértelme, tudása és nemes lelkesedésé garancia arra, hogy a Körösvidéket minden tekintetben elsőrangú sajtóorgánummá tegye. Ily'ennek hisszük, tudjuk mi Farkas Istvánt, lapunk uíj szerkesztőjét. Farkas István volt tengerésztiszt, még fiatal ember, de már régi újságíró. Több igen elterjedt vidéki lapnak -Volt szerkesztője. Mielőtt az újságírói pályára lé.pett volna, alkalma volt beutazni majdnem az egésr világot. Tökéletesen beszél angolul, németül. Széles látókörét, nagy tudását most a Körösvidékben fc^ja gyümölcsöztetni. Hisszük, hogy nemcsak a Körösvidéknek, hanem Békéscsaba egész társadalmának nyeresége lesz na- gyon szimpatikus megjelenésű, megnyerő modorú uj munkatársunk. A Körösvidék élén továbbra is a régi főszerkesztő marad, de a felelős szerkesztői tisztet azonnal átveszi Farkas István, mihelyt a sajtótörvényben előirt feltételek szerint ezt megteheti. Abban a reményben, hogy az ő megnyerésével egy ujabb hatalmas lépéssel haladt lapunk kitűzőit célja felé, igaz örömmel ajánljuk uj szerkesztőnket a Körösvidék olvasóinak szeretetébe. — y— Presbiteri gyűlés. Kedden délelőtt a békéscsabai evangelikus egyház presbiterei rendkívüli gyűlést tartottak, melynek főpontja a püspöki látogatással kapcsolatos kérdések megbe- # szélése volt. A gyűlést Korosy L. felügyelő nyitotta ' meg. Korén Pál esperes bejelentette, hogy f. hó 26-án az evangelikus püspök Csabára érkezik, akinek a fogadására és ellátására az egyház van hivatva. Rell Lajos dr. főgiinn. igazgató javaslatára egyhangúlag elhatározta a gyűlés, hogy a püspöki látogatás minden költségét az egyház fedezi s a fogadás részleteinek megbeszélésére bizottságot küldött ki. ' - Varmegyei közgyűlés. A vármegye tavaszi rendes közgyűlése május 31-én lesz. Ennek a közgyűlésnek főbb tárgyai: a különböző bizottságok ujjá alakítása s különösen a közig, bizottság 10 választott tagjának újbóli megválasztása. — Érvénytelen névváltoztatások. Az illetékes körök figyelmét arra hivja fel egy alispáni rendelet, hogy a belügyi népbiztosság által engedélyezett névváltoztatások érvénytelenek. A rendelet most kötelességévé teszi az illetékes tényezőknek a rendelkezés végrehajtásának ellenőrzését. — Búcsú. Hős felszabaditóink, a kecskeméti gyalogezred volt békéscsabai zászlóalja, kedden mondottak búcsút városunknak, mely a felszabadulás napján, mint a nemzeti újjáéledés első hírnökeit üdvözölte e derék katonákat A kecskeméti gy. ezred másik zászlóalja rövidesen bevonul városunkba, mely eddig Szarvason állomásozott. — Menekültek nyilvántartása. Magyarország ellenséges megszállás alatt levő területeiről kiutasított, illetve menekült lakosság nyilvántartásba vétele céljából személyesen, vagy írásban mielőbb jelentkezzék a jelenlegi letelepedési helyéhez legközelebb eső m. kir. menekültügyi kirendeltségnél. írásbeli jelentkezésnél a név, életkor, eredeti lakhely, a menekülés ideje, a jelenlegi lakhely és foglalkozás, vaiamint a családi állapot is feltüntetendő.