Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2006-06-22 / 6. szám

2 KMyyjelzö A HÓNAP VERSE vajon mit? vajon mit olvas a tehén legelészés közben? bizony a tehén legelészés közben a török és a teheneket olvassa. és vajon mit olvas az őzike a repceföldön? az őzike a repceföldön bizony a bambit és a bambi és gyermekeit olvassa. és a macska mit olvas egérrel a szájában? a macska, egérrel a szájában, a tejet lefetyelve a kacor királyt olvassa, természetesen. és a róka? a róka? a róka bizonyára sok mesét olvas, de alkonyatkor már évek óta kizárólag a rókatárgyat olvassa. és vajon mit olvas a gólya, „fészke magasában"? a gólya elsősorban a gólyakalifát olvassa, babitstól, aztán meg tompa mihály verseit, egy csomó szerelmes regényt, egész könyvtára van a fészekben! és vajon mit olvas a légy? a légy éppen ezt a verset olvassa, de nem, ez a légy nem is olvas, ez ír, ahogy nézem, most tette ki épp a pontot erre az i betűre, és már le is csaptam. Németh Zoltán (1970. VI. 26.) Ipolybalog Vajda Barnabás Monoszlóy Dezső Nap Kiadó A könyv végigolvassa Monoszlóy Dezső alkotásait és az őket kísérő recep­ciót, s néhány átfogó értelmezési szempont alapján összegzi a művész köl­tői, valamint novella- és regényírói munkásságát. Könyvészeti összefoglaló­val, gazdag képanyaggal. A Műhely kismonográfia-sorozat kilencedik da­rabja. Fűzve, 236 old., 10,5x18,5 cm; bolti ár: 180 Sk; kedvezménnyel: 160 Sk Címlapsztori (Ami a címlapról és a képriportból kimaradt.) Jólesik elvegyülni olyan embertömegben, mely láthatóan könyvek és írók után kutat, s közben azért éli a mindennapjait. Egyáltalán, beleszagolni ebbe a nagy büdös Budapestbe könyvhét alkalmával, egy napos (először esős, aztán napos, aztán megint esős) szombaton. S latolgatni a Vörösmarty tér meg a Rá­day utca közt, vajon mi változott a tavalyi meg az azelőtti meg a még ko­rábbi könyvhetekhez képest. Mert valami változott, nyilván nem csak az ember, ahogy egyre öregebb lesz, és egyre kevesebb könyvet vesz, vi­gasztalja bár magát, hogy annyit már ügysem olvashatna. És ellenben: továbbra is jó érzés megvenni és olvasni a könyvheti szombaton a pén­teki ES-t, benne a megnyitók szövegével (Parti Nagy Lajoséval és Kovács András Ferencével), a könyvheti könyvek listájával, Csuhái István na­­gyon-nagyon jó elemzésével (Az ÉS könyve a könyvhéten - Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére). Amügy is műiden oldalról írók-köl­­tők néznek vissza az emberre: a könyves újság címoldaláról Parti Nagy, a tévéműsoréról Körösi Zoltán — a 168 Órában már lapozni kell a Kultú­ra rovatig. A sátrak közt (és előtt és mögött meg benn) írók minden mennyiségben. Kukorelly beül a műanyag kempingszékbe, és így is fel­tűnő. Rácz I. Péter állva mosolyog. Kisvártatva állunk a leghosszabb sor­ban, türelmesen, de azért aggódva. Egyszer csak az"ember felesége mel­lett elsuhan Gyurcsány két füldugós testőrrel. A hangszórókat pedig zacskóval védik az esőtől — nem is hall az ember semmit a műsorból (program?) még a pódium előtt sem. Messze még az író úr. Az ember az előtte álló fiatal nőt hallja, ahogy az idősebbhez, talán az anyjához szól, kezében könyvvel hadonászva: „Most vettem, és estig el is akarom ol­vasni." Műé az anyaféle: „Én meg estig kimosok, a fehéreket legalább­is." Alighanem esni fog. De jő Görözdi Judit finom mosolyával. Vala­mint könyvek minden mennyiségben. Meg hangoskönyvek, azaz le­mezre olvasott, s onnan hallgatható könyvek. Nem árt, ha az író jó olva­só is, mondja az ember felesége. Meg ha a feleség jó olvasó, gondolja az ember, hazafelé az úton. (Csanda Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents