Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-23 / 3. szám
14 Boncasztal Tőzsér Árpád Faustus Prágában című drámai költeménye a tárgya az Elet és Irodalom ez évi 9. számában a Ketten egy új könyvről rovatnak. A kritikusok egyike, Bodor Béla Tőzsér költészetéről egyebek közt megállapítja: „Munkálkodása lényegében centrum nélküli, ellentétben még kortársaink egy részével is, akik aggálytalanul helyezik el önnön egojukat fikcióuniverzumuk középpontjában." A részben Kalligramszerzőnek is tekinthető Borbély Szilárd Tőzsér verses drámáját így jell'emzi: „A Faustus Prágában legfontosabb tétje a nyelvhasználat, a nyelvi formák használatának áthallásos játéka. A régi nyelv modern ironikus újraírása Tőzsér Árpád munkája legjobb helyein megjelenik." Somogyi Tibor felvétele Kömwieiz ö 2005 befutói Elkészült az első, 2005-ös könyvkereskedelmi sikerlista. Dan Brown 2003-as könyvsikere meghatározta a 2005-ös magyarországi eladásokat is: az első tízben három regényt találunk az amerikai bestsellerírótól. Folytatódik a brazil Paulo Coelho töretlen diadala is: öt regénnyel van jelen a listán, s ezzel a 2005-ös év legtöbbet keresett szerzője lett. Az ötödik helyen szereplő Spiró György Babérkoszorú-díjas írót, költőt 2006. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki. 1. Brown, Dan: A Da Vinci-kód 2. Coelho, Paulo: Az alkimista 3. Coelho, Paulo: A Zahir 4. Brown, Dan: Angyalok és démonok 5. Spiró György: Fogság 6. Schobert Norbert: Norbi-zsebkönyv 7. Brown, Dan: Digitális erőd 8. Kertész Imre: Sorstalanság 9. Lawrence, Leslie L.: Szádhuk 10. Coelho, Paulo: A zarándoklat 11. Lawrence, Leslie L.: A felakasztott indián szigetén 12. Coelho, Paulo: Tizenegy perc 13. Albert Györgyi: Miért pont én? 14. Lurtn, Martin: A Da Vinci-kód megfejtése 15. García Márquez, Gabriel: Száz év magány 16. Lawrence, Leslie L.: A maharáni arcképe 17. Shátzing, Frank: Raj 18. García Márquez, Gabriel: Bánatos kurváim emlékezete 19. Fable, Vavyan: Álmok tengere 20. Méhes György: Kolozsvári milliomosok SZIRÁK PÉTER KERTÉSZ Kultúrafogy(aszt)ás A magyar szakos bölcsészhallgatók olvasáskultúrája nem kielégítő, mondja Szirák Péter irodalomtörténész, kritikus, egyetemi docens. „A hallgatók elsősorban azokról a könyvekről hajlandóak tudomást venni, amelyeket a médiában nagy hírverés övez — Moldova, Bolgár, Vámos —, de ; ezeknek is csak töredékét olvassák. A kulturális fogyasztást döntően a média befolyásolja, lényegében figyelmen kívül hagyva a szakmai közvélemény álláspontját. A potenciális olvasók nagy része nemigen jár felolvasásokra, irodalmi találkozókra, így kevés esély van a szellemi befolyásolásukra. Akik magyar szakosokhoz méltó módon mégis tájékozottak az irodalom dolgaiban, vagy legalábbis megvan bennük az igény a tájékozódáshoz szükséges műveltség és készség megszerzéséhez, azok az egyetemisták öt-tíz százalékát teszik ki. A túlnyomó többségre az a jellemző, hogy nagyon kevéssé olvasotton érkezik az egyetemre, s itt is csak a legszükségesebbet olvassa (vagy még azt sem), s úgy fejezi be tanulmányait, hogy nem alkalmas más emberek irodalmi orientálására. Aki általános iskolás korában nem olvas eleget és jót, az már alkalmatlan lesz a középiskolai tájékozódásra is, s az olvasmányok »idegensége«, »érdektelensége« és »érthetetlensége« az egyetemen már ennek a következménye. Az olvasási képesség csökevényessége miatt más területeken is visszaesik a teljesítmény, az emberek nehezen értik meg az őket ért bonyolult kihívásokat — a szöveges feladattól a törvénycikkelyig a politikai szónoklatoktól a publicisztikán át a művészeti alkotásokig stb." (Kovács Mónika) Sikerlista A magyar irodalom szemszögéből nézve kedvezően alakul a The Independent újabb elődöntője. Az angol lap külföldi regények versenyének 16-os listája márciusban 6-ra szűkült, és ebbe mindkét magyar regény (Kertész Imre Sorstalansága és Szabó Magda Az ajtó című könyve) továbbjutott.
