Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2006-12-14 / 12. szám

Könyvjelző 5 Tengerész, fogoly, számtantanár, profi sakl A Nap Kiadó gondozásában je­lent meg Vajda Barnabás Monosz­­lóy Dezső életművével foglalkozó monográfiája, melyben a szerző a Budapest—Pozsony—Bécs-három­­szög kultúrájából táplálkozó iro­dalmár rendkívül változatos élet­útját tárja a nagyközönség elé. Az egyetemi oktatóként is te­vékenykedő irodalomkritikus (el­ső monográfiája: Sigmund Freud és a XX. század eleji magyar iroda­lom. AB-ART Kiadó, Pozsony, 2005) mélyreható és frappáns műelemzések által ismerteti a tá­jainkon outsidernek tekintett al­kotó műveit. Választ keres arra, milyen alapvonásokban határoz­­'hatók meg Monoszlóy írásainak: költészetének, novella- és regény­művészetének sarokpontjai. Ahogy azt a könyv előszavá­ban is írja, a monográfia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy végigol­vassa Monoszlóy Dezső alkotása­it és az őket kísérő recepciót, s néhány átfogó elemzési szem­pont alapján összegezze a mű­vész költői, valamint novella- és regényírói munkásságát. „Mo­noszlóy Dezső életműve összeg­zésének eljött az ideje (erre kriti­kusai is többször figyelmeztet­tek), és nemcsak az érdem okán, hanem azért is, mert a szélesebb összefüggéseket tekintve egész Közép-Európában ismert író éle­te és munkássága egy egyelőre kevéssé feldolgozott kor fordula­tokban bővelkedő és egyediségé­ben is nagyon jellemző fejezete, nézzük akár regionális, akár az összmagyar, akár az egyetemes irodalom felől" — írja Vajda Bar­nabás a könyv előszavában. Monoszlóyt (december 28-án ünnepli 83. születésnapját, ez­úton is gratulálunk neki) — aki így vall saját magáról: „voltam tengerész, vizsgálati fogoly, ki­adóvállalati igazgató, rádiószer­kesztő, bányász, a külügyi osz­tály előadója, normafelelős, kő­műves, vállalati jogász, a bér- és munkaosztály vezetője, számtan­tanár és profi sakkozó..." — a rendszerváltást megelőző két év­tizedben megfosztották a cseh­szlovákiai magyar irodalmi jelen­lét esélyétől, így a fiatalabbak nem nagyon ismerhetik nevét, nem beszélve életművéről. „De vajon kortársai, a második világ­háború után induló nemzedékek tudják-e, ki Monoszlóy Dezső? Is­merik-e, s ha igen, mennyire azt az embert, aki soha nem volt iro­dalmi és nemzedéki csoportosu­lás tagja, magányos farkasként lépett be a csehszlovákiai magyar irodalomba" — tette fel a kérdést Vörös Péter 1992-ben, A szerelem öt évszaka című novelláskötettel foglalkozó írásában. A kritikus kérdésére mindenkinek magá­nak kell felelnie. Bár a monográfia eddigi egyet­len, eléggé kritikus hangvételű is­mertetője Vajda Barnabás szemé­re veti, hogy „általában szűksza­vúan szól Monoszlóy életének homályos időszakairól", ügy gon­dolom, a mű nagyon is merész és dicséretes úttörő vállalkozás. A szerző nem ígér tökéletességet, mivel már a könyv előszavában kiköti: „Nem biztos, hogy e pró­bálkozás képes megfelelni egy részletes biográfia elvárásainak, és nem biztos, hogy képes pótol­ni a fentebb jelzett hiányt, vi­szont elérendő kihívásként tartja szem előtt az életrajzi monográfi­ának azt a válfaját, amely egy adott pillanatban elérhető teljes­ség igényével készül avégett, hogy hozzásegítsen egy adott életmű értőbb és mélyebb befo­gadásához." Mindenképpen pozitív jelen­ség, hogy amint azt Tarján Tamás megfogalmazta, a minket „füst­­fellegeibe és anekdotáiba burko­ló", jelenleg Bécsben élő (élet)­­művész biográfiáját a monográ­­fus úgy próbálta összefoglalni, hogy mindenekelőtt az író-költő saját, illetve családtagjainak nyi­latkozatait és vallomásait teszi meg az életrajzi vázlat gerincévé. A monográfia elemzi Monosz­lóy költői és prózai műveit, és összefüggéseket keres a novellák között. A Más írók és más stílusok hatása címet viselő fejezetben no­velláinak a modernizmushoz va­ló viszonyát kutatja. Vajda Barna­bás rendszerbe foglalva tárja az olvasók elé az egyes korszakokat és alkotásokat, s közben minden lehetséges módon igyekszik meg­könnyíteni az eligazodást ebben a kiterjedt életműben. A mono­gráfia része egy Monoszlóy-to­­posz-szótár is, amelybe olyan szavak, kifejezések kerültek, me­lyek valamilyen okból jellemzőek a szerző írásművészetére, esetleg az összkép szempontjából tűn­nek lényegesnek. Értékes gyűjte­mény a szerző műveinek jegyzé­ke, novelláinak, elbeszéléseinek betűrendes mutatója, a Vajda Barnabás által fellelt szakiroda­­lom címjegyzéke és a fénykép­függelék is, mely minden bizony­nyal nagy segítség lesz azok szá­mára, akik Monoszlóy Dezső életművével foglalkoznak majd a jövőben. Remélhetőleg a monográfiát nemcsak azok az olvasók forgat­ják majd örömmel, akiknek ed­dig felejthetetlen élményt adott egy-egy Monoszlóy-regény vagy -novella, hanem azok is, akik ed­dig még nem hallottak erről az értékes irodalmat teremtő, ha­zánkban is sokáig élő és alkotó szerzőről, aki számára az élet szá­mos súlyos fordulatot rendezett, ám életrajzi adatainál mindig sokkal fontosabbnak tartotta műveinek vallomását. Horváth Erika MŰHELY VAJDA A BARNABÁS \L 1 MONOSZLÓY f£' , J DEZSŐ 'Tj N3 W

Next

/
Thumbnails
Contents