Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-26 / 1. szám
»ftWfcáüJELZŐ 5 önálló magyar egyetemet (indokolták ezt a magyar kisebbség „kis” lélekszámával meg amivel éppen tudták), sőt az államhatalom rossz szemmel nézte és minden lehetséges módon megnehezítette a felvidéki magyar főiskolai hallgatók Magyarországra való kiutazását, az anyaország felé — a szerző szavaival élve — „szellemi határzárat” épített ki. Tilos volt például a könyvek és sajtótermékek behozatala, nem honosították a felvidéki egyetemi hallgatók Magyarországon szerzett diplomáját stb. Valószínűleg ennek is „köszönhető” az, hogy 1930-ra már a honi „csehszlovák” tannyelvű egyetemeket létesítették előnyben a magyar diákok. Tovább folyt viszont a küzdelem a teljes magyar egyetemért. A losonci Református Teológiai Szeminárium létrehozásának körülményeit a református lelkészképzés áldatlan állapota tette szükségessé. A tanszabadságot figyelmen kívül hagyva az idegenben (vagyis jórészt Magyarországon) tanult lelkészek nem nyerhettek alkalmazást. Az állam egy közös protestáns - evangélikus, református, huszita — teológiai fakultás létrehozását szorgalmazta, amely a református egyház számára elfogadhatatlan volt, ezért önerőből létrehozta, majd mindvégig fenn is tartotta az 1925/26-os tanévben indult Református Teológiai Szemináriumot Losoncon (az intézmény az első bécsi döntés után szükségtelenné vált, mivel a felvidéki reformátusok 90 %-a visszatért az anyaországba, ahol biztosított volt a lelkészképzés). Nem célom, hogy a fentiek summázásaként aktuálpolitikai húrokat pengessek, de meg kell jegyeznem, a mai „szlovenszkói” magyarok számára is igencsak ismerősek a több mint félszáz esztendővel korábbi, Popély Gyula által feltárt problémák: gondoljunk a Meciar-éra idején a magyar gimnáziumi igazgatók nagybetűs hatalom általi leváltására (ennek a szerző is szenvedő alanya volt), a Magyarországon szerzett diplomák honosításra, mely enyhén szólva nehézkesen folyt-folyik — pozitívumként könyvelhető el viszont az önálló magyar egyetem létrejöttének ténye. A könyv második, A fiatal magyar értelmiség útkeresése című részében a szerző bemutatja a hosszabb-rövidebb ideig létező csehszlovákiai magyar diákszervezeteket, azok sajtóorgánumait, vezéregyéniségeit, beszámol a jelentősebb rendezvényeikről, kongresszusaikról. Popély Gyula értékeli is a baloldali, keresztény, nemzeti értékeket valló vagy más irányultságú diákszervezetek (tkp. a Sarló, a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége, a Magyar Munkaközösség, a Prohászka Körök) tevékenységét, a honi magyarság számára hasznos vagy éppen haszontalan hozadékát — meglátásom szerint nem mindig kellő higgadtsággal, esetenként kilépve a tárgyilagosan ítélkező történész szerepköréből. Popély Gyula az 1918 és 1945 közötti időszak (cseh)szlovákiai és magyarországi történéseinek jó ismerője, szakértője, ez irányú kutatásait több tanulmányban, önálló kötetekben tette közzé. A fentiekben tárgyalt könyve (mint az a jegyzetapparátusból és a felhasznált szakirodalom jegyzékéből is kitűnik) a korabeli regionális sajtóban, a diákszervezetek sajtóorgánumaiban, a megszüntetett iskolák kiadványaiban, valamint magyarországi és szlovákiai levéltárakban végzett kutatások felhasználásával született. Nyilatkozataikkal, hozzászólásaikkal szerepelnek a könyvben a korszak meghatározó csehszlovákiai és magyarországi politikusai, közéleti személyiségei, publicistái. A feltüntetett háromnyelvű (magyar, cseh, szlovák) források közül nem egy kiindulópontul szolgálhat a téma iránt komolyabban érdeklődők számára. A losonci Református Teológiai Szeminárium létrehozását, majd működését tárgyaló fejezetek kitűnő segéd-, sőt „alapanyagok” a szlovenszkói és kárpátaljai reformátusság korabeli viszonyainak megismeréséhez. B. Mánya Ágnes Oktatás Popély Gyula Erős várunk az iskola Madách-Posonium A könyv a szerző' Búcsú a főiskoláktól című, közelmúltban megjelent munkájára köt, levéltári anyagok, korabeli sajtóbeli közlések és parlamenti beszédek alapján mutatja be a csehszlovák iskolastratégiát. Kötve, 372 old., 13,8x20,7 cm bolti ár: 240 Sk Kontra Miklós összeáll. Sült galamb? Fórum Kisebbségkutató Intézet— Lilium Aurum A Magyar egyetemi tannyelvpolitika alcímű kötet a Debrecenben 2004. október 28-31-én tartott konferencia anyagát tárja az olvasók elé. A benne felvetett kérdések révén az olvasó nemcsak a kisebbségi egyetemek tannyelvpolitikájával ismerkedhet meg, hanem a finn és kanadai kétnyelvű egyetemekkel is. Fűzve, 256 old., 16,7x23,5 cm bolti ár: 240 Sk kedvezménnyel: 216 Sk Puntigán József A Losonci Theológiai Szeminárium (1925-1939) Plectrum A szeminárium 2004-ig az egyetlen felvidéki magyar felső szintű képzést nyújtó intézmény volt. Történetét, körülményeit mutatja be a kötet korabeli képanyaggal és táblázatos kimutatásokkal. Fűzve, 186 old., 14,5x21 cm bolti ára: 300 Sk kedvezménnyel: 250 Sk Az államhatalom rossz szemmel nézte és minden lehetséges mádon megnehezítette a felvidéki magyar főiskolai hallgatók Magyarországra való kiutazását, az anyaország felé — a szerző szavaival élve — „szellemi határzárat" épített ki. Ismerősek a több mint félszáz esztendővel korábbi problémák: gondoljunk a Meciar-éra idején a magyar gimnáziumi igazgatók nagybetűs hatalom általi leváltására, a Magyarországon szerzett diplomák honosításra, mely enyhén szólva nehézkesen folyt-folyik eee
